Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-12-11 / 89. szám
XXT. évfolyam. Szekálni, 1943 december 11. (Szombat) (89. jzíb. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG _______________y*™*&*T MEGJELENŐ KERESZTÉNY PQUTlgAI <S TÁRSAnAI-MI T.AP Szerkes ztőség és kiadéhÍTstel 82HKBÍÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM : 30—85. Előfizetési (ü): *1*“ «**•.... 24 p«g< || FéWrre ...... 12 peng« Felelős szerkesztő BL.ÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 4 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasébnun 35 MMr. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 2 P, minimnm t P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivéi, Mérlegek mm sora 60 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 30 fillér, minimnm 10 pengő. Álláskeresőknek 50 százalék engedmény. MAGYAR SZIVEK ÜNNEPE Irta: dr vitéz GEREÖFFY GÉZA alezredes. Még javában áll a vihar, hörögve, bőgve törik a föld, hat halomba hullik a hulla, dőlve révülnek embermezök... a nagyuzsorás kaszás arat, — lét, vagy nem lét vasbuzogánya dönget ódon várfalakat... S e förgeteges zivatarban most eget kér a saeretet, borút tör át a napsugár: a magyar szivek ünnepén egy nemzet feszes vigyázzba áll. A hódoló ország kéri most a mérhetetlen égi Urat, hogy szent csókjával áldja meg az első magyar Férfiút! Az önbizalmat éa hitet ö adta vissza minekünk, amikor összetört az ország s mint Márius Carthagó romján sírva keseregtünk. Volt Jézus-Máriát kiáltó, volt gátkötö és magvető, a romokból hazát a kotó és ősi zászlót lengető. Volt hadvezér, ki önvéréből magának babért kötözött, ki a nemzet roncshajóját biztos kezekkel kormányozta Trianon szirtjei között. Volt vérző apja nemzetének melyért drága áldozatra, a szebb jövő reménységét, édes fiát odaadta. Volt Botond-öklü csatabárdos, ki őrt állva az ősi vártán sújtó kezekkel suhogott a trianoni rablók álián. 0 az egység, hite hitünk. Imádságunk bátor szava: hogy magyarnak lenni büszkeség és Isten szent akarata. Hogy csupán önmagunkba bizzunk és fajtánk őrökéletében, egy hazáért éljünk-haljunk a vállal-vállhoz, kezet kézben. Örök hazánkat isten alkotottá, nem törhetik szét múló viharok; ha telkeinkbe zúgva deltázódnak közöny-zátony és dac-iszap között hit-forrás szülte gyöngypatakok. S ha Krisztus-tövis vág is homlokunkba s körül is vesznek gond-komondorok, — Isten védi a messiási-népet, mely hit-gyökérbe megkapaszkodott l Áfiumos-mákonyméreg a magyarra hiába ásít, ha kalákás-samuráj szellem tért tölt Krivántól—Orsováig! Ne sírjatok! Legyetek poklon át hős összefogás és dacos diadal, körülostromolt indulni merők, uj hajnali kürt és egyedül magyar I Kiszélesedett látóhatár, amelyben uj mag vetése érik, történelem-termő akarattal a magad embersége által itt élned halnod kell egy újabb ezredévig I Ne féljetek 1 A magyar sohse félt kegyetlen vészek bárha összezúzták, sírágyából mindig feltámadott: az támad fel, ki járja Krisztus útját! Országgyarapitó Urunk t Köszönjük: példád, tanításod, szinzáporozó szegedi hited, uj emberségű magyarságod, a missiódat, s a kereszted, vizek forrását, vállát hegyeknek és azt, hogy a vésztzengő Kárpátok alatt — mi ezerévig örök fellegvár volt — vérszent hazánk magyar haza maradt. Áldjon meg Isten nagy Hadúr mindezekért lélekjavakkal, hálás népeddel összeforrt élő rendíthetetlen akarattal. Piros szivekből kötöttünk im ma örökké élő hálacsokrot Amit egy nép urának adhat e kincsnél nem lehet nagyobb f • Előadta a költő a debreceni Csokonai Színházban rendezett Miklós-napi díszelőadáson. Rend, fegyelem, egység A megajánlás! vita ötödik napján Kállay Miklós miniszterelnök kiemelkedő politikai eseményt jelentő beszédben válaszolt a vitában eddig elhangzottakra. Hatalmas beszédében igen nagy részt szentelt Imrédy Béla ellenzéki felszólalásának. — Foglalkozott az ellenzék csaknem minden vezérszónokának beszédével és a felvetett kérdésekre megadta a választ. Egész beszédét jellemezte annak hang- sulyqzása, hogy a belső rendfenntartására, a fegyelem biztosítására és arra a nagy nemzeti egységre törekszik, amelyet a mai különlegesen súlyos időkben feltétlenül szükségesnek tart a nemzet érdekében. Az ellenzéki bírálatokat^ is ennek a tételnek szemszögéből vette sorra és a forradalom szolgálatának minősítette azt ha a nagy időkben bárki megvalósíthatatlan feladatokat hirdet és ezek mégvalósitását követeli a kormánytól. Kiagy hatást keltett az a megállapítása, hogy egész Európában egyetlenegy állam vagyunk, amely folyamatosan, megállás nélkül folytatja szociális munkáját. Egyetlen egy állam sem tett anyit szociális téren a háború alatt, mint Magyar- ország — szögezte le a miniszter- elnök. — Adatokat is sorolt fel, amelyekkel meggyőzően igazolta ennek a tételnek a helyességét. A belső rend és a nemzeti egység követelménye szempontjából súlyos bírálatot gyakorolt Imrédyék politikai magatartása felett. Hangsúlyozta a magyar külpolitikának régi, bevált útvonalát és azt a törekvését, hogy minden viharon keresztül magyarok maradjunk. Ha el js Ítélte a többi ellenzéki párt részéröl megnyilatkozó támadási szándékot, elismerte hogy azok részéröl — kivéve a nyilaskeresztes pártot — a nemzeti egység megbontására semmiféle megnyilatkozás nem történt. Felhívta az összes pártokat arra, hogy tiszteljék országgyűlésünket, mint alkotmányos életünk legfontosabb megnyilatkozását és az ellentétek ellenére is újból felhívott minden magyar embert a legszélesebb alapon való nemzeti összefogásra. Le akarom itt szögezni — úgymond — hogy ennek az országnak a politikáját sem fenyegetések, sem Ígéretek nem változtathatják meg. Azért nem lesz ez a politika semmi más, mint magyar. A miniszterelnök ezután az egyes tárcákkal kapcsolatban elhangzott felszólalásokkal foglalkozott. Emlékeztetett 1918-ra, amikor jó magyar emberek mindennek elmondták egymást, csak magyarnak, becsületesnek és tisztességes embernek nem. A tragédia a történelemé, a tanulság azonban a mienk és ezekben a nehéz időkben értsük meg egymást és ne tépjük egymást, mert erre van vállalkozó ezen a világon és körülöttünk mindenütt. Hangsúlyozta, hogy a közrend I biztosítva van, belülről soha senki | fel nem boríthatja. A propaganda sem, sem a külső, sem a belső propaganda. Megállapította, hogy amit a drágaság terén látunk, az a szörnyű eltévelyedés körülbelül ma egy éve indult meg. Pénzügyi helyzetünk megfelelő. Honvédségünk téli súlyos harcai után hazatért, — folytatta a miniszterelnök — de megszálló csapataink még ma is kint vannak, ha számuk nem is nagy. Most a karácsonyi ünnepek előtt mindnyájunk meleg üdvözlete, mindnyájunk barátsága, szeretete, biztató szava hadd szálljon erről az ülésről feléjük. Ellátjuk csapatainkat mindennel, amivel tudjuk. A téliruha már kint van. A régebben künn szolgálókat felváltjuk. A honvédelem felszerelésével kap- ■ csolatban elhangzottakhoz azt fűzi hozzá, hogy a magyar hadseregtől a kormányzat éppúgy, mint a pénzügyminiszter, soha egyetlen egy fillért meg nem tagadtak. A miniszterelnök ezután a zsidóbirtokokkal kapcsolatban megállapította, hogy ennek rendezése kizárólag az ő műve. Ha el is söpri a sors, ha bármi történik is vele, egyre büszke akar lenni: egymillió hold földet ö adott vissza a magyarságnak. Utoljára foglalkozott az erdélyi párt vezérének szavaival. A kormányzatnak a bécsi döntés után kettős a feladata: a visszajött magyarokat, Észak-Erdély népét istápolnunk, dédelgetnünk, Mkileg, gazdaságilag minden tekintetben hozzánk szorosan visszakapcsolni, megadni nekik a fejlődés lehetőségét, őket a legkedvesebb és legdrágább, egy test és vér testvérnek tekinteni. A másik feladat a délerdélyiekkel való foglalkozás. — Minden diplomáciai igyekezet, szövetségeseinknek ismételten kért támogatása megtört azoa a vad gyűlöleten, amelyet odalena mesterségesen szítanak. A gyulafehérvári ünnep 25-ik évfordulója alkalmával a tőrténelemhamisitás- nak az az áradata, amely odaát megindult, a sötétben félelmében éneklő gyermek benyomását teszi reám. Kérem az erdélyi párt képviselőit, mondják meg otthon és ha lehet, kiáltsák át túlra, hogy minden magyar szív, mint egy emberé, értük dobog. A egész vitából kiemelte a reformpolitika és szociális haladás sokat hangoztatott kérdését. Egyik sem kerülhető el. A mai történelmi idők meg is hozzák mind a kettői, akár akarja valaki, akár nem. Éa mást nem vállalhatok, minthogy nemzetemet, népemet elvezessem oda és addig, amikor saját elhatározásából, a saját maga akarata szerint majd dönteni és határozni tud saját sorsáról. Az előmunkálát folyik. De nem őszinte az, aki nem mondja meg, hogy mindez légüres térben mozog mindaddig, amig a mai szörnyű időkből, rombolásokból, amelyeknek hirét most is mindennap megdöbbenve halljuk, a nemzet révbe nem jut.. Nagy elismerés kisérte a miniszterelnök szenzációs kétórás beszédét, melyet számtalanszor szakított j félbe az egész képviselőház osztat- | lan tetszésnyilvánítása. Egyes szám ára 28 fillér
