Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-02-10 / 9. szám

1943 február 10. a TWtek rnm—mmmmmmam—m Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország! *— Vitéz Thuránszky László ! nemzetvédelmi keresztje. A Kor- j mányzó Ur ő főméltósága dr vitéz ; Thuránszky László miniszteri osz­tályfőnököt, vármegyénk volt fő- j ispánját, Zemplén vármegye felső­házi tagját kitüntette a nemzetvé­delmi kereszttel. — Egy dunántúli egyházi nagy­birtok élete a középkor végén címmel jelent meg szekszárdi föl- dinknek, dr Holub József egyetemi tanárnak tanulmánya a veszprémi püspökség 1528. évi birtokairól. A pécsi egyetem tudományos soroza­tának, a Pannónia könyvtárnak egyik legújabb kötete ez a Dunán­túl Pécsi Egyetemi Nyomdájában igen Ízlésesen kiállított munka, amely a rendelkezésre állott adathalmazt nagy gonddal akként dolgozta fel, hogy megismerhetjük a műből a i püspökség birtokainak korabeli ur­báriumát, áttekinthetjük a birtokok történetét, azok földrajzi és gazda­sági képét, a birtokok igazgatási szervezetét, azok népeit és kötele­zettségeit, a jobbágyok igen érdekes kötelezettségeit, az egyházi nemese­ket, prédiálisokat, a püspök-főldesur jövedelmeit és kiadásait, valamint a püspöki udvar életét. Az igen élve­zetes módon megirt történelmi tanul­mány vármegyénket is érdekli, mert abban az időben vármegyénkben is voltak birtokai a veszprémi püspökségnek. A kötet 3 P 60 fillér­éért kapható Pécsett a Pannónia könyvtár bizományosánál, a Dunán­túl nyomdánál. — Adományok a hadbavonul- tak hozzátartozóinak karácso­nyára újabban a Népbankhoz be­fizettek : Dieballa Lipiák Béla és Gábor Purkó-puszta 100 P, Mo­gyorósi Gyula Szekszárd 3 P. — A szekszárdi kórház for­galma. Tolna vármegye Horthy Miklós körkórházának betegfor­galma január folyamán a következő­képpen alakult: a múlt évi decem­ber hó végén ápolás alatt maradt a kórházban 509 beteg, ápolásra felvettek f. évi január hónapban 929 egyént. Az összes ápolt közül meg­halt 32, távozott a kórházból 868 személy és igy január hó végén ápolás alatt maradt a kórházban 538 beteg. A közkórházhoz tartozó palánki elmebetegtelepen összesen 65 elmebeteget gondoztak. A szek­szárdi, sióagárdi, őcsényi-hegyi, szálkai és kakasdi családi ápolási telepeken pedig összesen 495 elme­beteget gyámolítottak a közkórház felügyelete alatt az idegen családok. Hősi emlékmű Kakasdon. Kakasd község elöljárósága a hősi halottak emlékének megörökítésére emlékművet létesít. Az emlékmű létesítésének ügye egyelőre a vár­megye elhatározásától függ. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Kfilliiy Miklós miniszternők nevezetesével jelent meg Gól istvón tanulmónv-Meménye A budapesti és lipcsei könyvpiacon most jelent meg a m. kir. külügy­minisztérium támogatásával egy igen időszerű könyv Magyarország duna- medencei jelentőségéről: az „Ungarn im Donouraum“ c. munka. A száz­hatvan oldal terjedelmű könyvet a magyar közélet és tudományos világ vezető személyiségei Írták, szerkesz­tését dr Gál István külügyi előadó, a Donaueuropa és az Ungarn szer­kesztője bonyhádi földink végezte. Az m Ungarn im Donauraum!* c. kötet nemzetközi jelentőségét messze kiemeli a tény, hogy a bevezető tanulmányt maga a m, kir. külügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök, Kállay Miklós irta. „Magyarország és Európa* c. tanul­mányában Kállay miniszterelnök kifejti, hogy annyi évezred folyamán egyetlen nép, egyetlen nemzet nem akadt a magyaron kívül, mely Európának ezen a veszélyes pontján, amit a Dunamedence jelent, állandó államot tudott volna alkotni. A miniszterelnök cikke után Jánossy Dénes az Orsz. Levéltár főigazgatója, a magyar élettérről, László Gyula kolozsvári egyetemi m. tanár a Dunamedence világ­kereskedelmi helyzetéről, Ujpéterl Elemér liszaboni követségi titkár a Dunavölgy és a Balkán geopoli­tikájáról, nemes Suhay Imre ny. altábornagy a Duna stratégiai jelen­tőségéről, Rohringer Sándor mű­egyetemi ny. r. tanár a kárpát­medencei vízrendszer középeurópai összefüggéseiről, Borotvds-Nagy Sándor egyetemi m. tanár a kelet­európai csatornarendszer magyar tervéről, Álgyay Pál államtitkár, egyetemi ny. r. tanár a magyar közlekedésügy mai állapotáról, Szu- rovy Géza vezérigazgató Budapest világkikötő jellegéről, Ruisz Rezső a Magyar Városok Kult. Szövetsé- nek titkára Magyarország vasút- politikai fontosságáról, Keresztes Károly a Ganz-gépgyár titkára Budapest légiforgalmi központiságá- ról, vitéz Surdnyi-Unger Tivadar egyetemi ny. r. tanár, a Középerópai Gazdasági Bizottság igazgatója Magyarország délkeleteurópai gaz­dasági súlyáról, Ziegler Vilmos külűgymin. oszt. tanácsos a dunai népek történelmi fejlődéséről, Siposs Sándor kultuszmin. titkár a magyar állameszméről irt hosszabb tanul­mányt. A pompás kiállításban megjelent vaskos kötetet, belül nyolc újszerű szemléltető térkép, kívül egy dom­borművű térképpel ellátott fedőlap | disziti. Az „Ungarn im Donarum“ I c. kötet a Danubia kiadóvállalat I (Budapest, IV., Appouyi-tér 1) hozta I forgalomba, ára 6 pengő. A pécsi egyetem szociográfiai folyóirata harmincoldalalas tanulmányt kozol Bonyhádról A magyar kir. Erzsébet Tudo­mányegyetem Magyar Szociográfiai Intézetének dr Krisztics Sándor egyetemi ny. r. tanár igazgatásában megjelenő évnegyed es folyóirata „A Magyar Szociográfiai Intézet Közleményei“ most kiadott 1942—43. évf. 1—2. számában dr Vörös László tollából harminchdromoldalalas tanul­mányt közöl Tolnamegye völgységi járásának székhelyéről, Bonyhád nagyközségről. A széleskörű földrajzi, gazdasági, történelmi, statisztikai, népesedési és politikai alapossággal megirt tanulmány megjelenése annál is fontosabb éppen a mostani időkben, mert Bonyhád az utóbbi évek kő- zépeurópai és hazai eseményei foly­tán többizben került az érdeklődés előterébe. így már csak a patrióta öntudat fokozása végett is jelentő­sége van egy ilyen természetű helyzettisztázó értekezésnek. Bonyhádot földrajzi fekvése már az ősidőktől fontos átmenőforgalmi központtá, váltóállomássá tette s ez csak fokozódott a rómaiak korában és a népvándorlás, majd a török idők zivatarai között. Igen érdekes annak a történelmi folyamatnak a rajza, hogyan válik a szinmagyar Bonyhádból és vidékéből a török idők^zűrzavarai után vegyeslakos- ságu vidék központja és miképen asszimilálódik az idevetődő népelem. 1848-ban Perczel Mór lángoló | személyisége magával ragadja a község és a környék sváb szárma­zású lakosságát. Azóta, hogy a március 15 i események hire éppen Perczel Mór pesti levele révén eljut Bonyhádra és Borbély József lelkész megalakította a honvédelmi bizott­mányt, a bonyhádi svábság Perczel hadtestében külön századot alkotott és mint ilyen, kiállta a magyar tör­ténelem és a magyar hazafíság tűzpróbáját. »Ezzel a bonyhádi sváb­ság — mint a szerző írja — örök időkre elkötelezte magát a magyar nemzeti gondolattal és olyan nemes példáját mutatta a hazaszeretetnek, a szabadság utáni vágynak, hogy azt a szivéből semmi sem törölheti ki végleg.“ Rendkívül érdekes a vallási viszo­nyok alakulásának leírása és az az idézet, amit a folyóirat Vörösmarty barátjának, Egyed Antalnak egykorú feljegyzéseiből idéz: „Minden fele­kezetiek vagyon itt temploma és papja... Általában nagyon türelme­sek egymás iránt. Templomaikat kölcsönösen sokszormeglátogatják.M A pécsi egyetem tudományos folyóiratának közleménye Bonyhád történetéről, népességéről, társadal­máról a legjobb időben jelent meg. Az érdekes tanulmány hasznos olvasmány mindenkinek, aki a ma­gyar történelem keretében tudja csak elképzelni életét és intő figyel- | meztetés mindazoknak, akik a dunán- 1 túli táj örök magyar jellegéről ideig- I óráig megfeledkeznek. — A szekszárdi hadikórház kezelésének sikerei, örömmel kö­zöljük olvasóinkkal, hogy a szek­szárdi hadikórházban ápolt sebe­sült katonák közül 171 már annyira felgyógyult, hogy a napokban sza-. badságra mehet. A kórházba egyéb­ként e hó 7-éről 8 ára virradó éj­jelen újabb 107 sebesült érkezett. Az éjfélután egy órakor érkezett vonatot dr Treer István vm. kór­házigazgató főorvossal az élen a szekszárdi Vöröskereszt üdítő szol­gálata várta a hadikórház orvosai­val, tisztjeivel és egyéb személyze­tével együtt és az átfázott, kimerült katonákat ellátták forralt borral és cigarettával. A sebesülteket a ren­delkezésre álló autókkal és kocsikkal hamarosan beszállították a hadi- kórházba, ahol már várta őket a frissen készített bőséges vacsora. — A vármegyei főjegyző haza­érkezett. Megírtuk, hogy Schultheisz Rezső vármegyei főjegyzőt kará­csony előtt a budapesti Illés-klini­kára kellett szállítani és ott igen súlyos veseműtétet végeztek rajta. A vármegyei főjegyző további klini­kai ápolásra nem szorul és igy e hó 8 án betegségéből felgyógyujtan visszaérkezett Szekszárdra. Szolgá­latát azonban ezidőszerint nem veheti át, mert a nagy kimerültséget okozó műtét utókezelését követően egyelőre még pihennia Kell. — A rádió új főtitkára. A Magyar Rádió R. T. igazgatósága szekszárdi földinket, dr Legényei Józsefet, dr Holub József pécsi egyetemi tanár fiát és Jegenyei Bodnár István szekszárdi kaszinó? igazgató unokáját, a rádió ismert titkár-beszélőjét kinevezte a rádió műsorszerkesztő főtitkárává. — Miniszteri segédtitkári ki­nevezés. A m. kirí közellátásügyi miniszter dr Tomaj (Leopold) Ferenc m. kir. közellátási felügyelőt, voU tolnamegyei fogalmazó, tb. szolga- bírót kinevezte közellátásügyi mi­niszteri segédtitkárrá. — Városi közgyűlés. Szekszárd képviselőtestülete vitéz Vendel István polgármester elnöklete alatt e hó 6-án rendkívüli közgyűlést tartott, melyen bemutatták a legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok uj név­jegyzékét, bizottságot küldtek a föld­höz juttathatók érdemességének megállapításáról, tudomásul vették az alispán véghatározatát az 1942. évi pótköltségvetésről. Tudomásul vették a város 1943. évi költség­vetéséről szóló alispán! véghatáro­zatot, amely szerint a pótadó 146 százalékra emelkednék. Ez azonban még a minisztérium felülvizsgálása alá kerül, de egyébként sem lesz ilyen magas, mert a napokban el­rendelt egyes adónemek emelke­dése folytán a város egyéb bevé­telei is emelkednek. Az iparügyi miniszter rendelete alapján ipar­ügyi negyednek kijelölték a vágó­híd környékét és tudomásul vették a kereskedelmi miniszter leiratát, amely a főközlekedési utak át­kelési szakaszait a város kezelésé­ből kivonja. Tudomásul vették a városi gyümölcsös és a kertészet 1942. évi számadását, a sírhelyek, piaci és vásári helypénzek, hirde­tési dijak, valamint a mázsálási di­jak elemelését. Jóváhagyták több jelentéktelen alap számadását és elintéztek néhány illetőségi ügyet. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom