Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-02-24 / 13. szám

1X9. évfolyam. Szrinztni, 1943 fetntr 24. Unnia) 13. izln. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—86 Egén évre Előfizetési dij: 12 pengő || Félévre 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIE FERENC A lep megjelenik minden aaerdán él ssombeton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések áréit Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. jJlástkeresőknek 60 százalék engedmény. A vörös rém Dr Göbbels német propaganda- ügyi miniszter a minap óriási tömeg előtt az egész világot foglakoztató kétórás beszédet mondott Európa totális háborújáról. Bevezetőjében a keleti front hatalmas erőfeszíté­seit ismertette, majd többek közt ezeket a súlyos kijelentéseket tette: Rendkívüli katonai megterhelést élünk át. El kell ismernünk, hogy nem becsültük fel helyesen a szov­jet erejét s nem volt előttünk nyílt annak nagysága. Óriási a bolseviz- mus veszélye, óriási erőfeszítéseket kell tenni leküzdésére. A továbbiak­ban leszögezte Göbbels, hogy nem­csak a német nép, hanem az egész világ hadereje is kevés lenne a bolsevizmus letörésére. Nem sza­bad késlekedni a felkészüléssel, le kell mielőbb számolni ezzel a pusz­tító vésszel, mielőtt az egész vilá­got forradalmositaná. A német nép — úgymond — nem hajlandó magát odadobni egyedül martalékul, mert tudja, hogy a világ katonai hatalma sem képes meg­törni a bolsevizmus erejét. Beszéde további során vázolta az angol és amerikai kapitalista mesterkedése­ket, majd igy folytatta: Ne vegye se London, se Washington ezt a beszédet béketapogatódzásnak. Szó sem lehet békekötésről, nincs szük­ségünk rothadt megalkuvásra. En­nek a harcnak, amelyet a német birodalom és Európa kulturnépei folytatnak, csak győzelemmel sza­bad végződnie. Ebből a harcból, ebből a küzdelemből ki kell vennie a részét mindenkinek egyenlő mér­tékben. Addig, amíg minden német had­műveleti tartalékot harcba kell vetni, hogy az ellenséget igy le tudjuk győzni, addig az otthonnak meg kell hozni minden áldozatot. A front katonákat és munkáskezeket kér, melyeknek feladatuk jó fegyvereket gyártani a front részére. Minden nemzetnek egész munkát kell vé­geznie és Európa többi népeinek legalább a munkáját kell adni a háború további folytatásához. Az ellenséges propaganda azt állítja, hogy a német nép elvesztette a győzelembe vetett hitét és hogy belefáradt a küzdelembe. Ez nem igaz, mert a német nép el van szánva, hogy ezt a háborút győz­tesen befejezi. A döntő csapást meg kell várni. Eljön majd az idő, amikor a szov­jet a régi támadó erőben fogja megismerni ellenfeleit, mondotta dr Göbbels, aki ezt követően számos kérdést tett fel az egész német nemzetet képviselő hallgatóságához, hogy vállalják-e a legsúlyosabb terheket, megpróbáltatásokat, bíz­nak-e a Vezérben, bíznak-e a győ­zelemben. A feltett kérdésekre viharosan tomboló lelkesedéssel válaszolt a hallgatóság minden egyes tagja és a nemzet nevében kinyilvání­totta akaratát a háborúnak fokozott munkával és erőmegfeszitéssel le­endő folytatására. Dr Göbbels tör­ténelmi jelentőségű beszédének hul­lámai végigzengtek egész Európán, melynek minden népe érzi, hogy erejének végső megfeszítésével össze kell fogni a keresztény civilizációt és a nyugati kultúrát megsemmisí­téssel fenyegető vörös rém ellen. A Szekszárdi Népbank közgyűlése Horváth Károly szekszárd-újvárosi esperesplebános elnöklésével vasár­nap délelőtt tartotta a városháza nagytermében a Szekszárdi Nép­bank Szövetkezet évi rendes köz­gyűlését, melyen a jegyzőkönyv ve­zetésére Gyuris Anna főkönyvelőt, a hitelesítésére pedig dr Gaal De­zsőt és Fogarasy Józsefet kérték fel. A közgyűlésen 2844 üzletrész­szel 239 tag képviseltette magát. Az elnöki megnyitó és a határo­zatképesség megállapítása után el­határozták, hogy az üzleteredmény évi jelentését, a zárszámadásokat, a mérleg megállapítását és a jövede­lemről való rendelkezést együtte­sen tárgyalják, majd sorra került Schneider Elemér ügyvezető igaz­gató előterjesztésében az igazgatóság jelentése. A hetvenedik üzletév jelentésének előterjesztését megelőzően Schneider igazgató megható módon, hazafias gondolatokban emlékezett meg az orosz harctéren küzdő testvéreink­ről, akiknek vitézsége biztos záloga boldogabb jövendőnknek. Bravúros tömörséggel ismertette ezután az általános gazdasági hely­zetet, a terménybeszolgáltatás kü­lönféle fázisait és azokat a nehéz­ségeket, amelyekkel a gazdáknak küzdeniök kellett, hogy termelési eredményeiket összhangba tudják hozni a kiadott rendeletekkel. A szemestermények és a takarmány­félék termelési eredményének is­mertetése után rátért arra, hogy mig a legtöbb agrárterményre ked­vezőtlen volt az időjárás, addig ez az aránylag hosszú és száraz nyári időjárás a szőlőnek kedvezett, ugy- j hogy a kedvező borértékesitési le­hetőségek következtében a gazdák úgyszólván zavartalanul tudtak kö­telezettségeiknek eleget tenni. A terményüzlet Beszámolta szövetkezetnek, mint a Futura és a Hombár főbizomá­nyosának működéséről, melynek során 53.732 q gabonát vásárolt fel és közel két millió pengőt juttatott főként a központi járás gazdáinak. Közölte azután, hogy a szövetke­zetnek albizományosa van Szek­szárd, őcsény, Decs, Sárpilis, Mözs, Bogyiszló, Sióagárd Harc, Szedres, Medina és Fácánkert területére. A szövetkezet működésével úgy a Hom­bár és a Futura, de a gazdaközön­ség is meg volt elégedve. A szövetkezet élete Ismertette a szövetkezet életében előfordult fontosabb mozzanatokat, megemlékezett Mirth Gyula igaz­gatósági tag elhunytáról, majd ér­demeiről és indítványozta emlékének jegyzőkönyvi megörökítését. Szólt az Országos Központi 'Hitelszövet­kezettel fennálló szoros kapcsolat­ról és Schandl Károly titkos taná­csos, alelnök vezérigazgató és Ko­vács János vezérigazgató támoga­tásáról, melyért köszönetét fejezte ki. Megemlékezett a vármegye és Szekszárd jóindulatáról, mellyel közpénzeinek elhelyezésénél a szö­vetkezetét támogatták. Az igazgató­ság köszönetét fejezte ki Schaffer Pálnak, a Nemzeti Bank helyi fiók főnökének és Nagy István főnök­helyettesnek szives előzékenységük­ért és tanácsaikért. A testvérintézmények örömmel említette fel azt a kelle­mes összeköttetést, amely a rokon- ! szövetkezetekkel, a Tolnamegyei i Tejszövetkezetek Szövetkezetével, a Tolnamegyei Gazdaságok Szövet­kezetével, valamint a Szekszárdi Pinceszövetkezettel évek óta zavar­talanul fennáll. A szövetkezet termelő tevékenysége A szövetkezet támogatásával pár évvel ezelőtt alakult Sárközi Kender­gyár működésének igen kiváló eredményéről szólt ezután Schneider Elemér igazgató, majd rámutatott arra, hogy az ugyancsak a szövet­kezet támogatásával alakult Sárközi Konzervgyár lehetővé tette, hogy a közelben levő gazdák a nagyobb jövedelmet nyújtó kertészeti termé­nyek termelésével foglalkozzanak. A földbérlő szakcsoport Szekszárd és őcsény határában 523 kát. hol­don gazdálkodik és az erős altalaj- viz dacára is eredményesen állta meg a helyét. Szólt ezután az inté­zeti alkalmazottak katonai szolgá­latáról. Az évi forgalom A szövetkezet helyzetének ismer­tetése során közölte, hogy az 1942. évi forgalom igen kedvezően alakult, mert az adósok 709.000 P-t fizettek vissza, ami a kihelyezés 22'8 °/0-ának felel meg. Ez tette lehetővé 432 esetben 1,110.184 P uj kölcsön folyósítását. A védett adósok száma 53-ról 36-ra, tartozásuk pedig 84.799 P re szállt le. A hitelezés 405.000 P-vel, a betétek 100.000 P-vel, az üzletrész tőke több mint 50.000 P-vel, az alapok 15.000 P- vel, a nyugdijpótló alap 9.000 P-vel, a visszleszámitolási hitel 147.000 P-vel emelkedett. A nyereség 20.964 P 36 fill., mely 3.000 P emelkedést mutat és lehe­tővé teszi 5°/o-os osztalék fizetését. Az eredmények A szövetkezet ügyvezetését Berkes Gyula főellenőr átvizsgálta és teljes rendben találta. Az elmúlt év for­galma 12.291 tételben 72,640.082 P volt, tehát 20,283 000 P-vel több, mint az előző évben. Ez azt mutatja» hogy az intézet nemcsak a saját tőkéje szempontjából a legnagyobb vidéki szövetkezet, hanem forga­lomban is igen nagy fejlődésről tesz tanúságot A szövetkezet va­gyona 3,609.131 P, ebből pénzkész­letben és betétben 227.355 P, adó­soknál 3,101.735 P, ingatlanokban 144.300 pengő, nyugdijpótló alap'. • ingatlaiban 87.000 P, értékpapirok- I ban 47.357 pengő, földbérlő szak­Egyes szám ára SO fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom