Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-03-06 / 16. szám
XXV. évfolyam. SztXndrú. 1943 mírtlnj 6. (Szombat) 16. szén. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség 6b kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: ■gén érre Előfizetési dig: IS pengd || Félévre Felelős szerkesztő: 30—86 | BLÍZSIE FERENC A lep megjelenik minden uerdln és seombeton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető 6 pengd I közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések irali I Legkisebb hirdetés 3 P, a hirdetés szővegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hír nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. ' Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 35 fillér. Minimum 300 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. jJlástkerésőknek 60 százalék engedmény. A felekezeti harc kiküszöbölése Antal István nemzetvédelmi pro* pagandaminiszter Lelki egység és nemzeti újjászületés címmel vezető cikket irt a katolikus és protestánsok közeledésének előmozdítására indított havi folyóiratban, „Az egység útjában.“ — A kereszténység — Írja többek között a miniszter — nekünk mindig legmélyebb erőforrásaink közé tartozott, tiszta forrás volt, melynek vize tisztított, üdített és életet adott. Az igazi nagy magyarok nem is törekedtek soha arra, hogy a keresztény felekezetek között meghasonlást, visszavonást, vagy pedig egyenesen felekezeti harcot szítsanak. Jól tudták ugyanis, hogy az a nemzet, amely Európa egyik legválságosabb földdarabján, folytonos harcban, szüntelen veszedelmek közepette éli életét, nem engedheti meg magának a belső meg- hasonlás tragikus fényűzését. Az igazi magyarok, bármelyik felekezet- hez tartoztak is, mindig annak tekintették a kereszténységet, ami valójában: tiszta forrásnak, a lélek páratlan és pótolhatatlan italának, gyógyítónak és erősítőnek, igaz útra vezérlő kalauznak. Ezt a hagyományos, szép és nemes magyar állásfoglalást hallom kicsendüini a különböző keresztény felekezetek egyházfőinek megnyilatkozásaiból. — Aki ma —> mondja a továbbiakban a cikk — belső békét épít és a belső ellentétek kiküszöbölésén dolgozik, az egyúttal imádkozik is, hálát ad a Gondviselésnek. Nemcsak magyar kötelességünk tehát, hanem keresztényi kötelességünk is, hogy a magyar egységért dolgozzunk. A magyar egység ma elsőrangú nemzeti követelmény és legfőbb erkölcsi magatartás. — A magyarság és a kereszténység összeforrásának hőfoka — fejezi be cikkét Antal István — mindig magas volt, de szálljon most még magasabbra, égesse el lelkűnkben a méltatlan szenvedélyeket, a gyarló emberi ellentéteket, a részletérdekeket és a visszavonás csiráit. Csak az a nemzet omlik össze, mely lelkében meghasonlott, az egészséges lelkű ember nem bukik el, hanem ha kell, nehéz és áldozatos munkával, küzdelemmel helytáll önmagáért. A keresztény táborok együttműködése a nemzeti egység és a gzebb magyar jövő alapfeltétele. A Tamási Bajtársi Szolgálat műsoros Magyar-estje A Bajtársi Szolgálat Tamási Szervezete február 27-én, a Társaskör nagytermében, műsoros estet rendezett a hadbavonultak itthon maradt családtagjainak segélyezésére. A zsúfoltságig megtelt nagyteremben ott láttuk vitéz Madi Kovács Imre főispánt, a Bajtársi Szolgálat vármegyei elnökét, Szongott Edvin alispánt és Hidasy Imre járási főszolgabíróval az élén a község és környékének szinejavát. Az estet meleg szavakkal Bencze Pál hercegi erdőfelügyelő vezette be, majd Liptovszky Joly énekelt katonadalokat, sok tapsot aratva. Csend... várni c. időszerű, egyfel- vonásos került ezután bemutatásra. Különösen kimagaslott benne Ver- tényi Pál ezredes feleségét megszemélyesítő : Bencze Pálné, aki nehéz szerepét tökéletesen uralta, nagy tetszést váltva ki játékával a közönség soraiból. Méltó társai voltak dr Pumy Imréné, Vera és Hot- toványi Ilona Margit szerepében. Szünet után Házi asszonyok iskolája cimü kedves jelenet következett, amelyben dr Gyeney Lászlóné az ifjú asszony, mint kezdő szakácsnő, ha alkalmi férjet nem is, de a közönséget annál inkább „megfőzte“ a Rádió sugalmazására, a nyílt színen összeszerkesztett „bécsi szelettel.“ Haraszti Magdolna megkapó szavalata után „A zenélő órau Hor- toványi Ilona, Tánczos Edit, Molnár Lenke és Khiesz Hona által lejtett tánc volt a kővetkező szám, korhű jelmezekkel, amelyek pompásan illettek a bájos szereplőkhöz. Up- tovszky Joly újabb énekszáma után Finom kis fegyház tréfás jelenet zárta a műsort Kilián Dezső, Pogány István, Tövis János és Tánczos Edit közreműködésével. Mindnyájan, de kivált Kilián Dezső jól megállták a helyüket, sokszor megkacagtatva a közönséget. Az est, amelynek műsorközi szellemes szereplője dr Gyeney László volt, Kálnai Béla községi vezetőjegyző szavaival ért véget, aki hálás köszönetét mondott a megjelenteknek, hogy hős honvédeink itthon- maradottjainak segítségére siettek. A jól sikerült est nemcsak telt házat hozott, de szép anyagi eredményt is. A jegymegváltások, felül- fizetések még folyamatban vannak, a rendezőség szerint közel 1000 pengő tiszta jövedelemmel lehet számolni. M.... y A syönki leányleventék a belső frontért Vitéz herceg Sulkovszky Viktorné védnöksége alatt vitéz Márky Hen- rikné főjegyzőné leányleventéivel másodízben lépett a nagyközönség elé. És mint először, úgy most is, a belső front erősítése céljából. Az első alkalommal egyetlenegy darabnak, a János Vitéznek az előadásával bűvölték el Gyönk társadalmát, most ugyanezt tiz mozaikszerü jelenetnek az előadásával érték el. Február 27-én és 28-án este a ref. gimnázium tornacsarnokában mindkétszer zsúfolt közönség előtt a magyarosan díszített színpadon filmszerű könnyedséggel lejtelték a táncokat és peregtek le a játékok. Egy régi és modern kettős, egy serdülő nyolcaskeringő, egy székely ballada és életkép, japán babák tánca, János ur készül... népi játék, Egerváry Erzsiké háborús versszavalása és 8 pár körmagyarja. Általánosságban minden egyes jelenetet a könnyedség, jól kidolgozottság és az ártatlan báj jellemzett. De különösen is ki kell emelni a „japán babák táncát*, amely sajátos japán szinpompájával és elragadóan megható gyermeki gyengédségével minden fantáziát messze felülmúlt. S tündéri volt a serdülők nyolcas keringője is, ahol a „mind jók* között is a legjobbak : Heil Judit és Baranyai Jolán voltak. A többiekben: Nagy Bözsi, Besszer Margit, valamint Kovács Erzsébet, Gaál Erzsébet, Steitz Margit, Weil Margit, Hóf Irma, Horváth Erzsébet, Kocsis Irén, Lerch Erzsébet és Klein Emma játszottak különös szépen. A táncokat és énekeket: if j. Szabó Mihályné budapesti tánc- és énekművésznő, a népi játékokat pedig maga a leánylevente* parancsnok: vitéz Márky Henrikné tanította be. Ifj. Szabó Mihályné szép és eredményes munkáját sokszorosan emeli még az is, hogy mindezt, minek a jövedelmét a gyönki honvédek hozzátartozóinak osztották ki, teljesen díjtalanul végezte, sőt, hogy minél nagyobb bevételt biztosítson, még saját szereplésével, — szólóban énekelt — mindezt alá is támasztotta. Az összbevétel 560 pengő volt. (—h —s) Uj rendszer a külföldi lóvásárlások terén A m. kir. földmivelésügyi miniszter jóváhagyta a Lókiviteli Szak- bizottság albizottságának azt a határozatát, amit nemrégiben a külföldi lóvásárlásokra nézve hozott. Ezt az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamarával is közölte. A kamara az uj rendszer gyakorlati módozatait február 26-án Pécsen e célra összehívott értekezleten részletesen megbeszélte az Alsódunántul export- lókereskedőivel és ennek alapján most a kővetkezőket hozza a gazdaközönség todomására. 1. ' 1943 március 15-től kezdve a külföldi lóátvevő bizottságok elé csakis olyan lovak vezethetők, amelyekről a magyar lókereskedő az eladó gazdával való megegyezés alapján előzetesen kötlevelet állított ki. 2. Ezeket a kötleveleket a kereskedő a bizottság megérkezése után köteles a bizottság vezetőjének azonnal átadni. Csakis ezután veheti kezdetét a kötlevéllel ellátott lovak elővezetése. 3. Megszűnik a külföldi lóátvevő bizottságoknak az országos vásárokon való lósorozása. Helyettük és részükre a magyar exportlókeres- kedők vásárolnak a vásárokon. Annak azonban nincs semmi akadálya, hogy az ott megvett lovakat a külföldi bizottság ugyanazon a napon és helységben a vásár után, de nem a vásár területén megszemlélje és sorozza. 4. A kamara a kereskedők munkáját úgy mint eddig, ezután is ellenőrzi. Különösképp felhívja az eladó gazdák figyelmét arra, hogy a kialkudott lóárat minden levonás nélkül teljes egészében meg kell kap- niok. Ügynöki dij nincs. Aki ilyent követel, vagy a gazdát fenyegetéssel akarja ügynöki dij kifizetésére kötelezni, az jogtalanul jár el és a gazda az ilyen eseteket mindig azonnal hozza a kamara tudomására. 5. A szemvizsgálati dijat mindenEgyes szám ára SO filler
