Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-01-12 / 2. szám
XXV. Myom. 2. színi. SzeKszírd, 1943 lmuír 12. (leld) TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SzerkesztOség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—86 Felelés szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden aaerdán és saombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetó közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések éralt Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. jJlástkeresOknek 50 százalék engedmény. Előfizetési díj: Egész évre .... 12 pengd || Félévre Vármegyénk fiai január másodikán nagy dicsőséget szereztek az orosz harctéren és újabb babérlevelet fontak abba a koszorúba, amely Tolna vármegye katonái hősies vitézségének régóta tiszteletteljes szimbóluma. A vezérkari jelentés külön is kiemelte a tolnamegyei katonák nagyszerű teljesítményét és mi csak a legnagyobb büszkeséggel gondolhatunk reájuk és a leghálásabb szeretettel viseltethetünk irántuk és hozzátartozóik iránt, akik minden áldozatot meghoztak és meghoznak a mi biztonságunkért. Éppen ezért nincs kérésük, ami parancs ne volna számukra, mert ami itthon békés biztonságban a miénk: az életünk, az otthonunk, á mindennapi kenyerünk, örömünk és mosolyunk, mind az ő gazdag ajándékuk. Lelkűk minden hitével, szivük minden rajongó szeretetével és testük ezernyi megpróbáltatásával, nélkülözésével, szenvedésével feszitik meg kemény fegyvereiket, hogy sokezer kilométerre tartsák tőlünk a minden magyar életet és a keresztény kultúrát elnyelni kívánó barbár áradatot, kelet kimondhatatlan veszedelmét. Hálánkat és büszkeségünket nem is tudjuk irántuk szavakkal kifejezni azért, hogy nemcsak a biztonságunkért küzdenek, de ugyanakkor itj, szélesebb útjait is vágják a magyar történelemnek. Megosztott szívvel figyelünk most kelet felé, amerre dicsőséget szerző . fiaink a vitézség útjait járják. Megosztott szívvel, mert szivünk másik fele azoké, akiket itthon hagytak: a szülőké, hitveseké, gyermekeké és testvéreké. Úgy osztjuk szét szere- tetünket köztük, hogy pótolni tudjuk, ami most hiányzik nekik. Az Övék minden aggódásunk és bátorításunk. Megosztjuk velük mindenünket, amink van. Minden áldozatot vállalunk értük. Édes a lemondás és könnyebb a munka, bármilyen Verejtékes is, mert tudjuk, hogy azokért tesszük, akik legközelebb állanak honvédeink szivéhez. A harctér és az édes otthon ölelkezését, közös munkáját a Gondviselés őrzi. És érleli úgy a harctér, mint az itthon munkájának vetéseit. Magyar szivek és erős magyar lelkek őrzik azt a roppant egységet, amelyet a poklok kapui sem dönthetnek meg. Istenhivő szivünk érzi, hogy talán • • • 6 pengő már döntés előtt áll a nagy erőpróba: ki legyen az úr a földön, Krisztus-e, vagy Béliál? Kiteljesedjék- e a diadalmas emberi élet, vagy baromi sorba süllyedjen?Legyen-e békés, napsugaras, meleg családi fészkünk, vagy földönfutókká váljunk ? Tovább ápoljon-e ez a föld, vagy örökre eltemessen ? Ne legyen hát magyar e drága magyar földön, aki szeretetteljes tettekkel ne viszonozná az önfeláldozást. Meg kell adnunk úgy vitézeinknek, mint hozzátartozóiknak mindent, mert nélkülük nem volna magyar életünk. A harctereken küzdő katonák A Gyenis András S. J. szerkesztésében megjelenő Jezsuita Történeti Évkönyv 1940. első helyén jelent meg Pethő Jenő S. J. tanulmánya földinkről, az 1733. évi április 12-én Szekszdrdon született P. Gerő György jezsuita tanárról és a maga korában neves Íróról. A tanulmány leginkább a mindössze 35 évet élt Gerö Györgynek főművével foglalkozik. Ez a keresztény „ Herkulesnek Bullioni Godofrednek a hadi munkái"-ról szól, melyet Waha Vilmos S. J. „Labores Herculis Christiani Godofredi Bullioni* elmü könyvének fordítása. Mivel a magyar olvasóközönség e Kassán kiadott mü megjelenése előtt csak négy regényforditást ismert, Gerő György munkája irodalomtörténeti szempontból igen fontos. Pethő Jenő S. J. azt bizonyítja be, hogy Gerő müve nem történeti munka, mint azt akkor általában gondolták, nem is egyszerűen er- kölcstanitó mü, aminek Pintér nevezi ]921-es Magyar irodalomtörténetében. hanem történelmi regény, vagy legalább regényes történelem fordítása. A barokk pátosszal Herkulesnek nevezett Bouillon Gottfrid regényes változatossággal megirt életét és különösen hires keresztes hadjáratát olvashatjuk Gerő fordításában. A szigorúan tudományos módszerrel megirt tanulmány még az 1932. évben készült, mint szakdolgozat, melyet a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán nyújtott be a szerző. De mert időközben Túróczi-Trostler József isfogitfhon hagyott hozzátartozóit gondoskodó, ölelő karjainkba kell zárnunk és büszkén kell gondolnunk dicsőséggel teljes fiainkra, mert a magyar honvéd őrzi dicsőséges múltúnkat, küzdelmes jelenünket és örökszép jövőnket, Meg kell hallgatnunk a legelső magyar asszony, a Kormányzóné Őfőméltósága felhívását és minden áldozatot meg kell hoznunk itthon maradt családtagjaikért, mert csak akkor lehetünk nyugodtak a magyar jövőt illetően, ha a harctér magyar hőseinek nem kell aggód- niok itthon hagyott szeretteikért. lalkozott Gerő művével, a szakkörök megállapították, hogy a Kérész- tény Herkules ismeretlen fejezet az európai és magyar irodalom történetéből. Ez a megállapítás tette azután időszerűvé Pethő Jenő értekezésének közzétételét A tanulmány első fejezete a régi magyar regényirodalommal foglalkozik, a következő fejezetek Waha Vilmosról, Gerő György életéről, A Keresztény Herkulesről, annak tartalmáról, a latinnal szemben való eredetiségéről és érdekes verseléséről Írnak. Fejtegeti a szerző A Keresztény Herkules ismeretlenségének okát, felsorolja mindazt, ami Gerő- ről nyomtatásban megjelent, ismerteti Gerő György elogiumát és beszámol a forrásmunkákról is, melyek közt sok a külföldi levéltárakban végzett kutatások eredménye is. összesen 52 forráskéziratra, könyvre és egy cikkre hivatkozik a lelkiismeretes és kitűnő szerző, kinek munkájából Szekszárdot és a vármegyét, illetve lapunk olvasó közönségét leginkább a Gerő György életéről szóló rész érdekelheti. Gerő szüleinek nevére sehol sem akadt a kutatás, mert az anyakönyvek csak az 1942. évtől vannak meg Szekszárdon. Gerő középiskolai tanulmányait kitűnő eredménnyel Pécsett végezte a jézustársasági atyáknál. Trencsénben volt először no- vicius és a lelkiéletbe P. Fodor Mihály ujoncmester- házfőnök rektor vezette be. Kétévi noviciatusa után Nagybányára küldötték, hogy az | ottani gimnáziumban egy évig a | principistákat és parvistákat tanítsa. * Nagybányáról Kassára került és két évig hallgatta az ottani egyetemen a filozófiát, amelyben igen dicséretes előmenetelt tanúsított és kitűnő tanítványa volt P. Kaprinai Istvánnak, a történelem és ékesszólástan * tanárának is. A filozófia elvégzése után Kolozsvárra, a jezsuita kollégiumba és konviktusba került, hogy az elvont, logikus gondolkozásban megedző bölcseleti tanulmányok után a gyakorlati élettel ismét szoros érintkezésbe jöjjön. Kolozsvárott egy-egy évig tanította a parvistákat, principistákat és végül a poétákat. Ez a folytonos emelkedés jele annak, hogy elöljárói meg voltak elégedve tanításával. Az utolsó évben a poétika tanításán kívül még a szegényebb konviktus növendékeit is nevelte. Háromévi kolozsvári tanítás után a kassai egyetemen az 1761. évben megkezdte a teológiát és a négyévi teológia alatt gyakran volt alkalma megmutatni nagy tehetségét és praktikus érzékét Teológus korában három évig volt senior, vagyis bidellus hebraicus, bidellus contro- versiarius és bidellus canonicus. Ez is bizonyítja kitűnő tehetségét. Első-, másod- és negyedéves korában Újfalu hitoktatója is volt. Mivel Gerő szónoki készséget mutatott, elöljárói alkalmat akartak neki adni, hogy mint magyar hitoktató 3 évig beszédeket tartson. Gerő György a teológia IV. évét mármint felszentelt pap végezte. A teológia elvégzése után a jezsuiták gyöngyösi gimnáziumában tanított, rendtársainak konferenciákat tartott és az ifjúságnak ő volt a szónoka és a nevelői tisztséget is betöltötte a szegények konviktusá- ban. P. Gerő Gyöngyösről Egerbe került harmadik próbaévének elvégzésére. Egerben tüdőbajt kapott, amelyből nem tudott kigyógyulni. Állapotának javulása után az ungvári gimnáziumban volt tanár. Ez azonban ártott az egészségének és Kassársf küldték üdülni, illetve gyógyulni. Kassára kerülve mindig keresett valami hasznos foglalkozást, hogy súlyos tüdőbaját kevésbé érezze. E fáradságának gyümölcse kétkötetes munkája, melyet választékosán, nagy stiluskészséggel fordított anyanyelvére. Ugyanott, az egyetemi nyomdában az 1768. évben jelent meg munkája, melyből igen érdekes és értékes részleteket közöl Pethő Jenő S. J. tanulmánya. P. Gerő György, akinek nagyszerű Szekszárdi jezsuita iró kétszázéves munkája. Egye8 szám ára 20 fillér
