Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-06-27 / 40. szám
6 TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK KÖZGAZDASÁG. A házinyul tenyésztésről. — irta: Végess János. — Két, statisztikai adatokkal bőven ellátott, hivatalos jelentést olvasva, annak hatása alatt irom e cikket. Az egyik Bezerédj Pál vbt. tanácsosnak a múlt évi működésről szóló jelentése, a m. kir. töldmivelésügyi miniszterhez. E jelentésben közölt adatok a hazai selyemtenyésztésnek hatalmas fellendülését igazolják ércnél maradandóbb módon előttünk. A harminc év előtti kétkedőket pedig, mert bizonyára voltak, akik a .«selyembogár» tenyésztés telett mosolyogva napirendre tértek, meggyőzte arról, hogy az hazánk mezőgazdaságában egy oly termelési ágat képez, mely évi 3.617,470 kor. 15 fillért juttat oly időben a szegény munkásnépnek, amikor legkevesebb kilátása van pénzhez jutni s azt a pénzt olyanok keresik, akik még, vagy már, nem képesek, valami nehezebb munka végzésére, (a gyerekek s öregek.) De amellett a külföld előtt, a hazánkban készített magyar selyem a külföldi piacokon bizonyságot tesz arról is, hogy nemcsak mint termelő, de mint a nyers terméket feldolgozó iparállam is helyt tudnánk állani, ha minden más eddig parlagon heverő mezőgazdasági ág egy-egy Bezerédj Pál akaraterejével s ügyszeretetével ellátott ember kezében volna. De most veszem észre, hogy gondolataim messze elkalandoznak, csak arra óhajtok még rámutatni, hogy selyemtenyésztésünk adja a legfényesebb példát arra, hogy milliókat lehet jóformán a semmiből e szegény országnak s a legszegényebb néprétegnek — 85.320.946 kor. 94 fillért — juttatni, ha van, aki bennünket vezessen s a magára hagyott jó ügyet felkarolja. Cikkem elején említett másik jelentés pedig vármegyénk alispánjának időszaki jelentése a törvényhatósági bizottsághoz, mely a fogyasztásra szánt házi állataink közül körülbelül 500 drb elhullását jelenti; ha már most figyelembe vesszük, hogy hazánk 63 törvényhatósága területén aligha volt átlag kisebb a szám, mely a haszonállatainknak a közfogyasztás alóli elvonását jelenti, könnyen megérthetjük, hogy nemcsak a mészárosok okozói a hús drágaságának. Azt pedig senki sem fogja vitatni, hogy táplálkozásunknak egyik főalkatrészét a hús kell, hogy képezze. De ha figyelembe vesszük, hogy a marha húsnak kilója ma 128 K, tehát oly ár, amelyet nemcsak a napszám keresetéből élő szegény munkás nem bir meg, hanem még a kisebb jövedelemmel biró más'társadalmi osztályú ember sem tud megfizetni. Aminek az a következménye, hogy úgy ő maga, mint esetleg nagyobb számú családja is a húst nélkülözni kénytelen. Hogy ez ma igy van s hogy ez igy rosszul van, tudjuk s hogy ennek orvoslásán kormányférfiaink már évek óta törik a fejűket, az köztudomású dolog s örömmel konstatáljuk, hogy e valóban súlyos bajon részben segíteni, illetve azt enyhíteni sikerült akkor, amidőn a házinyulnak tenyésztése érdekében a legmesz- szebb menő akciót indította s e valóban igénytelen s a mellett bő és ízletes húst szolgáltató állatnak minél szélesebb körben való ismertetését, tenyésztését előmozdítani törekszik. Mert ez az a'bizonyos hús, amely a szegényebb néposztály áltál is a kellő ismeret s egy kis jóakarat mellett igazán kevés költséggel megszerezhető. Bár elismerem, hogy e téren az utóbbi evekben örvendetes haladás állt be s már többen vannak, kik a házinyultenyésztést igaz üjgyszeretetté! s kellő' komolysággal karolták fel, mégis elszomorodom, ha Németország, Anglia, Franciaország, avagy Belgium nyul- tenyésztesét a mienkkel összehasonlítom, mert akkor látom, hogy még a nálunknál bizonyára rendezettebb viszonyok között élő Francia- országban a házinyuitenyésztéssel főleg a kisgazda, a nép legszegényebb rétege foglalkozik s alig van oly munkás, kisiparos, hivatalnok, vagy kisgazda, aki a házinyuitenyésztéssel, természetesen kicsinyben, ne foglalkozna s hus- szükségletét a legnagyobb- részben ily módon ne fedezné, addig nálunk a nyultenyésztéssel még, ma inkább azok foglalkoznak, akiknek talán, kissé kedvezőbb viszonyaik folytán, a nyultenyésztés inkább-passió vagy sport; már pedig ez. esetben a fentebb jelzett, s főleg, a szegény embert leginkább érintő súlyos bajon, a hushiányon segítve nincs. Nézetem szerint igazán, hasznos munkát végez az, aki főleg a szegény7' emberrel tudja'a házinyul tenyésztést megkedvelteim, s őt a nyul- .eny'észtésnek megnyerni. Hogy némi tájékoztatást nyújtsak azon méretekről, amelyek között a külföldön a nyultenyésztés mozog, megemlítem, hogy Francia- országban a már fentebb jelzett kistenyésztők- től a kereskedők évenként 200 millió korona értékű nyulat vesznek át, hogy abból a nagyobb városok szükségletei s részben a külföld ki- elégittessék ; e nagy keresletnek természetesen az az oka, hogy ott már ma a házinyulat az egyszerű munkástól a lordmajorig mindenki élvezi s a kurtakorcsmáb n úgy feltalálható, mint ahogy legelső étterem étlapjain a saját neve alatt szerepel. De tekintsük most már azt, hogy mily előnyös volna közgazdaságunkra, ha az a nyúl és szőrme kellékekért évenként külföldre vándorló 15—18 millió korona az országban maradna. Ugyanis a külforgalmi statisztika adatai szerint 1906-ban 15.606,705 K ily árut hoztunk be s ezer. összeg evről-evre emelkedik. Az országos szövetség által bármily mennyiségben értékesíthető husmennyiséget pedig ugyancsak fedezni tudnánk. Mert az országos szövetség Inöke Kubinyi Béla Írja, hogy 15—20 millió korona értéket képviselne az a husmennyiség, amelynek értékesítésére a szövetség vállalkoznék. Mily rengeteg pénz ez egy deficittel küzdő országban s mily előny volna az, ha a fentebb jelzett 30—38 millió koronát a közgazdaságnak biztosíthatnék, ehhez pedig nem kellene más, minthogy nyultenyésztésünk a megillető fokon állana. Nézzük már most, mi az oka, hogy nyultenyésztésünk nem áll arányban a nálunk sokkal gazdagabb államok nyultenyésztésével. Nézetem szerint az, "hogy mig hazánkban ezen tenyésztési ág a nép rétegeiben nincs úgy elterjedve, mint ahogy az kívánatos volna, mint például a már szép fejlődésnek indult baromfi- tenyésztés. Mivel indokolható most már az, hogy épen az arra legnagyobb mérvben rászoruló szegényebb néposztály még mindig tartózkodó a nyultenyésztéssel szemben ; első sorban azzal, hogy még ma is ismeretlen előtte ezen tenyésztési ág gazdaságos volta s nálunk még inkább úri passziónak, mint reális hasznot biztositó jövedelmi forrásnak tekinti. S ez érthető is, ahhoz nincs szokva s nincs felvilágosítva, hogy a nyultenyésztés gazdaságos volta abban rejlik, hogy a háztartásához szükséges húst elenyésző kevés fáradság, egy nagyon kis befektetés és kevés költséggel képes magának biztosítani. Azért először is mindazok, akiknek módjuk és alkalmuk van a társadalom szegényebb néprétegeivel érintkezni, valóban jó cselekedetet visznek véghez, ha a nyultenyésztésre figyelmét felhívja. Itt megjegyzendőnek tartom azonban, hogy már előre is figyelmeztetni kell a kezdőt, hogy egyszerre ne nagyban kezdje meg a nyul- tenyésztést, mert ha a szükséges ismereteket megszerezte, állományát a körülményekhez és viszonyokhoz képest idővel tetszés szerint, sok- kat könnyebben, megnagyobbíthatja. Én e jó ügynek a hazafias tanítóságot, a községi jegyzőt, a lelkészt, szóval azokat tartom elsősorban is hivatottaknak, akik állásuknál, szellemi képességüknél fogva mintegy predestinálva vannak arra, hogy minden uj dolog általuk ismertessék és kedveltessék meg a nép által. Mint örömmel tudom a tolnamegyei m. kir. csendőrség, szárnyparancsnokanak kezdeményezésére szintén buzgó apostola a hazai nyultenyésztésnek s kívánatos volna, hogy a jó példa megyénk határán kívül is. az ország minden részeben derék csendőrségünk köreben követésre találna s mily jótétemény volna a gazdasági nyu-tenyesztes a m. kir. államvasutak sok-sok ezer oly alkalmazottjának, kiket alkalmaztatásuk sok mérföidnyi távolságban tart lekötve az élelmiszereket nyújtó piacoktól, s azon helyektől, ahonnan husszükségletét szerezheti be. Az igaz, hogy ezeknek megvan a kedvezményes utazás adva a szükséges élelmi szerek beszerezhetésére, no de mégis csak olcsóbb és bizonyára kevésbé fáradságos, ha a ketrecből hozzuk ki a holnapi pecsenyét szolgáltató — nyuszit 1 Azt, hogy e kedves állatokat mily kevésből s mily7 könnyen eltarthatjuk s hogy a ma már sok fajban tenyésztett nyulak közül melyiket tenyésszük, egy más alkalommal legyen szabad szerzett tapasztalataim nyomán elmondani. Most csak azt óhajtanám, hogy e cikkem is, hacsak egy lépéssel is, de előbbre vinné a hazai nyultenyésztés ügyét. Ez nekem örömömre, a köznek javára szolgálna. Adja Isten, hogy úgy legyen ! A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos hirdetési dijakat kérjük a kiadó- hivatalhoz mielőbb beküldeni. 1910 június 27 NYILT-TÉR* Járványok idején és minden időben semmi sem biztositja jobban az egészséget, mint a jó és emésztőkepes nyomor, meg a tiszta ivóvíz. Kiváló eszköz erre ..I a m oliai ~ „ÁGNES” FORRÁS természetes szénsavdus ásványvíz, mint feltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyu- viz ; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor, légcső és húgyszervi betegségeknek. : Kedvelt borviz. — - Főraktár: Szekszordon, Salamon Testvérek cégnél. •) E rovat alatt közöltökért nem vállal felelősséget a szerk. Nyomtatványszükséglet, alkalmával szíveskedjék cégünket nb. rendelésével megtisztelni. Jutányos áraink és a nyomtatványok Ízléses kivitele bármely fővárosi na- gyobbszabásn hasonvállalat termékeivel versenyezhet. A kaszinóbazárban levő modern berendezésű, minden igéül] nyékét, kielégítő cn könyv- és papir- kereskedésiinket tetemesen kibővítettük s nagy választékot tartunk az összes irodafelszere- lésekböl. irodai papírokból, levélpapír- dobozokból stb. — A vállalatunkkal □ kapcsolatos cu mmm Könyvkötészet készitményei az egész országban általános tetszésnek örvendenek. Könyvtárak kötése, bó'r huzatok, arany met szések, egyes mtívek modern kötése s bármely, a könyvkötészet körébe vágó munkák jutányos áron, igen i—i Ízlésesen készülnek. cd Molnár-féle nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár r.-t. könyv- és papirkereskedés Szekszárd.----------------------------• ♦ ♦---------------------------Nyomtatvány felvételi iroda és gyártelep : Széchenyi-utca 175. sz. i Könyv- és papirkereskedés: Kaszinóbazár UGRÓN GÁBOR lapvezér. MAGYAR NEMZET a legolcsóbb függetlensgi 48-as napilap. Cikkeit Írják : Ugr^n Gábor, Ábrányi Emil, Dr. Halász Lajos országgyűlési képviselő. Szerkeszti : Lándor Tivadar.-------Klöfizetési ár:---------Egy évre . 16 K j Negyedévre . 4 K Félévre . . 8 » Egy hóra 1.40 » Egyes szám ára 2 krajczár. Megrendelhető: Budapest, VII., Miksa-utca
