Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-03-31 / 21. szám

TOLNANEGYEI ÚJSÁG Dunaföldvár felvirágoztatása érde­kében állandóan kifejtett. Egyéniségére jellemző, hogy Du­naföldvár közönsége az 1937. év április havában nagyszabású ban­kett keretében akarta megünnepelni Sipos Ernő kormányfőtanácsosi ki­tüntetését, ez a lakoma azonban az ő határozott kérésére elmaradt. Mi­ként az a kitüntetés, úgy a Pénz­intézeti Központ igazgatósági tag­jává történt megválasztás is megye­szerte általános örömet váltott ki ős a vármegye közönségét méltán büszkévé teszi a tudat, hogy gaz­dasági életének egyik vezető funk- ciónáriusa országos viszonylatban is ilyen előkelő szerephez és meg­becsüléshez jutott, mert mint isme­retes, a Pénzintézeti Központ az ország összes pénzintézeteinek irá­nyítója s ellenőrzője s e választás Sipos Ernő tekintélye pénzügyi szak­tudásának elismerése. A szociális célkitűzések megvalósítása az ország közellátásában Magyarország a háborús erő­feszítések között sem feledkezik meg arról, hogy szociális politiká­jának nagyarányú célkitűzéseit min­den nehézség ellenére fokozatosan megvalósítsa. A Kállay kormány csak legutóbb adta ki azt a rövid összefoglalást, amely a számok bizonyító erejével tüntette fel, meny­nyit haladt Magyarország a szociá­lis fejlődés utján. A kormány szo­ciális programmjának megvalósítása azonban a legszebben akkor érvé­nyesül, amikor az egyes igazgatási ágak látszólag egymástól függet­lenül, valójában azonban szociáiis célkitűzésektől áthatva, céltudatosan hozzák azokat a rendeleteket, ame­lyek az ország lakosságának szó* ciális és gazdasági helyzetét hiva­tottak ellőmozditani. Háborús idők szociális programmjának egyik leg* fontosabb célkitűzése, a közellátás­sal kapcsolátos kérdéaek rendezése. Maga ez a szó, hogy közellátás, rendkívül mély szociális értelemmel bir. Amikor a kormány szakit azzal a felfogással, amely a létfenntartást az egyéni adottságokJa bízza s elhatározza, hogy a rendelkezésre álló, elsőrendű szükségletek kielé­gítését célzó javakat úgy osztja szét, hogy abból mindenkinek igazságo­san és egyenlően jusson, akkor valójában megteremti azt a szociális elképzelést, amely megszünteti az egyes társadalmi osztályok közötti külömbségeket és egyforma meg­becsülést vezet be mindenki szá­mára, aki a nemzet szempontjából értékes termelői munkát végez. Az ország közellátása a kormány szociális célkitűzései alapján dol­gozik. Nem tűr kivételeket, hanem egyenlő elbánást és igazságosé losz- tást valósit meg, mert örökérvényű igazság az, hogy inkább beéri min­denki a kevéssel, ha látja, hogy azt minden ember egyformán kapja meg. Szász Lajos közellátási miniszter csak a közelmúltban számolt be a népruházati akció sikeréről. A kor­mány csendben, minden hírverés nélkül szervezte meg és bonyolította le azt a nagyarányú akciót, amely- nek során a gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások ruha és lábbeli ellátásáról gondoskodott. A mai nyersanyagszegény világban imponálóak azok a számok, ame ezres számok eltörpülnek amellett a tény mellett, hogy a kormány a pótolhatatlan és szinte aranyértékü nyersanyagokat a dolgozó tömegek céljaira fordítja. Egy vég vászon, egy tartós munkásruha ma busás kamatokat hoz, ha megfelelő helyre jut. Az a földeken dolgozó magyar munkás fokozottabb munkát fejt ki, ha érzi és tudja, hogy nem feled­keztek meg róla és a nehéz viszo­nyok között is megadják a lehető­séget arra, hogy olcsó árért jóminő- ségü, tartós holmit vásároljon. A gondoskodásért érzett hála, a mun­kateljesítményt és egészséget fenn­tartó juttatások és az időjárás viszontagságai ellen védelmet adó célszerű ruházat mindmegannyi biztosítékai lesznek a mezőgazda- sági termelői munka zavartalan­ságának. A népruházati akció keretében történő gondoskodás jelentőségét fokozza az a másik intézkedés, amely a szappanellátás terén jelent lényeges könnyebbségeket A kor­mány tudatában volt annak, hogy „a tisztaság fél egészség* elvének megvalósítása mennyire fontos a háborús időkben, amikor a külön­böző járványok és egyéb betegsé­gek jelentkezésével számolni kell* Az igazságos szappanelosztás érde­kében kénytelen volt a téren is korlátozásokat bevezetni éppen ab* ból a célból, hogy ha igen szerény körülmények között is, de mindenki hozzájuthasson a nélkülözhetetlen tisztálkodási cikkekhez. A korláto­zások bevezetése után azonban uj alapokra fektette a szappanellátást. A kellő időben kifejtett szervezői munkának most mutatkoznak az első eredményei. Talán szerény dolog az, hogy csupán a mosó­szappanfejadagot emelik fel kétsze­resére, de háborús korlátozások között minden emelést hálával és örömmel kell fogadni. Ne a meny- nyiséget nézzük, hanem az emelés tényét. Az emelés már annyit jelent, hogy megvan a kellő szervezet, megvan a kellő tapasztalat ahhoz, hogy az egyes cikkek elosztása rendben és igazságosan történjék. A mosószappanfejadag emelésén túl a kormány különös gondot fordít a háború idején annyira fontos nép- szaporulat támogatására is, amikor a csecsemőknek igen magas zsir- savtartalmu bébi szappant oszt ki. Ez az intézkedés is a szociális szellem megnyilvánulása, mert ma mindent el kell követnünk országunk jövendője és a magyar gyermek érdekében, hogy a felserdült ifjú generáció minél kevesebbet érezzen meg a háború elkerülhetetlen nél­külözéseiből. A Magyar Élet Pártjának választmányi ülései Azt a nemzetépitő, a magyar összefogásra buzdító s minden ma­gyarnak a nemzet szolgálatába állí­tását célzó hazafias munkát, melyről már lapunk múlt számában meg­emlékeztünk, a Magyar Élet Párt­jának vezetői vármegyénk nyugati részében folytatták s e hó 28-án Gyönkön. Tamásiban és Dombóvá­ron tartották meg a kerületi választ­mányi üléseket, melyek mindenütt a magyar nép felvilágosítását cé­lozták. A megtartott választmányi ülésekről kiküldött tudósítónk az alábbiakban számol be: Gyönkön Vasárnap, 28-án délelőtt a simon- tornyai járás valamennyi község helyi szervezeteinek kiküldöttei fo­gadták a gyönki ipartestület szék­háza előtt vitéz Madi Kovács Imre főispánt, ki vitéz herceg Sulkowszky Viktor, herceg Lichtenstein Alfréd s dr Martin József földbirtokosok­kal, báró Schell József felsőházi taggal, dr Szakdts Pál és vitéz dr Tégldssy Béla országgyűlési kép­viselőkkel, dr Halmos Andor MÉP várm. központi titkár, dr Szalay László főszolgabíró s számos kör­nyéki vezető egyéniséggel érkezett A főispánt Szikora Lajos ke­oda —r-------- , rületi elnök köszöntötte s a terembe lyek az akció eredményeit jelentik, lépve a kiküldöttek szűnni nem De szociális szempontból a száz- I akaró lelkes ovációval ünnepelték. Pontosan 7« 12 órakor nyitotta meg az ülést Szikora Lajos kerületi elnök, üdvözölve a főispánunkat, aki ezúttal is megmutatta, hogyha szent magyar ügyről van szó, nem kiméi sem időt, sem fáradtságot s áldott lelkű hitvesével igyekszik letörölni a magyar szemekből a könnyet. Megköszönte a törvényhozóknak, hogy eljöttek Gyönkre, hogy itt is Útmutatással szolgáljanak a nagy nemzeti küzdelemben kőzremunká- lásra, a belső front megerősítésére, köszöntötte báró Schell József felső­házi tagot, aki most jött haza az orosz frontról, üdvözölte dr Szakdts Pál és vitéz dr Tégldssy Béla kép­viselőket, mint minden hazafias munka lelkes magyar munkásait, továbbá dr Halmos Andor MÉP vm. közp. titkárt, aki mindenkinek jó­ságos támogatója; köszöntötte a megjelent hatósági kiküldötteket, a közben megérkezett Haypdl István lajstromos képviselőt, a megjelent pártválasztmányi tagokat s az ülést megnyitotta. Vitéz Madi Kovács Imre főispán örömének adott kifejezést, hogy tör­vényhozóinkkal eljöhetett Gyönkre. Hitet, kitartást, erőt akar csepeg­tetni a lelkekbe, magyar testvéri összefogásra, együttes, összhangza- tos munkára buzdítva a magyar kenyeret adó magyar föld minden lakóját. Példákkal igazolta kormá­nyunk helyes külpolitikai vonalveze­tését, a demokrata államokban elle­nünk folyó propagandára mutvará s a nemzet vezetőiben való biza­lomra buzdította az egybegyűlteket. Szűnni nem akaró taps és lelkes ünneplés után Báró Schcll József felsőházi tag rámutatott a most folyó hatalmas világháború közepette ki­fejtendő gazdasági munkára. Ismer­tette az uj termelési és közellátási rendeletet, melynek alapján bizto­sítható hazánk élelmezése. Az ön­zés és egyenetlenségnek — úgy­mond — el kell tűnnie, meg kell szűnnie a fekete piacnak s minden­kinek áldozatos munkát kell végez­nie, mert hős honvédeink gigászi harcai és a belső front^ együttes működése fogja biztosítani a végső diadalmas győzelmet. Kint a fronton a magyar és német katonák test­véri együttes munkában, kölcsönös megbecsülésben élnek s küzdenek a bolsevizmus ellen egyesült erőveL Mi mindnyájan egy nagy vizsgát fogunk tenni, melynek sikerétől függ a nemzet jövője, hazánk, mindnyá­junk boldogulása. Erre készülünk, ezért testvéri összefogásban legyünk jó magyarok. A pompás gazdaságpolitikai tájé­koztatót a hallgatók nagy tetszéssel fogadták. Dr Szakát« Pál a szekszárdi kerület képviselője rá­mutatott a mostani súlyos történelmi időben kormányaink népi politiká­jára s a folytonos fejlődésre. A pénzügyi, ipari, kereskedelmi és kulturális s szociális kérdésekkel és kormányunk ez irányú sikeres in­tézkedéseivel, az elért nagy ered­ményekkel foglalkozva, a drágulás okaira, a fellépett vásárlási dühre mutatott rá, takarékosságra buzdí­totta a hallgatóságot. Ismertette a bolsevizmus elleni küzdelem szük­ségességét, valamint külpolitikánk helyességét. A jobb magyar jövő mielőbbi elkövetkezése reményében összefogásra buzdította a megjelen­teket. A nagyszerű tájékoztató hatalmas tapsot váltott ki, mely csak akkor szűnt meg, mikor vitéz dr Téglássy Béla a paksi kerület képviselője emel­kedett szólásra. Lendületes szavak­ban hős honvédeink, hősi halottaink, azok árváinak, özvegyeinek, a hadi­rokkantaknak s a bevonultak itthon- maradottainak támogatására, min­den ügyük felkarolásának szüksé­gességére mutatott rá. Foglalkozott a szentistváni és szegedi gondolat­tal, Kormányzó Urunk nagyszerű irányítására s ennek nyomán fakadt nemzeti, szociális és hatalmas hon­védelmi alkotásokra az uj magyar világ lelkes munkására főispánunkra s nagyszerű tevékenységére muta­tott rá, ki hitvesével vezeti, irányítja a bajtársi szolgálatot és hadigon­dozást. Rámutatott a sokgyermekes családok felkarolására, az ONCsA munkájára, a zöldkeresztes tevé­kenységre, mindenki szivéből szólva, üdvözletünket küldé a harcoló hon* védekhez. A testvéri összefogás fon­tosságát igazolva, a visszacsatolt területek problémáit tárta a hallga­tóság elé. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Szikora Lajos kerületi elnök berekesztette az ülést, mely a Him** nusz eléneklésével ért véget. Gyünkről a főispán és kísérői 1943 március 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom