Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-04-04 / 15. szám

T

4

nem zárkózhatott volna el oly ridegen. Leszögezi azt a tényt, mint megcáfolhatatlan igazságot, hogy arra az első lépést nem ők tették. Meggyőződése, hogy a választás után bekövetkezik a pártegyesülés, de ennek vezére vem, lehet és nem lesz más, mint Kossuth Eerenc (Éljenzés.), mert a függetlenségi politika gyökere a Kossuth- pártban van. (Élénk helyeslés és tetszés.) E pártnak tehát szervezkednie kell, hogy zászlóját diadalra juttathassa. A következő határozati javaslatot nyújtja be: «A szekszárdi választókerületben, a iolyó évi március hó 28-án megalakult függetlenségi és 48-as, vagyis Justh- párttal szemben, mai napon megalakul a 48-as függetlenségi Kossuth-párt, mely vezéréül Kossuth Ferencet vallja“. A határozati javaslat egyhangúlag elfogadtatott. Ezután megállapították, hogy a kerület mind a 12 községe, és gedig Szekszárd, Tolna, Mözs, Sioagárd, őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Bátaszék, Báta, Simon- major kellő számú választóval képviselve van, a párt elnökévé egyhangúlag Tóth Károly véd- gáttársutati főmérnök választatott meg, aki hivatkozva arra, hogy az állampolgári jogok kötelességekkel is járnak, a választást elfogadta. Alelnökök Mayer Alajos és Buday János lettek, pártjegyző pedig Kovács Benő. A párt közsé- genkénti szervezésére a választópolgárok maguk fognak elnököt, 3 végrehajtó bizottsági tagot választani, akik a szükséghez képest kiegészítik magukat. A képviselőjelölés kérdésére térvén át a gyűlés, Jasek Sándor meleg szavakban emlékezett meg Szabó Károly, a kerület volt képviselőjének érdemeiről, aki nemcsak a politikai élet terén mutatkozott a függetlenségi párt kipróbált harcosának, hanem közéleti működésében is önzetlen, a kerület és a választók javára irányuló eredményes munkásságot fejtett ki, melynek méltó elismerése csak az lehet, hogy a választópolgárság ismét őt jelöli. (Lelkes éljenzés.) Erre Szabó Károlyért 3 tagú küldöttséget küldtek, kiknek kíséretében a jelölt megérkezvén, a jelölést megköszönte és elfogadta. Pro- grammot ezúttal nem ad, mert nemsokára minden egyes községbe úgyis ellátogat. Az vagyok, úgymond, aki voltam és leszek, aki vagyok : a Kossuth-párt megingathatatlan, hűségű közkatonája. Idézi az írás szavait: Aki első akar lenni közöttetek, legyen ti szolgátok ! Hivatkozik képviselői minőségében kifejtett tevékenységére. Amit csak tehetett, mindent megtett a kerület és a kerület polgárai javára. («Igaz», «úgy van» felkiáltások; lelkes éljenzés.) Ezután is e nyomokon fog haladni és ha küldetése lejár, tisztán, szeplőtlenül hozza vissza a 48-as lobogót, mit kezére bíztak. Gálád rágalom az, amit róla terjesztenek, hogy ő csak a mandátum elnyerését várja és nyomban belép a munkapártba. (Felkiáltások : ezt beszélik 1) Ez aljas rágalom, ő Kossuth Ferenc hű követője volt és az marad örökké, mert Kossuth Lajos fia a a függetlenségi elvek ellensége nem lehet és épen ezért hiven követi őt. (Lelkes éljenzés.) Tegyünk tehát arról tanúbizonyságot, hogy a kerület túlnyomó többsége továbbra is Kossuth Ferencet tartja és ismeri el vezérének. Őrizzék meg azonban a választók higgadtságukat, komolyságukat, óvakodnunk kell a személyeskedéstől, a türelmetlenségtől és különösen tisztelnünk kell a mások véleményét, a miénktől eltérő gondolkodást. Ez illik hozzánk, mint politikailag érett választókhoz. Ajánlja magát választói jóindulatába. Szavait e felkiáltással végzi: Éljen a szabad, független Magyarosország! Éljen Kossuth Ferenc!

Zajos helyeslés és tetszés követte a közszeretetben álló jelölt szavait, melyek elhangzása után Buday János alelnök indítványára Kossuth Ferenchez a következő távirat küldetett:

Kossuth Ferenc őnagyméltóságának

Budapest.

A szekszárdi választókerület Kossuth- pártja mai alakuló-gyűlésén egyhangúlag és lelkesedéssel Szabó Károly volt képviselőt jelölte ; egyúttal megbízott azzal, hogy Nagyméltóságodat, mint pártunknak érdemekben gazdag vezérét, mély tisztelettel üdvözöljem s törhetlen hűségünkről és ren- dithetlen ragaszkodásunkról biztosítsam.

Tóth Károly,

pártelnök.

Szabó Károly indítványára Garay Antal, a kerület függetlenségi párt elnöke, akivel az a méltatlanság történt, hogy a husvét másnapi pártgyülést az ő megkérdezése nélkül hívták egybe és tartották meg és e miatt elnöki tisztéről lemondott, érdemei elismeréséül, melyeket mint 48-as honvédtiszt a csatatéren és a függetlenségi elvek szolgálatában, mint pártelnök évtizedeken át szerzett — a szekszárd- kerületi függetlenségi és 48-as Kossuth-párt diszelnökévé választatott meg.

Ezzel a pártgyülés véget ért, a legszebb rendben. Megemlítjük még, hogy a gyűlésen az egyenlő titkos választói jog mellett Heller Mór

TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

gépmester beszédet akart mondani, de szóhoz nem juthatott.

A tegnapi jelölő ülésre a decsiek nem jöttek be, minek oka az, hogy a biró csak tegnap délután kapta meg a levelet és plakátokat. Hogy ez tisztázódjék, Szabó Károlyt mintegy 50 szekszárdi, őcsényi, nyéki választó Decsre kisérte, ahol az Olvasókörbe ment a jelölt és kísérete. Szabó Károly beszédet intézett a választókhoz, amit lelkesedéssel fogadtak. T. Széli István melegen üdvözölte a jelöltet és a vendégeket. Azután Bús Lajos ref. lelkész melegen ajánlotta Szabót a választók figyelmébe, ki igen sokat tett eddig is a kerület egyesei érdekében is. Utána Schneider János köszönte meg a decsieknek szives látását. Majd Kommandinger Kálmán főjegyző Decs község választóinak Szabó zászlaja alá való sorakozását jelentette be.

Előfizetési felhívás!

1910. évi április hó 1 -ével előfizetést nyitunk a „Tolnavármegye és a Közérdek“ cimü lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek elöfizetésök, lejárt akár a Tolnavármegyére, akár a Közérdekre, felkérjük, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fenakadás ne történjék.

Előfizetési feltételek :

Egész évre ... 16 korona.

Negyed évre . 4 „

Hazafias tisztelettel a „Tolnavármegye és a Közérdek“

politikai hetilap kiadóhivatala.

HÍREK.

Nagy müvészestély Szekszárdon.

Az április 9-iki hangverseny a legfényesebbnek ígérkezik. Nemcsak helyben, hanem vidéken is igen nagy az érdeklődés s úgy értesülünk, hogy vármegyénk minden részéből tömeges részvételre számíthatunk. Bár az értesítések csak most mennek még szét máris nagyszámú az előjegyzés Krammer Vilmos könyv- kereskedésében, hol most már a jegyek is kaphatók. Tény, hogy olyan elsőrangú művészek vesznek részt az estélyen, hogy az meg is érdemli a legmagasabb fokú érdeklődést. Márkus Lily zongora művészetéről,, nagy zenei tudásáról, előadásáról s technikájáról alig szükséges szólanunk. Aki csak böngészni szokott néha is a fővárosi és a külföldi nagyobb városok napi lapjainak művész-rovataiban, elégszer találkozhatott Márkus Lily nevével, kiről mindenkor a legnagyobb elismerés, méltánylás és a hizelgés nélkül való komoly dicséret hangján emlékeznek meg. Komlóssy Emma nevéhez is alig kell magyarázat. A Népszinház-Vigoperának a színház feloszlásáig elsőrendű primadonnája volt és a »Vándorlegény« »Katalin czárnő (Germain hadnagy)« »Katinka grófnő« stb. fényes sikerei az ő csodálatosan csengő, kedves hangjához, temperamentumos játékához fűződnek s ez a bájos, szép nő, aki állandóan kedvence a budapesti közönségnek, nem egyszer hozta lázba művészetével, sikereivel a fővárost. Dr. Garami Béla pedig a »Női szépségről« tart felolvasást. Úgy emlékezünk, hogy a tél folyamán olvasta föl először ezt a munkáját a szerző az egyik fővárosi Kaszinóban. Hogy milyen nagy sikert ért vele, legjobban bizonyítja, hogy azóta egyre- másra kapja a meghívásokat az ország nagyobb városaiba. Ez a szellemes, kitűnő tollú iró, aki »Az Újság« — talán szükségtelen mondani, hogy Magyarország egyik legirodalmibb napilapja — Írógárdájában foglal helyet, olyan tárgyról szól, mely mindenkit, nőt es férfit egyaránt, a legközelebbről érdekel. Hogy azután olyan hangon is beszél róla, mely nemcsak érdekessé, hanem élvezetessé és értékessé is teszi a tárgyat, arra éppen elég biztosíték maga az iró.

Igazán csak örvendeni tudunk, hogy városunk ismét nagy és komoly művészi esemény színhelye lesz s bizonyosra vesszük, hogy a közönség minden rétege méltányolni fogja ezt s tömeges résztvételével alkalmat ad arra, hogy ezek a művészi vállalkozások minél gyakoribbá válhassanak s városunkat a többi kultur városok sorába emelhessék.

1910 április 4.

Jegyek előre válthatók Krammer Vilmos könyvkereskedésében. Helyárak: I—VI. sor, és oldalszék 4 kor., VII—X. sor 3 kor., XI—XII. sor 2 korona, állóhely 1 korona. A hangverseny, mely a »Szekszárd Szálló« nagytermében lesz, este 9 órakor kozdődik. Az ülőhelyek szá- mozottak. Műsort legközelebbi számban adunk.

— Személyi hír. Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos főispán öt napi itt időzés után szombaton délután hazautazott Hőgyészre.

Simontsits Elemér aispán Szentmárton- kátára utazott.

Dr. Szentkirályi Mihály polgármester, fent Ferenc dr. apáttal a múlt héten Pécsett tisztelgett a megyés püspöknél. Támogatását kérte a szekszárdi internátus ügyének.

— Kinevezés. Az igazságügyminiszter Pintér József szombathelyi ügyészségi dijnokot a gyönki járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki.

A pénzügyminiszter Steiner József tamásii adóhivatali gyakornokot segélydijas gyakornokká nevezte ki ugyanoda.

Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, főispán megyei tiszti főorvossá Drágíts Imre dr. eddigi helyettes tiszti főorvost nevezte ki. Érdemes, általános becsülésnek örvendő férfiú nyerte el ezzel szorgalmának méltó jutalmát.

A máv. igazgatósága Lisztner Győző pincehelyi hivatalnokot Bükkösdre nevezte ki állomásfőnökké.

— Áthelyezés. Az államvasutak igazgatósága Frank János máv. ellenőrt, döbröközi állomásfőnököt hasonminőségbenSomogyszobbra helyezte át.

— Képviselőválasztók névjegyzéke. Az

1911 -ik 'évre érvényes képviselőválasztók névjegyzéke Szekszárdon f. hó 30-án lett kiigazítva. A kijavított névjegyzék 26 választóval szaporodott s igy van most Szekszárdnak a jövő évre 1671 képviselőválasztója. Az ideiből töröltetett 52 név, hozzáiratott pedig 78.

— Tanító választás. Heiliger István csib- ráki tanítót a baráturi iskolaszék egyhangúlag kántortanitóvá választotta.

— A miniszter az utakról. A kereskedelmi miniszter leiratot intézett az összes törvényhatóságokhoz, igy a megyéhez is, melyben elrendeli, hogy a községi közdűlő közutak építési, föntartási és kezelési költségei a községek házi számadásaiba be nem vehetők. Kötelesek a községek ezekről a közutakról szóló törvény megfelelő rendelkezései szerint külön gondoskodni.

— A földadó bizottság tagjai. Az uj adótörvény értelmében megalakitandó földadóbizottság tagjait a csütörtöki közgyűlés a nagy-, közép- és kisbirtokosok köréből egyenlő arányban 12 rendes és ugyanannyi póttaggal választotta meg és pedig rendes tagok lettek: gróf Apponyi Géza, Bezerédj Andor, Wolf Henrik, Vizsolyi Ákos, Jeszenszky Andor, báró Schell József, Döry Frigyes, dr. Daróczy Zoltán, Paál József, id. Tóth István, Horváth József, Pamer Pál Jilling ; póttagok : Bartal Béla, Hanzély János, Kovács S. Endre, Kunfi Károly, Sass László, Döry Hugó, dr. Gőzsy Tibor, Joó Dömötör Károly, Német Péter, Uj János, ifj. Zsikó János, Szászy György.

— A sorozó bizottság elnökei. A csütörtöki megyei közgyűlés a sorozó bizottságok elnökeiül megválasztotta a tamási járásba: Kämmerer Ernő drt, a dombóváriba Dőry Hugót, a bonyhádiba Eibach Ödönt, a központiba Martin József dr., a paksiba Kovács S. Endrét, a gyönkibe Vizsolyi Ákost, Szekszárd rt. városba Őrffy Lajost.

— A vármegye elismerése. A vármegye közgyűlése a számonkérőszék előterjesztésére elismerését fejezte ki dr. Őrffy Gyula ügyvéd, tb. ügyésznek, ki mint a tiszti ügyész helyettese, a rendes ügymenet mellett, kiváló szorgalommal a restanciát is feldolgozta.

— Eljegyzések. Reinitz Ármin dombóvári kereskedő eljegyezte Marton Emmát Készt helyről.

Tant os István faddi szobafestő f. hó 2-án eljegyezte Lengyel Vilma Kisasszonyt Faddról.

Weil Endre keszőhidegkuti kárítortanitó eljegyezte Kring Gyula ny. tanító leányát Mariskát Kétyen.

Hohman Márton kántortanitó jegyet váltott Pusztakövesden Répás András leány ával Erzsikével.

Laskó Károly szekszárdi asztalosmester és butorraktáros Bonyhádról eljegyezte Bierken- stock Evelint.

Kohn Mihály bonyhádi kereskedő eljegyezte Löwy Gizellát Sárvárról.

A