Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-07-31 / 53. szám
TOLNAMEGYEI DJSlfl 1943 julius 31. az egyesület rendkívül nagy kiterjedésű humánu3 tevékenységet fejthetett ki és hogy Tolna vármegye egyetlen hadikórházának minden sebesült és beteg honvédjét illetőségére való tekintet nélkül ugyanúgy látták el, mint a szekszárdiakat. A Magyar Vörös Kereszt Szekszárdi Fiókja olyan munkát végzett, melyhez foghatót a tolnamegyei vöröskeresztes szervek, tehát testvéralakulatok nem igen tudnak felmutatni. Majd igy folytatta : — Mivel a jelentésben vázolt sokoldalú tevékenységünk dacára is feleslegeink vannak és mert fiókunknak nem a vagyongyűjtés a célja, engedtessék meg nekem, hogy gondolatom azon szekszárdi gyermekek felé forduljon, akik nek atyjuk akár hősi halált halt, akár pedig még ma sem tért haza a harctérről, hanem hadigondozottakként kezeltetnek. Ezen hősök gyermekei felé szeretném kinyújtani a Magyar Vörös Kereszt szekszárdi fiókjának segítő kezét. A szekszárdi hadigondozó hivataltól beszereztem már erre vonatkozóan az adatokat, melyek alapján javasolom, mondja ki a közgyűlés, hogy 7 hősi halált halt családfő 12 gyermekének, valamint 17 hadi- gondozott család 33 gyermekének össszesen k5 gyermeknek egyenként 100—100 pengő segélyt utal ki. A közgyűlés a javaslatot egyhangúan elfogadta és dr Treer István elnök az összegeket a közgyűlésre meghívott anyáknak szép beszéd kíséretében azonnal ki is osztotta, kérve őket,.hogy a csekély adományt fogadják azzal a szeretettel, amely, mindig élni fog a szekszárdiak lelkében. Kérte az anyákat, neveljék gyermekeiket fokozott gonddal mert ők a magyarság szebb jövőjének a zálogai és ígérte, hogy egy hősnek a gyermeke sohasem lesz árva, vagy elhagyott, amíg csak egy magyar férfi fog élni ezen a magyar vérrel bőségesen áztatott magyar földön. A közgyűlés ezzel a megható aktussal ért véget. Ahol a lövő háziasszonyait nevelik... Látogatás Újvidéken a készülő háziasszonyképző iskolában A napokban uj felirat jelenik meg Újvidéken a Kossuth Lajos-utca 12. számú házon: M. kir. Háziasszonyképző Iskola. Kíváncsian lépünk be az épületbe, ahol László Rózsa igazgatónő fogad bennünket. A gyönyörű emeletes épületben most villanyszerelők, távbeszélőszerelők, asztalosok, festők dolgoznak. Azért végig járjuk a helyiségeket. Nagy, tágas termek, gyönyörű fürdőszoba, hófehér csempézett konyha lesz a növendékek birodalma és igazi otthona egy éven át. Mert az iskola a földmivelésügyi minisztérium egyéves iskolája, ahol a 15—20 éves lányokat a háziasszonyi és családanya! hivatásra nevelik. Most már feleletet tudnánk adni annak a fiatal asszonykának, aki kétségbeesve kérdezte sok szomorú kísérletezés után, dehát hol készítettek engem elő erre a hivatásra ? Elvégeztem a gimnáziumot, az egyetem négy évét, azután férjhez mentem ... Hát igen, sok ilyen iskolára van még szükség. De ez itt az Aldunán főképpen a délmagyarországi falvak és városok ga^da- leányainak továbbképzésére létesült. A magyar jövendő olyan lesz, amilyen a magyar családok háza- tája. Itt a 15—20 éves leányhak 'már azzal a hivatástudattal kell végeznie kötelességét, amit majdan az asszonytól követel meg a család és a haza élete. Itt a sejtelemben már mindé n fehérfőkötős kis gazda- asszony köré család tömörül, férfi, akinek déli harangszóra asztalt terítenek, akinek édes kenyerét erős karjaik dagasztják. Azonban az iskolában nemcsak háziasszonyképzés folyik. A főzés varrás, baromfitenyésztés, tejgazdaság, kertészkedés csak technikai része a tanításnak. A második nevelési irány a lelki nevelés. Lélekben is ki kell magukban dolgozniok a mai időknek megfelelő tökéletes asszonyt. Eszköz és mód van érre elég. A nevelési ismeretek keretében megtanulják milyen az ideális szülő, mi a szülői felelősség, végigvezetve a gyermeki életen. A magyar nyelvórán megismerkednek a magyar irodalom szépségeivel, megtanulják mi a könyv és azt, amit olvasnak, hogyan kell saját életükbe beledolgozni. A honismeretben megtanulják azt is, hogy itt Újvidéken őseink már ezer éve is magyarul beszéltek. Ezek az elméleti órák, de az önképzőkörön se verseket szavalnak, hanem ilyen viták hangzanak el: „Milyen a mai feleség“, az „Anya“, „A lakás“, „Hogyan kell segítenem embertársaimon“. És mindezt élik is. Belekapcsolódnak majd Újvidék város minden szociális megmozdulásába, hogy erős szociális lelkiséget vigyenek magukkal és vezetői legyenek e téren is annak a közösségnek, ahova majd sorsuk állítja őket. Legalább is ezt szeretném, mondja mosolyogva az igazgatónő. A gazdaasszony a család lelke, ^boldogulásának legelső alapja, szebb, nemesebb hivatása egy iskolának se lehet, mint ezeket a célkitűzéseket elérni. 20 bentlakó és 6 bejáró növendék nyer majd minden évbén kiképzést az iskolában. Berendezésében a szép magyaros kézimunkák, faragott magyar bútorok szolgálják az Ízlést és a kényelmet. Munkarendje olyan, hogy minden nővén dék‘ azonnal saját otthonának tekinti az iskolát. A napot frisitő tornával kezdik, utána takarítás, mosdás, majd tanulás, főzés, varrás, kertészkedés, séta és szórakozás váltják egymást. Felvétel az iskolába még folyamatban van. A szekszárdi kir. törvényszék elnöke. 1943. El. VII J. 30/82. szám. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a m kir. minésztérium az 1939: II. te 221. §-ában nyert felhatalmazás alapján az 1943. évi július hó 20. napján kelt 3940/1943 M. E. számú rendelettel a rögtönbiráskodást az ország egész területére a polgári büntetőbíráskodás körében a 4870/1941. M. E. számú rendelet II. pontjában, továbbá az 1020/1948. M. E. számú rendeletben megjelölt bűntetteken felül kiterjeszti az olyan lopás és rablás bűntettére is, melyet . • .... a légitámadás alatt, vagy azt követő időben a légitámadással sújtott területen a rombolás okozta helyzet, vagy az ilyen terület közelében a légitámadás következtében keletkezett riadalom kihasználásával, avagy a hadviselés érdekei szempontjából elrendelt kiürítés, vagy elszállítás, vagy ellenséges behatás folytán hatósági intézkedés nélkül történt tömeges elköltözés esetében ennek a helyzetnek kihasználásával követnek el, a rögtönbiráskodást kiterjeszti a fent megjelölt bűncselekmények kísérletére és a tetteseken felül a részesekre (Btk. 69. §) is. Felhívom ennélfogva a lakosságot, hogy ezeknek a bűncselekményeknek elkövetésétől is mindenki tartózkodjék, mert a polgári büntető bíráskodás alá tartozó minden olyan személy, aki a hirdetés után a megjelölt területen ilyen bűncselekményt követ el, rögtönbiráskodás alá kerül és halállal bűnhődik. Szekszárd, 1943. évi julius hó 28. A kir. törvényszék elnöke helyett: m Dr Riebel Ármin kir. törvényszéki tanácselnök. A téli csata iolnamesyei hőse TELEFON: 22—11 Péntek, Julias 30 Szombat, juli. 3I Vasárnap, aoguszt. I ® & 8 2,4,6 és 8 érakor Vasárnap délután 2 érakor a helyár I 30, M0 és 60 fill. Karády Katalin főszereplésével: 0ILÄGMOZI %npMi EBENMEI JÓZSEF HALÁLOS CSÓK Zsigray Julianna regénye nyomán. Főszereplők: Karády Katalin, Nagy István, Rajsay Gábor, 8omlay Artsr, Peihes Ferenc, Gregns Zoltán, Perényi László és Patsky Jeni * ®§I*i' világhír adói Az előadások kezdete: hétköznapokon: 6 és 8 éra* kor, vasár* és Vaaepsapo- kos: 2, 4, 6 és 8 órakor. Abay-Nemes Károly hadnagy századparancsnok, vármegyénk szülötte, dr Abay Nemes Gyula volt paksi, jelenleg budapesti gyógyszerész fia 1943 január 27-én 19 órakor Sztaro-Nikolszkoje községen vonult át századával -kötelékben. Az ellenség az oszlopot a községben igen erős tűzzel fogadta. Az élen bevetett egységek a túlerő miatt nem tudták szabaddá tenni az utat. Ekkor Abay-Nemes hadnagy oszloppá- rancsnokától azt a parancsot kapta, hogy az ut baloldalán, az égő kórházzal szemben befészkelt orosz erőt századával támadja hátba. Abay-Nemes hadnagy tüzelőállásba rendelte nehézfegyver-szakaszát s a még rendelkezésére álló két puskásszakaszával támadásra indult. A rohamra induló századot azonban csakhamar pusztító tűz érte . a baloldalt lévő házakból és vermekből. Abay-Nemes hadnagy nyomban a veszélyeztetett balszárnyon termett és honvédéi élén géppisztollyal, valamint kézigránáttal háztól-házig, ve- remtől-veremig rohanva egyenként tette harcképtelenné az azokból tüzelő bolsevistákat. Az igen erős oldaltüzre megtorpant a század jobbszárnya is. Ignáth Mihály karpaszományos őrmester, aki a század jobbszárnyát vezette^ látván, hogy az ellenség tüzének zöme századparancsnoka, Abay- Nemes hadnagy küzdelme ellen irányul, szintén rohamra vezette egységét. Maga ugrott ki elsőnek és emberei előtt tört rá az ellenségre. Honvédéi parancsnokuk haláltmeg- vető bátorságán felbuzdulva rohantak parancsnokuk után és az erős számbeli fölényben lévő ellenséget — bár súlyos véráldozatok árán — legyűrték. A két fiatal példát mutató tiszt bátor előretörése magára vonta a szemben álló egész bolsevista erő tüzét így az oszlop zöme elvonulhatott a most már szabaddá tett utón, megadott célja felé. Abay- Nemes hadnagy az ütközet alatt szétszóródott és elmaradt mintegy kétszáz fő honvédet összegyűjtve, újra kötelékbe rendezte és a nagy lőszerhiány ellenére még három órán át feltartóztatta az ellenséget Onfelátdozó harcok után parancsra vonultak csak vissza és egyesült elvonuló oszlopával
