Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-07-21 / 50. szám

XV. évfolyam. 7. szám. 1943. julius 21. TOLNAMEGY GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: JOHN SÄNDOR vm. g. e. Igazgató. Szerkesztőség: SZEKSZÁRD, VÁRMEGYEHÁZ. Telefww ttS. Az ipari növények kötelező termeléséről A kormány már most kiadta az ipari növények 1943—44. gazdasági évi kötelező termeléséről szőlő ren­deletet, hogy a gazdák idejében elkészíthessék vetési terveiket és hogy a kötelező beszolgáltatás rendszerébe könnyen be tudják illesztett! az ipari növények terme­lését. A rendelet megállapítja, hogy melyik járás (város) területén milyen ipari növényt kell termelni. Ez a beosztás most méginkább alkal­mazkodik a gazdák kívánságaihoz, annyirf, hogy minden felmerült komoly gazdakivánságot kielégít. Mini ebben az évben, a jövő évben is a 15 kát. holdnál nagyobb szántó- területtel rendelkező gazdák kötele­sek szántóterületük 7 százalékán ipari növényeket termelni. A ricinus tekintetében az uj, bevált vetőmag lehetővé tette, hogy a kötelezettek szántóterületük nem 3, hanem 2, (kettő) százalékán legyenek kötele­sek ricinust termelni, azonkívül a ricinustermelésre kijelölt területek felső határát is kissé csökkenteni lehetett. A termelési kötelezettségbe be­számító növények azonosak az eddigiekkel, sőt körük kibővült a lallemantiával (fekete szezámmal) és a gumipitypanggal (kok*saghyssal). A cukorrépa és a dohányra vo­natkozó rendelkezések általában azonosak az idén érvényes rendel­kezésekkel, a cukor és dohány- szükséglet biztosításához fűződő nagy érdekekre való tekintettel azonban bizonyos mértékig ki kellett terjeszteni a cukorrépa és dohány­termelési kötelezettséget. A 300 kát. holdon felüli olyan birtokosok, akik eddig nem termesztettek cukorrépát, kötelesek ezután a megfelelő elő* feltételek fennforgása esetén szántó­földjük 2 százalékán cukorrépát termelni. A dohánytermelés terén pedig a rendelet csak az 1000 kát. hold szántóföldön felüli birtoko­sokra nézve állapit meg újabb ter­melési kötelezettséget, természetesen itt is a megfelelő előfeltételek fenn­forgása esetén. Minden magra meg­hagyott dohánytermőterület beszámít az egyéb olajosmagvak területébe, ami az idei rendszerhez képest kedvezményt jelent. A dohánypajták lebontását és jelentős átalakítását engedélyhez köti a rendelet. A vetőmagellátás terén meghagyja az uj rendelet azt a bevált kedvez­ményt, hogy a szerződés alapján termelő gazdák kölcsön, illetve kedvezményes áru vetőmagot kap- ! nak, a szerződést nem kötő gazdák 1 pedig a Futuránál vásárolhatnak hatósági áron. Fontos uj rendelkezés, hogy a termelési szerződést december 31. napjáig meg kell kötni. Aki ezt elmulasztja, nem számít­hat kellő időben vetőmagellátásra, nem kap műtrágyát és még ha később termelési szerződést köt is, a pogácsajárandóságnak csak a felét kapja meg. Külön terhet nem jelent ez a határidő a gazdákra, mert az év végéig a gazda úgyis tudja, hogy akar-e termelési szer­ződést kötni, viszont a határidő betartása mellett a kormány idejében szét tudja küldeni a vetőmagokat. Azok a kedvezmények, amelyek­hez az ipari növények termelésénél a gazdák már hozzászoktak, igy a kölcsön vetőmag, műtrágya, termelési előleg, erőtakarmányjuttatás meg­illetik a gazdákat a jövő termelési évben fs. A termelési előleget azon­ban'— változatlan feltételek mel­lett — háromszorosra, 50 pengőről kát. holdankint 150 pengőre emelte fel a kormány. A műtrágyajuttatás mennyisége marad a régi, az igény­lési határidőket azonban a gazdák érdekében kissé korábbra tették. Az erőtakarmányjárandóság tekinteté­ben lehetővé tette a kormány, hogy ha a vetőmagszükséglet biztositása miatt a gazda kisebb értékű erő­takarmányt kap, mint amilyen olajos­magot beszolgáltatott, a takarmány értékű különbözeiét nagyobb mennyiségű * erőtakar­mányban kapja meg. Uj és nagyjelentőségű kedvez­mény, hogy a rost-, vagy rostken­dert, rostlent, vagy olajlenszalmát termelési szerződéssel termelő gaz­dák a beszolgáltatott kórómennyiség átvételi árának 10 százaléka erejéig gazdasági kender*, vagy lenárut kapnak hatósági áron. Az uj rendelet egyéb rendelke­zései azonosak a jelenleg érvényben lévő 4730—1942. M. E. számú ren­delet rendelkezéseivel, kivéve azt, hogy az ipari növények termelése alól felmentés iránti kérvényeket legkésőbb december hó 31. napjáig kell előterjeszteni. Mezőgazdasági Kamarai tanácsülés Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara a múlt héten összehívta az elnöki tanácsot és a választmányt, mert a kormány a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól meg­alkotott 1942. évi XV. te. végre­hajtását szabályozó rendeletben a mezőgazdasági vagyontárgyak tekin­tetében eljáró becslőbizottság meg­alakítását határidőhöz kötötten az egyes mezőgazdasági kamarák vá­lasztmányára ruházta. A választ­mányi ülés nem csupán a becslő­bizottság megalakításával, hanem újabb kormányintézkedések ismer­tetésével és letárgyalásával is fog­lalkozott. A kamara választmánya az elnöki tanácsülés kijelölése alapján Alsó- dunántul területére 30 tagból álló becslőbizottságot alakított meg és ennek megalakításánál figyelemmel volt arra, hogy a kamara 4 vár­megyéjében az ezideig igénybevett zsidóbirtokok területileg hogyan oszlanak meg. Az igénybevett zsidó­birtokok területileg Somogy vár­megyében 50.507 kát. hold, Zala vármegyében. 25.973 kát. hold, Baranya vármegyében 15.946 és Tolna vármegyében 15.115 kát. hold s ezen az alapon a kamara terüle­tére megalakított 30 tagú becslő- bizottságból 12 tag Somogy vár­megyéből, 8 tag Zala vármegyéből, és 5—5 tag Baranya, illetve Tolna vármegyéből lett a választmány ál­tal kinevezve. Kijelölte a kamara választmánya ebbe a bizottságba a póttagokat is, a kinevezés csak akkor lesz jogprős, ha a névjegyzék a miniszteri jóváhagyás után a Budapesti Közlönyben is megjelenik. A beszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos rendeleteket is letár­gyalta a választmány és ennek során felvetődött az az indítvány, hogy tétessék lehetővé az idegen helyről származó mezőgazdasági munkások részére a termé ykere­setnek a lakóhelyükön leendő ki­szolgáltatása. Tárgyalták azonkivül a vámőrlésben megőröltethető kenyérgabona mennyiséget, a tej­beszolgáltatással kapcsolatos kér­déseket, a vágóállat igénybevétele­ket, a jégbiztositási dijak leszállí­tását, a földmívelő lakosság ruha­lábbeli ellátásának lebonyolítására a vidéki Hangya Szövetkezetek meg­bízatását. Végezetül elhatározta a kamara választmánya, hogy mivel' az uj terményértékesítési rendelet értel­mében a Futura eddigi egykéz jel­legét elvesztette és helyébe az u. n. központok lépnek működésbe, ame­lyek különböző helyeken és egymás­tól teljesen függetlenül dolgoznak és igy nincs meg az az átfogó alap, amelyet eddig a Futura töltött be, kéri a Futura gazdaválasztmányának végrehajtó bizottságához hasonló ellenőrző és véleményező szerv léte­sítését. Ez az ellenőrző szerv az összes mezőgazdasági érdekképvi­seletek hivatalos küldöttei, az érdek- képviseletek hivatalos kiküldöttei, ar érdekképviseletek területéről több kis- és nagygazda továbbá az ér­dekelt minisztériumok, kiküldötteinek bevonásával volna megalakítandó. df4lfyiűÁikfJi — Vigyázzunk a cséplőgépre! címmel irt vezetőcikket Sulyok Ba­lázs a Magyar Föld legújabb szá­mában. A magyar falu képes heti­lapja most már 24 oldalas terjede­lemben szakcikkeket közöl a tehe­nek ellési bénulásáról, a görög-és sárgadinnye betegségeiről, a nyul- falusi műtrágyakeverékről és az őszi csirkenevelésről. Érdekes képekben számol be a magyarbolyi telepesek ünnepéről, a Balassagyarmat és vi­déke földmivesei gazdakörének ala­kuló közgyűléséről, a gazdasági fel­ügyelői kar áltál egy hadiözvegy­nek adományozott 5 kát. hold ün­nepélyes átadásáról Kállósemjénben és több ezüstkalászos gazdatan­folyam növendékeiről. Kapható ar újságárusoknál és az IBUSZ-pavil­onokban. Egyes szám ára 16 fillér. Mutatványszámot küld a M Magyar Föld“ kiadóhivatala: Budapest, VII., Erzsébet-körut 7. — A tej legkisebb* termelői ára. A Budapesti Közlöny közli a földmivelésügyi miniszter rendeletét a tej legkisebb termelői árának megállapításáról A rendelet a tej­termékek gyári üzemén, telepén tör­ténő átvételre állapítja meg, éspedig vidéken 3*6 százalékos zsírtartalmú tejnél 45 fillérben, a 32 százalékos zsírtartalmú tejszínnél kilogrammon­ként 3 23 pengőben. Ebből az ár­ból a termelés helyétől (istállótól) az átvevő üzemtelep helyéig felme­rülő gyűjtési és szállítási költségek levonhatók. — Hogy jósolhatjuk meg a nyári időjárást ? Erről ir a Növény- védelem és Kertészet legújabb száma. Cikkeket közöl még a gyümölcs háborús védelméről, az egyes­hiányzó növényvédelmi szerek pót­lásáról, az almamoly irtásáról, a szölőkötöző anyagok állandósításá­ról, a hullott gyümölcs értékesíté­séről, a hazai fűszernövényekről, ar gyümölcsfák alanyának a termékeny­ségére való hatásáról, a nyári vete- ményeskertekről, a gyümölcsbor készítéséről stb. A színes gyümölcs­képet is közlő szaklapból a Növény - védelem kiadóhivatala (Budapest, VI., Aréna-ut 84/c.) egy alkalommal díjtalanul küld e lapra való hivat­kozással mutatványszámot. Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt Vezérigazgató: Schneider Elemér» Molnár féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt., Szekszárd. (Felelős vezető: Kovács Fái.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom