Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-06-23 / 39. szám
2 TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1910 junius 23. Ez a történeti múlt szolgálhat irányadóul a jövőre nézve a nőknek politikai jogokkal való felruházásánál is. Ha ellenkezőleg cselekednénk, a reakció terére lépnink. Hogy azonban félre ne értessem, mindjárt kijelentem, hogy én a nőket a közel jövőben nem általában akarnám felruházni politikai jo- goklcal, hanem egyelőre még csak kivételesen. Egyelőre még szavazati jogot csak azoknak a nőknek adnék, kik földbirtokosok, vagy önál’ó ipar, vagy kereskedelmi üzlettel bírnak, vagy akik valamely hivatali állást töltenek be, tehát akik megfelelő szellemi kvalifikációval bírnak és mint önálló kenyérkeresők, mint a státusba beosztott tisztviselők működnek. Ezeknek jogi állásuk teljesen hasonló az ugyanazon szolgálati ágban alkalmazott férfiakéval. Méltányos és igazságos tehát, hogy ezeknek az állam ép úgy megadja a közjogokat, mint a férfiaknak. Ezeknél fogva énszerintem már most felruházandók lennének választási joggal a tanárnők, tanitónők, óvodásnők, a posta, távirda és vasúti osztályban alkalmazott nőtisztviselők, gyógyszerésznők, orvosnők, könyvelőnők, pénztárosnők) akár magánhivatalokban, vagy társulatoknál alkalmaztatnak és általában mindazok, kik bizonyos .elméleti szakképességükrul írásbeli bizonyítványt tudnak felmutatni. Ezek a nők önállóan keresik meg kenyerüket. Az élet harcait épugy megvívják, mint a férfiak. Erkölcsileg is magasabban állanak a férfiaknál. Méltányos tehát, hogy jogaik se legyenek kisebbek a férfiakénál. Avagy hogyan lehet azt összeegyeztetni az igazsággal, hogy az iskolaszolga választó, de az iga zgatónő nem az. Ha a nőnek elég esze van ahhoz, hogy a tudományos téren is megszerezze a férfiakéhoz hasonló kvalifikációt, úgy föl kell tenni róla, hogy elég értelemmel és rátermettséggel bir a politikai jogok gyakorlásához is. Fenyesen bizonyítja ezt Maria Terézia, magyar királyné, Erzsébet angol királyné és Katalin orosz cárnó, akik nemcsak, hogy kifogás nélkül teljesítették uralkodói hivatásukat, de sőt ennek sikerei bámulatba is ejtettek bennünket. A történelemből tudjuk, hogy Vili. Károly francia király helyett az anyja, Szent Lajos francia király helyett a nővére urakodott, V. Károly német császár pedig hercegnőket nevezett ki németalföldi helytartójának. Hát a nemzetközi jogban nem olvastunk-e a nőkövetekről, kik a rájuk bízott diplomáciai küldetésben mindig a legjobb sikerrel jártak el. Mint XIV. Lajos alatt Kerronal kisasszony az angol udvarnál, Louise Mária Gonzaga IV. Waldemár lengyel királynál, Koenigsmark Mária Anna XII. Károly svéd t királynál és Louise Auguste André Thimotée, kit XV. Lajos köldött az orosz udvarhoz követi minőségben. Méltán mondja Hippel német iró a 18-ik század végén (1892.), hogy a nő a világ világossága, aki Istenfélelmével és igazságszereteté- vel az államba uj életet tudna önteni. Nálunk 1848. előtt a nemesek özvegyei is szavaztak az országgyűlési követek válsztásá- nál. Sőt nem egyszer ők döntötték el a küzdelmet. így Pulszky Ferencet 1840-ben a sárosmegyei özvegyek juttatták diadalra gróf Dessewffy Auréllal szemben. Kossuth Lajos is, mint egy főrendi özvegyek képviselője jutott be először az országgyűlésbe. A most fenálló választási törvény tárgyalásakor 1874-ben, Kállay Ödön, Majoros István és Stanesku Imre képviselők szorgalmazták a nők választójogának dekretálását. 1905-ben pedig Hentaller Lajos jelentette ki, hogy ő a választói jog kiterjesztésévéi indítványt fog tenni a nők választási joga érdekében. Mire Kossuth Ferenc azt a megjegyzést tette, hogy a nők ezen politikai jogai nem ismeretlenek alkotmányunkban, mint ezt a rendi országgyűlések korában a távollevők követeinél és a bauderiális özvegyek követküldésénél látjuk. A jelenlegi vagy volt orsz. képviselők közül a nők válasziási jogai mellett vannak Barabás Béla, ki már 1906-ban az erzsébetvárosi választók előtt a nők választójoga hívének vallotta magát, aztán Justh Gyula, Benedek János, Szemere Miklós, Pap Tibor. Láttuk az eddigiekből, hogy a nők választási joga nem valami szokatlan tünemény a mi hazánkban. Szerepeltek ők ilyen minőségben már 1848. előtt a rendiség korszakban is.' Ez biztos átmenet gyanánt szolgálhat a jövőre nézve. Erre már több, mint két évtized óta meg van törve a jég, egyengetve az ut. Községi Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű PURGO-BAYER törvényünk megengedi, hogy a községi választásoknál a nők is résztvegyenek. Községi virilista is lehet a legtöbb adót fizető nagykorú hajadon, özvegy, vagy törvényesen elvált nő. S ebbeli jogát meghatalmazottja által gyakorolhatja. (1886. XII. t c.) Nálunk a nő': az egyházjogban is szerepet játszanak, amennyiben az evang egyház zsinati törvényei (42. §) megengedik, hogy az önálló nők az egyházközségben szavazati joggal bírjanak. A állampolgárságról szóló 1879; L. t. c. a nemzetiségi engyenjoguságról intézkedő 1868 : XL1V. t. c. és a Magyarország és Erdély egyesítésével foglalkozó 1868: XLV. t. cikkek pedig férfire és nőre nemi külömbseg nélkül egyaránt kiterjesztik az ott szabályozott politikai jogokat. HÍREK. Tanitógyülés. A szekszárdi esperesi kerület rk. 'tanítósága folyó hó 22-én tartotta évi rendes közgyűlését Pártos Zsigmond esperes elnöklete mellett. A közgyűlést fél 10 órakor a belvárosi templomban Veni sancte előzte meg. Elnöklő esperes megnyitójában vázolja a tanítói állás magasztosságát, Jézus Krisztust, mint a mesterek mesterét, a tanítók tanítóját állítja buzdító ideálként a tanítóság lelkiszemei elé, majd pedig vázolja az önképzés szüksegessegét, buzdítja őket tovább is magasztos hivatásuk teljesítésére. A jegyzőkönyv felolvasása után Horváth Ignác világi elnök beszámol az egyhm. egyesület választmányi és igazgatósági üléséről. Pártos Zsigmond esperes, mielőtt megkérte volna a világi elnököt beszámolója megtételére, közgyűlés elé terjesztette azon magas kitüntetést. „Pro Ecclesia és Pontifice,“ amely Horváth Ignác tanítót érte, érdemeit pár szóval méltatta, kívánva, hogy a szép kitüntetést sokáig élvezhesse. Horváth Ignác hálás szavakban mondott köszönetét az üdvözlő szavakért, majd pedig utal arra, hogy az vál. ülésekről a „Katholikus Iskola-* kimerítő tudósítást hozott s igy ő csak röviden kíván arra visszaemlékezni. Wajdits Gyula kanonok egyh. főtanfelügyelő magas szárnyalásu beszédéből szemelvényeket olvas fel. Majd Farkas Irén tolnai tanítónő szabad előadást tart a hosszmértékekről, területmértékekről. A szép előadást lelkesen megéljenezték. Pártos Zsigmond esperes köszönetét fejezte ki az előadónak. A jövő évi közgyűlésén Orbáy Juliska, akadályoztatása esetén Mehrwert Erzsiké Szekszárdi tanitónők tartanak gyakorlati tanítást. Az egyházmegyei tanitóegylet közgyűlésére Szekszárdról 4 en, Tolnáról 2-en és Bétáról 3-an fognak résztvenni az esperesi kerületből A beérkezett pályamunkákról Kálmán Károly tanító tesz jelentést, melynek értelmében Kálmán Ferenc szekszárdi tanító nyerte el a 20 koronás pályadijat. Pénztárnok évi jelentését a közgyűlés tudomásul vette. Kun Lajos szekszárdi s. lelkész rendes tagul belépett. Egri Béla indítványozza, hogy az egyesület állandó bírálóbizottságot válasszon. Dr. Fent Ferenc és Horváth Ignác hozzászólása után 5 tagú bizottságot választanak. Ezek: Csankó Géza, Várkonyi Sándor, Jártas Róza, Lengyel Ferenc és Szabó Géza hittanár. Előfizetési felhívás! 1910. évi julius hó l-ével előfizetést nyitunk a „Tolnavármegye és a Közérdek“ cimü lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése lejárt, akár a Tolnavármegyére, akár a Közérdekre, felkérjük, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fenakadás ne történjék, Előfizetési feltételek: Egész évre ... 10 korona, Fél „ ... 8 Ai egyed évre . 4 „ Hazafias tisztelettel a „Tolnavármegye és a Közérdek“ politikai hetilap kiadóhivatala. — Pécs hódolata a 80 éves királynak. Tolnavarmegye közönségé volt az első, amely valami má fel hónap előtt elhatározta, hogy a királyt 80-ik születésenapjan hodoló felirattal üdvözli. A tolnaiak üdvözléséhez azóta már a legtöbb város es vármegye csatlakozott. Épen csak Pestvármegye kuruckodott, azaz hogy udvariatlankodott, amikor azt határozta, hogy nem üdvözli a magas kort elért uralkodót. Pécs város törvényhatósági bizottsága 20-án foglalkozott a tolnavármegyei átirattal. A tanács önálló hódoló felirat szövegét terjesztette a közgyűlés elé, amelyet egyhangúlag el is fogadtak. — Bírósági kinevezések A király Pataki Gyula ideiglenesen nyugalmazott Ítélőtáblái birót a budapesti ítélőtáblához bíróvá, Lenkey Dezső szekszárdi kir. törvényszéki jegyzőt- pedig a ráczkevei járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Könyvelővalasztás. A Bonyhádi Takarékpénztár Cservényi Alajost, Csevényi Lukács, a Tolnameg^ei Takarék és Hitelbank főkönyvelőjenek fiát könyvelőve választotta meg. — Lelkigyakorlatok. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök az egyházmegye területén működő rk. tanítók és tanítónők részére a szünidő folyamán Pécsett lelkigyakorlatokat rendez. A tanitónők lelkigyakorlata f. hó 30-án veszi kezdetét és julius 4-en nyer befejezést. A tanítóké aug. 8-án kezdődik és 12-én er véget. A nők 33-an a Notre Dame nevelőintézetben nyernek elhelyezést, a többiek pedig a Mária intézetben. A férfi tanítók a papnevelőintézetben részesülnek teljes ellátásban. Jelentkezni legalább is a lelkigyakorlatok megkezdése előtt egy héttel kell a szemináriumi lelkiigazgatónál. — Áthelyezett fogházfelügyelő. Az igazságügyminiszter Kiss József dévai kir. fogházI felügyelőt saját kérelmére a szekszárdi kir. tör- | vényszéki fogházhoz helyezte át. — Nyugdíjazás. Láng Ignác szakcsi izr. tanító 1140 koronával 19i0. szeptember 1 -tői ! nyugdijaztatott. — Vasúti áthelyezések. Rovó Aladár vasúti mérnök Zágrábból Dombóvárra, Farkas Kamill vasúti hivatalnok pedig Adonypusztaszabolcs állomásról Ujdombóvárra helyeztetett át. — Esküvők. Schönberger Béla, a Bonyhádi Segélyegylet tisztviselője hétfőn tartóttá esküvőjét Budapesten, Eibenschütz Esztikével. Freund Sándor paksi kereskedő e hó 22-én tartotta esküvőjét Budapesten, Wiesen- berger Rezsinkével Miskolcról. Weisz József Kaposvárról f. hó 28-án vezeti oltárhoz Regölyben Ausch Emmát. — Pécs kívánsága és a bátaszéki vasút. A pécs-bátaszéki vasút Mecskeszabolcs állomásától az Üszőkig vezető mohács-pécsi vasúti bányavágányba vágányt akar létesíteni, amelyre közigazgatási pótbejárást is tartottak már február 22-én. A póvbejáráson Pécs város közönségének és közigazgatási bizottságának képviselői jegyzőkönyvbe foglaltatták azt a nyilatkozatot, hogy a pécs-bátaszéki vasút eredeti célját, Pécs vasúti forgalmának fejlesztését veszélyeztetve látják ezen vasúti vágány által és újólag tiltakoznak ezen összeköttetés ellen, ha azt mindjárt kizárólag szénszállításra használják is fel. Most érkezett meg ezen ügyben a kereskedelmi miniszter döntése, aki a város képviselőinek tiltakozását nem találta ugyan figyelembe vehetőnek, de kijelenti, hogy a kormány szem előtt tartja Pécs forgalmi érdekeit, amelyeket ez a bányavágány nem érint. — Gyűjtés a szekszárdi belvárosi templom orgonájára. A szekszárd-belvárosi templom orgonája tárgyában Dr. Fent Ferenc apátplébános a kerületi esperestől a következő levelet kapta: «Nagyságos és főtisztelendő Apátplébános ur ! Midőn én 31—32 évvel ezelőtt ugyanennyi idős koromban Szekszárdon káplánkodtam: nagy kedvvel és ifjúi lelkesedéssel végeztem papi ténykedéseimet a belvárosi ritkaszép nagytemplomban. — Azóta mint plébános, kisebb- nagyobb utazásokat tevén, sok-sok szebbnél szebb templomot láttam. Ismerem a magyar szent korona országainak négy (Esztergom, Eger, Kalocsa és Zábráb) érseki és legtöbb püspöki székesegyházát. Láttam Bécs, Grácz, Padua, Verona, Velencze, sőt az örök Rómának legnevezetesebb templomait is ; de azért, valahányszor visszatérve szükebb hazámba, ,meg-megfordulok a szekszárdi nagytemplomban Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta wane két szó Vissza a hamisítványokkal, mei i Kártékonyak. Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű PURGO-BAYER
