Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-07-28 / 49. szám
2 TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1910 július 28. Gazdasági munkásprogramm. A kormány munkaterve, melyet elsőbb a trónbeszéd taglalt, most pedig a munkapárt felirati javaslata ad elő, a gazdasági feladatok megvalósítása szempontjából nem mondható szegényesnek, mert a gazdasági tevékenység minden ágazatát érdeklő törvényjavaslatok és intézkedések vannak benne felsorolva Nem mondhatnók, hogy a kormány uj eszmékkel, gazdasági fejlődésünk nagyszabású előmozdításának tervével lépett fel, de erre egyelőre nem is számítottunk, mert elsősorban a múltak mulasztásait kell pótolnunk, a hibás alkotásokat kell megjavítanunk, hogy jó alapokon folytathassuk gazdasági szervezetünk kiépítését. Különösen három fő csoportját állapíthatjuk meg, a programmba befoglalt teendőknek. Első helyen a mezőgazdaság fejlesztése érdekében tervbe vett intézkedések foglalnak helyet. A szakoktatás, az értékesítés, a telepítés és parcellázás érdekében szükséges teendők vannak különösen kiemelve, anélkül, hogy a Programm e teendők bővebb részletezésébe bocsátkoznék A mezőgazdaság istápolása ellen az országban senkinek sem lehet é? nincs is kifo gása es igy. az ellen sem, hogy a kormány és a törvényhozás különösebb gondot fordít a mezőgazdasági termények jobb értékesítésére. De tisztáznunk kell az értékesítés ügyét s el kell döntenünk azt a kérdést, hogy az értékesítésnek más uj szervezet legyen-e a közvetítője?! Az előző kormányok beleélték magukat abba az eszmébe, hogy a mezőgazdasági termények jobb értékesítése céljából meg kell teremteni az értékesítő szövetkezeteket, vagyis ki kell azt venni a kereskedelem kezéből. Ez a tendencia nyilván bizalmatlansági vótum a kereskedelem ellen, melyre ez rá nem szolgált. Reméljük ezért, hogy a kormány és a törvény- hozás a legtermészetesebb utón, a kereskedelem igénybevételével akarja az értékesítést megoldani, vagyis különleges intézkedésekkel nem kísérletez, de inkább a kereskedelmet hozza abba a helyzetbe, hogy ezt a szolgálatot a mezőgazdaságnak megtehesse. A második csoportba a közlékedhügy fejlesztését célzó intézkedések tartoznak. Nagy súlyt helyez a tervezet a Máv. szolgáltatási képességének helyreállítására és ha végre annak a rettentő sok mizériának, melyek a Máv. ellen évek óta panasz tárgyát képezik, csak egy része is meg lesz szüntetve, már azzal nagy hálára kötelezi maga iránt a kereskedelmet. Úgy tudjuk, hogy beruházások céljára a kormány nagy összegű államkölcsönt szándékozik beszerezni s reméljük, hogy ennek hozamát elsősorban a Máv. szolgáltatási képességének teljes mérvben való helyreállítására, sőt lehető fokozására használja fel. De a közlekedés fejlesztése érdekében felemlíti a munkaterv a magyar csatornahálózat tervének megvalósítását is. Hajói tudjuk, mintegy 10 év óta szőnyegen forog a Duna-Tisza csatorna, a budapest—fiumei csatorna és még néhány zött. Büszkék is voltunk Antónia még én, mint a pávák. Báró Annoisesék Velencébe mentek, végleg pedig Párisban telepedtek meg. Onnan többször irt Antónia. Férjéről, családi életéről keveset, de annál többet drága ruháiról, hódításairól a boulevardon és a társaságban. Szóval boldognak mondta magát. Néhány évig aztán nem irt, minek okát szerettem volna tudni s épen akkortájt, mikor Írni készültem neki, olvastam az újságban, hogy báró Annoises egy nagy port felvert botrányból kifolyólag válópört indított felesége ellen. Azóta sem hallottam semmit Antóniáról. Az asszony befejezte beszédét, hátradőlt karosszékében s úgy figyelte beszédének hatását, ami néhány másodpercnyi csendben nyilvánult. De egy kiváncsi asszony firtatta: — Nos ezzel vége ? Nem mondanád el édesem a saját történetedet is ? Az asszony teljesítette a kívánságot. — Férjemmel a nyárra haza jöttünk birtokára. Bogyay betegsége még nagyobb fokúvá vált s rám igen keserű napok vártak Tüdőbaja miatt őszre ismét lementünk a Riviérára, hol folyton férjem ágya mellett kellett virrasztanom, mig ott meghalt. Meghalt anélkül, hogy csak egy napig is egészségben örvendhetett volna velem. Eltemették vele leánykoromban remélt jólétemet, de helyébe föltaláltam addig eltemetett boldogságom is, amikor t. i ismét férjhez mentem. Ballépésemért nagyon megbiinhődtem. — Türelemmel viseltem azonban szenvedéseimet, mert éreztem, hogy megérdemeltem. S mostani házasságomból látom, hogy a szív választotta s a szeretet által hozzánkfüzött élettárssal lehetünk csak boldogok. vizi ut létesítésének sokszor vitatott ügye; történtek is ez irányban előmunkálatok, de mindeddig csak a tervezéseknél maradtunk, mig Ausztria hatalmas erőt fejt ki uj viziutak létesítése érdekében. Nagy ideje már, hogy tervez- getés és légvárak építése helyett végre mi is hozzáfogjunk a megvalósíthatók megvalósításához s mivel épen Hieronymi kereskedelmi minisztert a csatornahálózat apostolának ismerjük, hisszük, hogy ez a programmpont nem marad Írott malaszt. A harmadik csoportba foglaljuk az ipar és kereskedelem különleges érdekei szempontjából a munkatervbe felvett teendőket. Már csak formaszámba megy, hogy a Romániával megkötött kereskedelmi szerződést végre életbeléptetik, de a trónbeszéd más Balkán-államokkal sürgősen megkötendő szerződésekről is szól s ezek közt első helyen a szerb kereskedelmi szerződést kell érintenünk. Örömmel konstatáljuk hogy ez az egyezség már megtörtént Egy jó kereskedelmi szerződés megkötésénél bizton számíthat a kormány nemcsak a kereskedők és iparosok, de a nagy közvélemény helyeslésére is. Különös megnevezés nélkül némely, az ipart érdeklő törvények alkotásáról is szó van a tervezetben, mialatt az uj törvény megalkotását, a munkás- biztositási törvény módosítását kell értenünk. Mennyiségileg nem sok, de súlyra nézve jelentékeny törvényhozási alkotások lesznek ezek s habár a kereskedelemnek más irányban is vannak rég hangoztatott jogos kívánalmai, egyelőre megelékszünk, ha a törvényhozás ezeket a törvényeket megalkotja. KÖZSÉGI ÜGYEK. — A dombóvári vásártér- A föídmiveiés- ügyi miniszter Dombóvár község kérelmet, hogy az állatvásárok tovább is a község belterületén legyenek tarthatók, elutasította; mert ott az állategészségrendőri ellenőrzés megbízható módon keresztül nem vihető. A miniszter elrendeli, hogy megfelelő vásártér kijelölése legkésőbb a folyó év végéig megejtessék. — Községi választás Udvariban a volt I . biró : lszlo Konrád helyébe Szűcs András választatott meg. — DlegSZOnt járvány. Simontornya községben a kanyaró járváry megszűnt, az iskolák és ovodák újból megnyittattak. — Artézi kút. Az őcsényi ártézi kút fúrása zavartalanul folyik. Most már 150 méternél tartanak. A Carónián.* A hajón mély csönd. Kihalt már a lárma, A hajónépe, mintha erre várna; Ifjabbak ajkán karének zendül, — Egy dal, — «Hazádnak rendületlenül . . .» Itt is most ér a göncöl delelőre; Otthon is most kiált a falu éji-őre. . . . A sok emlék közt, mely most visszatér, Csak egy ne volna: — nem volt már kenyér! S a hajó csak megy, felhőtlen ég alatt, Később a sirálycsapat is elmarad ; S ekkorra már, a hajóba' odalenn Százan feküsznek lázban, — betegen. . . . Egyik hallja : gulya kolompja szól. Másiknak erdőn csalogány dalol, Emlékek raja egyre jön, kisér’, Csak egy mi kínzó : nem volt már kenyér 1 Háborg a tenger, s a gép csak dohog, S egy anya úgy sir, fiáért zokog .... Meghalt szegényke. — Tengerbe véle ! S a mint kis teste a hullámsirt elérte, A könnyezőknek lelke elkalandoz, Egy-egy hazai drága sirhalomhoz .... Melyet bazsalikom föd, — s csöndes éj, Mikor már úgy lett, hogy nem volt kenyér! Tíz napja már, hogy virradt — s alkonyult, Azóta soknak — mennyi könye hullt, Minden loccsanásra fölzúg a hab S a végtelen tengersík elmarad. . . . Reménység kél a vándorlók szivében Bíznak a gyárak füstös kéményében S csak mikor lábuk szárazföldet ér ... Látják mindnyájan : — itt sincs már kenyér! Rátkay István. • A szerző legközelebb m?gjeleaő verskötetéből. HÍREK. — Személyi hírek. A kereskedelemügyi miniszter Perczel Dezső vbtt országgyűlési k;p- viselőt az országos közlekedési tanács tagját, e tanácsban működő tariffabizottság tagjává is kinevezte. Apponyi Géza gróf vbtt.. főispán külföldi utón van. Jelenleg folyó hó 30-áig Drezdában tartózkodik, onnan Hamburgba megy. Hőgyészre jövő hó 11 -én jön vissza, honnan 17-én Szek- szárdra érkezik s itt marad 20-ig. Gróf Batthyány Tivadar a szekszárdi kér. orszgy. képviselője augusztus 1-ig Lajtaujfalun (Moson m.) tartózkodik, rmjd pedig 4 hétre Karlsbadba megy üdülni. Dr. Kiss Ernő vármegyei tiszti főügyész több heti szabadságra Balaton Világosra utazott. — Tolnavármegye ünnepi közgyűlése, ő Felsége 80 ik születésnapját vármegyénk közönsége méltó dísszel készül megünnepelni. A mi vármegyénk volt az, amely Schell József báró bizottsági tag indítványára az ország összes törvényhatóságainál átiratilag kezdeményezte a nevezetes évforduló, a király és a nemzet közös nagy ünnepének rendkívüli közgyűlés megtartásával való megünneplését. A közgyűlésén Apponyi Géza gróf v. b. t. tanácsos főispán fog elnökölni. Utána ünnepélyes Veni Sante lesz a belvárosi róm. kath. templomban. Majd a közgyűlést folytatják és felolvasásra kerül a törvényhatóságnak koronás királyunkhoz intézett hódoló felirata. A vármegye közönségének érzelmeit tolmácsoló ünnepi beszéd megtartására gróf Széchenyi Sándor v. b. t tanácsos, vármegyénk illusztris biz. tagja és volt főispánja kéretett fel, aki a megbízatást készségesen vállalta el. Délben a főispánnál ebéd lesz. — Bíróság köréből. Az igazságügyminiszter Dr. László Sándor szekszárdi kir. törvény- széki joggyakornokot és Dr. Seffer Sándor ügyvéd, kapuvári lakost a szekszárdi kir. törvényszékhez jegyzőkké nevezte ki. — Gazdasági tudósitó. A földművelésügyi miniszter Laczkovits Rezső zombai lakos, uradalmi intézőt, a völgységi járásra nézve megbízta a gazdasági tudósítói tiszttel. — Eljegyzések. Orácer Dezső szekszárdi bádogos eljegyezte Bence József bádogos mester és háztulajdonos leányát Mariskát. Folyó hó 24-én tartotta eljegyzését Fiilöp Lajos Szekszárdon Fehér Margitkával, özv. Fehér Józsefné vendéglősné leányával. — Áthelyezés. Erdős Lajos szekszárdi adótiszt hasonló minőségben áthelyeztetett Nagyváradra. — Uj bélyegek. A király 80-ik születése évfordulója alkalmából a magyar posta is kifejezésre juttatja az ünneplést olyformán, hogy uj bélyegeket készíttet A levélbélyegek kereteit megnagyobbítják s úgy az alsó, mint a felső szegélyekre az 1830.. illetve az 1910-ik évszámok kerülnek. A levélbélyegek négy sarka megfelelőig díszes lesz. A bélyeget először augusztus hó 18-án bocsátják ki s az eladás addig tart, amig a készlet véget nem ér. A bélyegek felhasználhatók lesznek ezévi december hó 31-ig. — Munkás sztrájk Gazdák és hatóságok már azt hitték, hogy a munkás-sztrájk rémén túl vannak s most a cséplésnél, a rósz eredmény láttára tör ki a nyugtalanság. A Strasser Vilmos által bérelt Muth pusztán az értényi munkások megtagadták a munkát és karhatalmi kivezetésük után sem kezdték meg. Reich Oszkár tamásii szolgabiró ennek következtében 8 csendőrrel kiment a pusztár , de ez sem vezetett eredményre. Csak amikor a szolgabiró egyenkint maga elé vezettette a sztrájkotokat a gazdasági irodába, törtek meg s azonnal megkezdték a munkát. — Még ugyanaznap Monte- nuovo herceg Fürgéd pusztáján az ozoraiak is megtagadták az építést. Hogy a hatósági intézkedés itt milyen eredménnyel járt, arról még nem kaptunk hirt. — Halálozás. Özv. Svertecky Jánosné 81 éves korában Tolnán elhunyt. Holttestét Szek- szárdra szállították és f. hó 28-án tették örök nyugalomra. — Uj lap. Kaposvárott »Somogyi Napló« címmel f. évi augusztus 6-án uj politikai napilap indul meg, amelynek főszerkesztője Szönyi Hugó dr, felelősszerkesztője pedig Göndör Ferenc lesz. — Támadás az országúton. Petuzi László dunaföldvári géplakatost, amint a szomszéd községekben varrógépek javítása céljából járt, az utón megtámadta egy ismeretlen férfi és agyba-főbe verte. Jelentést tett a csendőrségnél, amely megállapította, hogy a támadó Kéri János hercegfalvi lakos volt, aki semmi okát sem tudta adni annak, hogy miért bántotta Petuzit Az útonálló Kérit feljelentették a bíróságnál.
