Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-11-24 / 85. szám

* XXV. évfolyam. izekszdrí, 1943 november 24. (Szerda) 85. ízűm. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal BMMSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM : 20—85. Előfizetési díj: *,re .... 24 pengő || Féléére.................................12 pengő Felelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és ssombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 4 P, a hirdetés szövegoldalon ogy has&bmm 25 Ittér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 2 P, minimnm S P, Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek inm sora 50 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 30 fillér, minimnm 10 pengő. Álláskeresőknek 50 százalék engedmény. Szociális Marorszás „Szociális állam vagyunk“ — mondotta a képviselőházban a bel­ügyi tárca költségvetésének előadója. Ez a megállapítása, amelyet ered­mények felsorakoztatásával és szám­szerű adatok közlésével támasztott alá, igazolja, hogy szociális vonat­kozásban nagyon sok kérdésben európaszerte vezetőszerepet vívtunk ki magunknak. A szociális politikát folytató Kál- lay-kormány belügyi költségvetése is egyik legélénkebb bizonyitéka annak, hogy valóban szociális állam vagyunk, jóllehet’ a fejlődés és a haladás eddigi ütemét a rendkívüli viszonyok miatt nem lehet betartani. Ha nem is sikerül fokozni kívánatos mértékben a szociális jellegű kiadá­sokat, aránylag mégis jelentősen emelkedtek ezek a tételek. Eddig ugyanis a belügyi költségvetés túl­nyomó részben a jogrend fenntar­tásának az előirányzata volt most azonban a belügyi kiadások tekin­télyes részét a szociális kérdések megoldására irányozta elő a kor­mányzat. A mai idők nem alkalmasak arra, hogy uj szociális programmot adjon a kormány s ezért hangoztatta Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter költségvetési vitazáró be­szédében, hogy meg kell eléged­nünk a régi programm megvalósí­tásával. Ezen a téren vitán felül rendkívüli dolgokat alkottunk. A belügyminiszter költségvetési expozéja igen érdekes képet nyújt á szociális álfámról, örömmel és megnyugvással állapítottuk meg a miniszter beszédéből, hogy a szo­ciális biztosítás, a szociális költsé­gek és intézkedések, amelyekkel a kormányzat szellemi ^ és erkölcsi téren igyekszik emelni a népesség, főként a kisemberek életszínvonalát, most is első helyen szerepelnek a költségvetésben. Elég az Országos Nép- és Csa­ládvédelmi Alap anyagi erejének állandó emelkedésére rámutatni. Az ONCsA mindössze két éve szolgálja a szociális célkitűzéseket s ez alatt a rövid idő alatt is bebizonyosodott már, hogy nemcsak konstruktiv szociálpolitikát lehet csinálni, hanem szociális megnyugvást is lehet te­remteni az ONCsA val. Egyébként az alap a háborús nehézségek eile* nére is 20.000 házat épített és adott át eddig, mintegy 150 falu sok- gyermekes csalásainak. Másik jelentős szociális intézmény a Nemzeti önállósitási Alap. Ez fennállása 6 éve alatt 5000 folya­modót részesített 22 millió kölcsön­ben s ezáltal előmozdította újabb önálló gazdasági vállalkozások szer­ves beilleszkedését a termelési rendbe. Ha még megemlítjük, hogy a miniszter bejelentette az önkor mányzati tisztviselők státuszának közeli rendezését, mindenkinek tár­gyilagosan meg kell állapítania, hogy Magyarország mai vezetői a szo­ciális fejlődés ütemét a háborúval kapcsolatos és a háború okozta nehézségek ellenére is egyre fokoz­zák s amikor a jól bevált szervezetek | és intézmények továbbfejlesztésén ; dolgoznak, a jövő Magyarország I mintaszerű szociális felépítését szol­gálják. Nemzetvédelmi Kereszt adományozások A Budapesti Közlöny f. hó 14-i száma ismét több mint négyezer egyénnek a Nemzetvédelmi Kereszt­tel történt kitüntetéséről emlékezik meg. Ezek közül körülbelül ötvenen tolnamegyei származásúak. A me­gyénkben kitüntetettek között a név­sorban is első helyen áll dr Albers Rezső, a vármegyeszerte nagyrabe- csült szekszárdi ügyvéd, akit ellen- forradalmi tevékenységéért a kom­munizmus alatt, mint túszt letartóz­tattak és aki a kommun bukása után a vármegyei direktórium elmozdítása iránt intézkedett. Köztük van néhai dr Freyler Károly vármegyei tiszti főorvos, a tamási ellenforradalmi mozgalom egyik szervezője, aki a Tamásiban rendezett gyilkos terror- cselekmények elől otthonából me­nekülni és a kommun bukásáig ál­ruhában bujdosni volt kénytelen. Megkapta a Nemzetvédelmi Keresz­tet Kerényi János tolnanémedi fő­jegyző, akinek, mint a Ludovika Akadémia növendékének jelenté­keny része volt a ludovikások ellen- forradalmában. Mikor pedig a vö­rösök a ludovikásokat ki akarták végezni, mint középiskoláit Fiúmé­ban végzett és olaszul tudó fiatal ember, ő értesítette olasz nyelvű levélben Romanelli ezredest, aki­nek közbelépése megakadályozta a tervbe vett gyilkosságokat. Kívülük Nemzetvédelmi Kereszt­tel tüntette ki a Kormányzó Ur Őfő- méltósága dr lllg<n Aurél dombó­váriközjegyzőt, Ambrus Pál tamási születésű gazdálkodót, Antus József faddi születésű postatakaréki tiszt­viselőt, Ács Mihályné tamási sz. háztartásbelit, Babai-Szücs Géza udvari sz. gazdasági intézőt, Bakay Dezső nagydorogi sz. tisztviselőt, Báli Antal faddi sz. postaaltisztet, Bá'int János szakcsi sz. nyug. fő­törzsőrmestert, vitéz Bereczky Sán­dor madocsai sz. altisztet, vitéz Bó­dog Mihály dombóvári sz. kisbir­tokost, Bodnár Károly mórágyi sz. bajai MÁV állomásfőnököt, Borsos Lajos bőlcskei sz. fodrászt, Bruzer Zoltán dunaföldvári sz. adószedő­tisztet, Budai István dunaföldvári sz. pénztárost, Czeiner Ferenc bölcs­kei kisbirtokost, Dely György faddi sz éjjeli őrt, Dévényi József szed- resi sz. tűzoltót, ifj. Domonyai Sán­dor szekszárdi sz. üzletvezetőt, vi­téz Ér$ László szekszárdi sz. buda­pesti vállalkozót, Farkas Béla duna­földvári sz. MÁV intézőt, Farkas György bölcskei földmivest, id. Föl- desi Lajos madocsai földmtvest, Gál Ferenc dunaföldvári földmivest, Gál János dunaföldvári kisgazdát, Gál Pál dunaföldvári kisgazdát, Gubá- nyi Béla bonyhádi sz. likörgyárost, Gutái József faddi gazdálkodót, He- tényi Lajos szekszárdi takarékpénz­tári ellenőr-igazgatót, — Gyenge György miklósvári földmivest, Hor- vát András dunaföldvári földmivest, dr Horváth Árpád szakcsi sz. gö- mörmegyei alispánt, Horváth Árpád paksi sz. MÁVAG tisztet, Horváth József pálfai sz. bankaltisztet, vitéz Horváth H. Vilmos tamási sz. m. kir. honvéd tisztviselőt, Joó Károly bátaszéki sz. kir. bírósági végrehajtót, ifj. Kaszás János ta­mási sz. bankigazgatót, Gy. Keresz­tes András bölcskei kisbirtokost. Kéri István tamási sz. rendőrfőtörzs­őrmestert, Kristófi Béla szekszárdi sz. főerdészt, Klics Márton kocsolai sz. székesfővárosi alkalmazottai, dr bonyhádi Kliegl Lajos ny. szekszárdi városi főjegyzőt, vitéz Ladányi Jó­zsef hőgyészi sz. vendéglőst, Led- niczky János paksi sz. postatisztet, Lukács Rudolf tamási sz. arckép­festőt és Gommermann Antal dom­bóvári sz. könyvelőt. Kassa hazatérésének ötödik évfordulóján hatalmas tömeg hallgatta a miniszterelnök szózat&t. Mar kultúrpolitika Fegyverzajban pihennek a mú­zsák. Ez a sokat emlegetett latin mondás magyar viszonylatban nem állja meg a helyét, mert nálunk a háborús időkben is igyekszik a kormányzat — rendkívüli erőfeszí­tésekkel — mindent megtenni, hogy kulturális téren megtarthassuk meg­szerzett fölényünket. A Kállay-kormánynak ez az elve érvényesül a kultusztárca költség- vetésében, amit ha lapozgatunk, rá­jövünk arra, hogy a kormányzat háborús kulturális intézkedései a békeévekben is megállnák a helyü­ket. A munka üteme nemcsak nem lankadt, hanem az eddiginél is fo­kozottabb s kiterjed a magyar mű­velődés minden ágára. Szinyei-Merse Jenő kultuszmi­niszter költségvetési expozéjában joggal hangoztatta, hogy tárcája tételeinek túlnyomó része a szo­ciális gondoskodás jegyében áll. A háborús viszonyokra tekintettel a költségvetés csak a legszüksége­sebb beruházásokat foganatosítja s igy is 35 százalékos emelkedést mutat a múlt évihez viszonyítva. A szociális gondoskodás végigvonul a tárca egész költségvetésén. A tanítók, tanárok és lelkészek hely­zetét a kormány a legmesszebb- menően igyekszik javítani. Ezért oldotta meg úgy a helyettes taná­rok és tanítók helyzetének a kér­dését, hogy ezek már egyévi szolgá­lat után rendes tanárokká és taní­tókká legyenek kinevezhetők s ne kelljen, mint a múltban, 8—10 évig ideiglenes minőségben szolgálatot teljesíteni. A hitoktatók illetményeit méltányosan javította a kultuszkor­mány s a tárca költségvetésében igen jelentős szociális természetű tétel a segédlelkészek fizetésének rendezése, amely a múlt évi költ­ségvetéshez képest egymilliós több­letet jelent. Szociális jellegű intéz­kedés a lelkészi nyugdíjintézetek támogatására felvett összeg eme­lése s a tisztviselői státuszokban az első kategóriák helyzetének javítása. A kisemberek sorsának helyzetét javítja az altiszti státuszban lévők és a klinikai ápolószemélyzet béré­nek az emelése is. Nem feledkezett meg a kormány­zat az iparostanoncok helyzetének könnyítéséről sem; részükre két­száz uj internátusi helyről és 360 tanonc ebédjéről történik gondos­Egyes szám ára 28 fillér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom