Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-12-15 / 90. szám

XXV. Molyom. Lapunk mai számának melléklete a „Tolnamegyei Gazda“ Szeműm, 1943 december is. (szerda) 90. ízűm. tolnamegyei újság WBUWLEWO TERKsrrftMT poi mr ai te TiwsAn almi LAP Szerkesztőség ós ki adóhivatal SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM : 30—85. ■gén éwrm . Elöüietóai di|: 24 peagff || Fiién. ...... 12 pengő Felelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik mindep aaerdán és nombalon. Előfizetési dijak ós hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érái: Legkisebb hirdetés 4P, a hirdetés szövegoldalon egv hasábmin 25 __ A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttór sora 2 P, minimum 8 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 50 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Kösaöaetnyilvánitás mm-ként 30 fillér, minimum 10 pengő. Álláskeresőknek 50 százalék engedmény. Ami eljön Irta: Jánosi György. Bent rend, kifelé erő! Ez a mi­niszterelnök országházi záró beszé­dének lényege. S ebben senki se kételkedik. Nincs hatalom, ami a benső rendet megingathatná és nincs hatalom, amely határainkat vitássá tehetné. Az elsőre biztosíték a magyar nemzeti öntudat, a máso­dikra a diadalmas honvédsereg. A kettő együtt annak a jobb jövőnek kulcsa, amelyet rendületlenül és bizakodva várunk. A nehéz napokkal együtt jár az, hogy sokak idege enged kemény­ségéből s játékszerként hullámzik a holnap felvetett kérdései előtt. A legkülönbek is meginogtak s akad­tak olyanok, akiknek tévedésből se lett volna szabad bizonytalankodni, de megremegtek. A túloldal kitartó tanácskozásai, a győzelmet zsebben érező határozatok, node főként a külföldi céizatos ideg- és hazugság- kadjárat felőrölte azok világoslátá­sát, akik ezt a látást hangulaton építették fel. Ezek már emlegették és talán most is emlegetik a szük­séges eszmeváltozást. Erősen for- gatgatják a köpenyeget s egy fél- országot adnának, ha lenne, azért, hogy mimódon is kell kifordítani? Honnan is fog fújni holnap a szél?! Az szent, hogy a háborúból mind­két fél egészen másként fog ki­kerülni, mint ahogy tervezi. Maga a háború és céljai is alaposan meg­változtak a kiindulási pont óta. Egyre jobban szüli önmagát és eszközei, embertelensége a benső elvadulás és elfajulás iránytűje. Ez a háború sajátsága mindég. Aligha születtek a vérontás borzalmaiban angyalok. De a legnagyobb háborús borzalom mélységes pokla se tudott ■indenkit egyformán tönkretenni. Az emberiségben mindég maradt valami csekély érintetlen erő, ami a megtisztulás rugója lehetett. Most is van ez és ha akármelyik fél ezt, vagy azt tervezi, első az, hogy a győzelmet tegye akármelyik is a tarsolyába. Azután jöhetnek a követ­kezmények. A győzelem pedig igen soktól függ. Gyakran semmitől. Ha például New-York kapna egy olyan légitámadást, mint amilyent Berlin szokott elkönyvelni, Amerika hala­déktalanul felfordulna. Amit bibir Berlin, nem birja ki Amerika. Az eljövendő idők azonban fel­tétlenül a mélyebb és komolyabb felelősség jelében köszöntenekreánk. Ha ma abban a helyzetben vagyunk, hogy képzeletünk előtt úgy jelennek meg a világégés szuronyai, hogy azokból felénk is irányul néhány, ha ma a gyűlölet lángja lobog ma­gasan és arcunkat süti, a holnapban meg kell ennek szűnnie. Közelebb kell érkeznünk egymáshoz a háború lezüllesztő, messze útjáról s ki kell éreznünk egymás szivéből az igazat és őszintét, amely felénk dobog. A szeretet Jézusát várjuk. A kor­szak kiábrándult önmagából. A vi­lágmegváltó szavak erejöket vesz­tették. Figyelmünk Isten felé irányul, ő nem ígér megvalósíthatatlan dol­gokat és nem helyezi kilátásba az emberiség üdvét az emberiség egy részének feláldozása árán. Ezek a napok meggyőztek arról, hogy egy igaz van égen és földön: Isten. Mindenki más és minden más hozzámérve eltörpül. Szivünk az Övé, mert tudjuk, hogy ő életet ajánl nekünk és nem könnyet, el­üszkösödött lakóhelyeket, temetőkké vált szántóföldeket. Természetes, hogy Isten vonása az, hogy maga áldoz. Az ember vonása vele szem­ben az, hogy mindég mástól várja és várta az áldozatot, örök jellemünk, hogy mások vére tart el és fel a magasban. Isten maga ad, hogy mi nyerjünk. Az adventi napok erre a magas­ságra hivják fel figyelmünket. A tiszta ég, az isteni mélység, az isteni szeretet tökéletessége ragyogva áll felettünk. Áll és vár, holott emberi­leg mi gondoljuk, hogy várunk. De ez helyes, mert csakis igy hat át az a tudat, hogy jobbnak, különb­nek, tökéletesebbnek minden tekin- tekintetben emberekben és esemé­nyekben isteniebbnek kell elkövet- kezniők a magunk megváltozása által. Tiszta szivéből, bűnbánó leikéből keresztyénibb, magyarabb Magyar- ország, hivőbb magyar nép. Ennek kell eljönnie 1 Tízezer példányban beli el üémelországban egy magyar prózai antológia A német könyvpiac őszi újdon­ságai közül a magyar könyvek kö­zül a legnagyobb sikert az „Unga­rischer Mikrokosmos“ c. kötet érte el, egy mindössze 1 P 20 fillérbe kerülő, zsebalaku kis kötet, mely a modern magyar próza remekeiből tartalmaz klasszikus darabokat és a magyar életet igyekszik bemu­tatni főbb vonásaiban a külföldi olvasónak. A Wiener Verlagsgesell­schaft kiadásában megjelent kis könyv irói között Illyés Gyula, Mdrai Sándor, Móra Ferenc, Cs. Szabó László, Krúdy Gyula, Móricz Zsig- mond, stb. szerepel. A kötetet dr Gál István egyetemi tanársegéd, bonyhádi fóldink, a Donaueropa és Ungarn szerkesztője állította össze. A kötet eddig tízezer példányban kelt el. Dr Holub professzor előadása a nemzetiségi kérdésről A pécsi munkásfőiskola egyik mi­napi estélyén földink, dr Holub Jó­zsef pécsi egyetemi tanár, a jogi kar dékánja „Magyar történelem“ című tanulmánysorozatának egyik fejezetét ismertette. Előadását a mo­hácsi vész előzményével kezdte, mint olyan történelmi ténnyel, amely kihatással volt a későbbi századok magyarságának alakulására. A tö­rök lelkiségével és vallásával magya­rázható, hogy a középkori hódítá­sát olyan ellenállhatatlan erővel haj­totta végre. Magyarország egy részének meg­szállásával az ország három részre szakadt. Török malom alatti terü­leten csak a jobbágyok maradtak meg s tűrték az elnyomást. Nemes­ség és főnemesség otthagyta ezt, a magyarságunk szempontjából oly fontos területet. A török uralom volt ókozója a nemzetiségi kérdés felvetődésének. Mohács előtt még 80 százalék ha­zánkban a színtiszta magyarság, mely a törők kivonulásakor már 55 százalékra csökkent. Lassan fogy­nak és a sok háború révén pusz­tul a magyarság s helyébe nyomul­nak fel Délvidéken a szerbek, Er­délyben pedig a románok. Ehhez járult a Habsburgok nem éppen szerencsés telepítése. A magyarság pusztulásával, az idegen népek bevándorlásával és elszaporodásával természetszerű­leg vetődött fel a jelen kor nem­zetiségi problémája. Ennek megoldását körülményessé tették úgy a románok, mint a szer- bek déli szomszédságában önálló állami életet élő fajrokonai. — A huszadik század magyarságának problémája a mohácsi vésszel in­dult el, ennek következményeit érezzük most is, nem tudunk sem társadalmilag, sem gazdaságilag a nyugati kulturált államokkal fej­lődni. Cél itt a magyarság lehető­ség szerinti gyors megerősítése, ha meg akarjuk tartani vezető szere­pünket a Duna medencéjében. Dr Holub József egyetemi tanár előadása sok tanulsággal szolgált a jövő magyarságának és hálás hall­gatósága lelkesen megtapsolta. A Közlőiét! Szövetkezet működése Olvasó közönségünket bizonyára érdekelni fogja, hogy a Tolnamegyei Közjóléti Szövetkezet működésével kapcsolatban az 1942. évben meg­kezdett 76 kertes családi ház építése teljesen befejeződött s azokba a juttatottak mindenütt beköltöztek. Az 1943. évben 29 házat szándé­kozott felépittetni a Szövetkezet, azonban Gerjenben technikai aka­dályok miatt az egyik ház építése a jövő évre maradt, de ezen ház felépítéséhez szükséges anyag is a helyszínen rendelkezésre áll A meg­kezdett 28 házból Hencse- pusztán 9 ház épült istállóval és pajtával a Szövetkezet kishaszonbérlői szá­mára. Ezen házak annyira elkészül­tek, hogy azokba a juttatottak már be is költözhettek és jószágaikat is elhelyezhették. Csak a külső vako­lás és festés maradt a jövő évre* Szedres községben 8 ház, Báta- Furkótelepen 5 ház, Gerjenben 5 ház tető alá került. Dacára a rend­kívüli anyagbeszerzési nehézségek­nek, a még szükséges építési anyag mindenütt biztosítva van, úgyhogy a házak tavasszal elkészülhetnek s azok a nyár elején a juttatottakaak átadhatók lesznek. A Szövetkezet igazgatósága az 1943. évben 176 kérelmet tárgyaik Ezek közül 94 kérelem teljesítését megszavazta, 74 kérelmet elutasított és 8 kérelem feletti döntést függő­ben hagyta. A kérelmek megoszlása a követ­Egyes szám ára 28 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom