Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-06-16 / 37. szám
Előfizetési ár: Egész évre .... 16 korona. Fél évre .... 8 „ Negyed évre ... 4 „ Egy szám ára . . 16 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad a Molnár féle könyvnyomda és papír kereskedés r.-t. Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatót. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi telefon-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18 és II. Szerkesztőség : Bezerédj István-utca S.Jszám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal : Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 kor. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN, j Főmunkstárs: FÖLDVÁRI MIHALT Laptulajdonosolc a szerkesztők. Az ország* vetése. Respektálom Szervácot, Pongrácot és Bonifácot, no meg az Orbán napot is, amikor fagytól kell tartani, de úgy látszik, valóra válik a régi öregek babonája a Medárd napjáról is. Esett az nap, tehát esik azóta folytonosan, úgy hogy talán meg sem áll ama bizonyos negyven napig. Mindenfelől panaszok érkeznek. — Sok már a jóból, viz alatt van az ország. Pedig ilyen dús esztendő rég kínálkozott a gazdának. Gyönyörű volt a búza, kukorica, alig fogta a kasza a kövér rendet, de most vége. Rozsda eszi a vetést, viz alatt a széna, a szőlőnek lemossa a virágját s ezzel java termését az özönvíz s tengerbeu úszik, vagyis igazán tengeri a kuknrica. Szóval ismét egy valóra nem vált szép reménység. Nem beszélhetünk kitűnő esztendőről, jóról, közepesről; sót ha beválik a Medárdról szóló jóslás, bizony a gazdáknak rossz esztendejük lesz. És az ország rendje, vetése ? Az van még, csak viz alatt! Itt már 5—6 esztendeje tart ama bizonyos Medárd nap. Tönkre ment a sok szép érni kezdő, sőt félig meddig már megérett kalász egészen. Újra kell szántani, vetni, egyébként sohasem lesz itt aratás. Előbb azonban le kell csapolni a nagy szántó földet. Viz, iszap alatt áll egészen. Erős markos legények gyürköztek neki a nagy munkának. Szorongatják a kapanyelét, hogy igy meg úgy átvágják a vizet nem eresztő gátat s megszabadítják az országot a nagy veszedelemtől. Isten segítse őket a nagy munkában, de mégis azt mondjuk minderre, hogy majd elválik. Huszonharmadikán történik meg az első kapavágás, csakhogy féligmeddig már is bejelentve a nagy — napszámos sztrájk. Igaz, hogy kevesen vannak az akadékosko- dók, de számukat pótolja a nagy száj, az öblös hang, a sok fenyegetés. Kemény legény legyen az, aki e sok tenekedésnek ellene áll s folytatni tudja a békés munkát. Mert hát éppen ez nem kell azoknak az a nagyszájú legényeknek. Húsz korona — napszám? Semmi az. S mit nekik a dolog? Hiszen éppen ezt kerülik. Nem kell nekik a tisztes, szorgalmas j polgári munka, a szárazba tett szántó föld, csak a sár, iszap, viz, nagyon sok viz, hogy annál jobban tudjanak a — zavarosban halászni. Mert éhen, még korgó gyomorral is napokig el tudnak üldögélni ott a viz, a mocsár partján, figyelve, lesve, hogy pedzi-e már a horgot, ha más nem, legalább egy soványka kis keszeg,— szenzáció, botrány ? Jó, jó, tehát csak horgásszanak. De a nagy hang elriasztja még a halat is. S egyet különösen ne felejtsenek, azt, hogy Medárd napján eső esett s hogy azóta folyton esik. Nó, dagad a hullára, ezért vagy ez az áradat — egy újabb csapásos esztendő — sepri el gondosan kirakosgatott horgaikat, vagy pedig még egy ennél is hatalmasabb vízözön, a nép, az ország haragja, felébredt öntudata. Mert beszéljenek akármit: felébredt ez a nemzet. Belátta, hogy árkon-bokron .ke- | resztül, bekötött szemmel vezették, légvárakat Ígértek neki s éppen korgó, kiéhezett gyomra, felébredt életösztöne figyelmezteti reá, hogy elég volt már a Medárd napokból, tönkre megy ez az ország egészen, nem maradhat tehát tovább is viz alatt a nemzet vetése, szántóföldje s ezért oda áll segíteni a dolgozni akaró markos legényeknek, megmutatva az akadékoskodóknak, hogy a munkáskapának van — boldogabb vége is... B. Közművelődés a Dunántúl. — A Dunántúli Közművelődési Egyesület évi közgyűlése és Évkönyve. — Az ország egyik legnagyobb közmüvelő- velődési egyesülete, a Széli Kálmán, PalUivicini Ede őrgróf és llákosi Jenő vezetése allatt működő Dunántúli Közművelődési Egyesület junius hó 26-án Budapesten az uj városháza közgyűlési termében tartja meg évi rendes közgyűlését, melyre az egyesület főtitkári irodája, Budapest, VII., Dohány-u. 39. I. emelet 7. adja ki a kedvezményes vasúti jegy váltására szóló igazolványokat. A dr. Fodor Oszkár főtitkár szerkesztésében megjelent évkönyv, mely a DKE. utolsó évi munkásságáról beszámol, megemlékszik mindenekelőtt arról, hogy egy olyan alkotással tette a Dunántúli Közművelődési Egyesület ezen esztendő munkásságát nevezetessé, mely a magyarság jövőjének szempontjából, a jövő magyar generáció erőteljesebbé tétele érdekében korszakalkotónak mondható. A DKE. kebeléből indult ki ugyanis az a magasztos mozgalom, mely az Országos gyermekszanatórium egyesület megalapítására vezetett s mely mozgalom j célul tűzte ki a gondoskodást azon elhagyott, védtelen, senyvedő, gyenge csemetékről, kik hazánkban évről-évre elpusztulnak kellő és megfelelő ápolás hiányában. Ez a mozgalom a magyar társadalom legszélesebb rétegeiben keltett élénk viszhangot és állam és társadalom karöltve vállalkozott benne arra, hogy a szegény gyermekek szanatóriumának országosan fontos ügyét megoldja akképpen, hogy a gyermekszanatóriumnak országosan való szervezésésével az állami gyermekvédelem kisegítő intézményét megépíti. A DKE. nagynevű vezéreinek lesz örök dicsősége, hogy felismerték a gyermekhalandósági küzdelem nagy fontosságát és hogy nevüknek fényével és egész befolyásukkal igyekeztek közrehatni, hogy megépüljön a magyar nemzeti állam legerősebb vára: hogy megépüljön egy jövő magyar nemzedék. Örömmel konstatálja a jelentés első sorban, hogy ennek az uj gyermekvédelmi mozgalomnak az élére mint kormányzó elnök gróf Zichy János vallás és közoktatásügyi miniszter került, hogy pedig ez a mozgalom gyorsan fog eredményeket is elérni, arról gondoskodtak gróf Khuen Héder- váry Károly belügyminiszter, Jakabjfy Imre és Bezerédj Viktor belügyi államtitkárok, Bosnyák Zoltán a gyermekvédelmi ügyosztály tudós főnöke, gróf Edelsheim Gyulay Lipót az Országos Gyermekvédő Bizottság elnöke és Ruffy Pál a gyermekvédelem népszerű felügyelője. Az a körülmény pedig, hogy éppen Zichy János gróf kölcsönözte oda ehhez a mozgalomhoz, nemcsak nevének fényét, hanem hatalmas egyéniségének súlyát, tudásának kincsesházát és egész tényleges munkásságának intenzív erejét, biztosíték arra nézve, hogy a gyer- fnekszanatóriumok minta intézményei lesznek a magyar gyermekvédelemnek és a legnagyobb eredmények elérésére képesek is lesznek. Mindama kultúrái mozgalomban, melyek a lefolyt évben szerepet játszottak, a DKE. is kivette a részét. — A lefolyt esztendő erőgyűjtés szempontjából örvendetes eredményekkel járt. A társadalom mind szélesebb köreiben kezd érdeklődni a DKE. munkássága iránt. Az 1909. év során 14 alapitó, 6 pártoló és 498 rendes taggal gyarapodott a tagok létszáma. — Fentar- totta az egyesület a tárnoki (Fehér m.) a város- lődi (Veszprém m.) a vimpáczi (Sopron m.) a szári (Fehér m.) és a tarjáni (Komárom m.) kisdedovodákat, segélyezte a soproni irodalmi és művészeti kör gyermektelepitési akcióját, mint uj falusi népművelő intézményt, a Dunántúlon a népakadémiákat is meghonosította. A magyar nyelv tanításában kitűnt tanítók és papok segélyezésére kétezer koronát fordított, azon összegeken kívül, amelyet a Somogy vármegyei Közművelődési Egyesület e célra kiosztott. öt közművelődési egyesület munkálkodott a lefolyt évben azon nagy nemzeti célok megvalósítására, amelyek érdekében a DKE. tevékenykedik a Dunántúl tizenegy vármegyéjének területén, a műveltség terjesztésére és a közjóiét emelésére. A Komárommegyei és városi, a Somogymegyei, a Pécs—Baranyamegyei, a Zalamegyei Közművelődési Egyesület. Gróf Széchenyi Viktor már megindította a Fehérmegyei és Székesfehérvár városi Közművelődési Egyesület tervezésének munkálatait és igy e fiókegyesület is a megvalósulás stádiumához kiizeledik. A Fehérmegyei Irodafmi és Közművelődési Egyesület pedig megindította a tárgyalásokat, hogy egyesületünkkel szorosabb kapcsolatba kerüljön. Az ez évben megalakult Veszprémi Magyar Közművelődési Egyesület azonban nem kívánt a DKE.-hez csatlakozni. A Tolnavármegyei Közművelődési Egyesület megalakulása érdekében eddigelé maris nagyarányú tevékenységet fejtett ki Simontsits Elemér alispán, dr. Szentkirályi Mihály polgár- mester, Tihanyi Domokos tanfelügyelő, Bodnár István és dr. Leopold Kornél. Gyarapította a lefolyt évben a Dunántúl könyvtári hálózatát is a DKE., amennyiben már 122 nép, vándor és gazdasági népkönyvtár fölött rendelkezik a DKE., amely mindezideig is jelentékeny és sikeres eredményű tevékenységet fejtett ki a hazai irodalom terjesztése es ezáltal a nép művelésének emelése érdekében. A komárommegyei könyvtár segélyezésén kívül 550 korona könyvtárkezelői jutalmat folyósított, amelyből Bene Béla kurdi tanító is kapott 50 korona jutalmat. Az egyesület vagyonállománya 162,858 67 korona és az 1910. évi költségelőirányzat 50,69537 korona kulturális kiadást előirányoz. A DKE. hivatott vezéreinek nemes törekvéseit és hazafias buzgalmát eredmény csak akkor kisérheti, ha az egész országnak társadalma érdeklődéssel és hazafias segélyezéssel támogatja azt s erre e helyről is felkérjük mindazokat, kik a nemzeti kultúra eszméiért lelkesedni tudnak, a fontos feladatokat teljesítő DKE. támogatására. — Adományokat lapunk is elfogad az egyesület céljaira. A DKE.-ben a tagok kötelezettségei a következők: a) az örökös tag legalább 2000 korona alapítványt tesz s azt 5 év alatt befizeti, b) alapitó tag legalább 200 korona alapítványt tesz s azt 5 év alatt befizeti, c) pártoló tag legalább 5 egymás után következő évenkint 20—20 korona fizetésre kötelpzi magát, -d) a rendes tag legalább 10 évre 4 korona évdij fizetésre vállal kötelezettséget, e) a gyámolitó tag az, aki a d) alatt említett tagsági díjnál kisebb összeggel vagy adománnyal járul az egylet céljaihoz. — A tagsági dijak és adományok a Magyar Leszámitoló és Pénzváltó Bankhoz Budapest Dorottya-utca 6. szám alá küldendők. VÁRMEGYE. Jegyzői választmányi ülés. A vármegyei községi jegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány jövő hétfőn ülést tart.
