Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-12-04 / 88. szám

XXV. évfolyam. lukadni, 1943 decanter 4. (Szombat) 89. adu SzerkesztCség és kiadóhivatal SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM : 20-85. Előfizetési dij: trrm.... 24 pengő (| Félévre................................. ....... pengő Fe lelés szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lep megjelenik minden szerdán éfl szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érni: Legkisebb hirdetés 4 P, a hirdetés szövegoldalon egv hasAblhm 25 fiSéc, A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 2 P, minimum 8 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 50 fillér. Minimum 200 iám terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 80 fillér, minimum 10 pengd. Álláskeresőknek 60 százalék engedmény. Kormányzé Urunk nevenaplára Dr Magyarász Ferenc O. Cist. A keresztneveknek más a pszi­chológiája, mint a családneveké. Emezeket nemcsak családok, ha­nem sokszor egész nemzedékek vi­selik, férfiak és nők, egyenes és oldalágak, itt-ott évszázadokon ke­resztül. A kereszt- vagy személynév azonban azokat a személyi jegyeket foglalja magában, amelyek az illető személynek ismertető, megkülönböz­tető vonásai. Valamikor lényeges jegyek voltak — a *Bőrharisnya" csakugyan bőrharisnyát viselt, Ovi­dius Nasonak hatalmas orra lehe­tett, Bulcsúval a bölcset akarták megtisztelni — de ma is család­névvel együtt meghatározzák az illető személyt. Horthy Miklós neve is már foga­lommá vált a magyar nemzet min­den hátiak Szemében és szivében. Horthy Miklós neve sokat jelent a magyarnak. Jelenti először is a régi, törté­nelmi patinát, a kapcsolatot a régi magyar nemesi családdal, melyet épp a kis nemzeteknek kell meg­becsülniük, mert ha gyökértelenné lesznek, életképtelenné is válnak. Horthy Miklós neve jelenti a ma­gyar ember sokrétű tehetségét. Úgy ismernek bennünket, hogy lovas nemzet voltunk és vagyunk; de Horthy Miklós megmutatta, hogy tengerész is tud lenni a magyar, még pedig a javából. Megvan hozzá a szakértelme, melyet megszerzett, de főleg a kötelességérzete, melyet magával hozott a családfának ár­nyékából és tulajdon vérével pecsé­telt meg. Horthy Miklós neve áldozatkész­séget jelent, mely például szolgált más, nagyobb nemzeteknek is. —1 Horthy Miklós, az uj Cincinnatus, első volt a világháború hősei kö­zül, aki kilépett megérdemelt nyu­galmából és a kenderesi kúria csönd­jét Magyarországnak, értsük meg: a trianoni Magyarországnak kor- mányrudjával cserélte föl. Hinden- burg, Pétéin stb. mind csak később lépett hazájának élére. Horthy Miklós neve munkát je­lent. A 75 éves embernek egész napját a munka tölti ki. A nagy méltóság, a világraszóló megbecsül- tetés csak kerete a képnek, a kép maga az a fáradhatatlan tevékeny­ség, amellyel csonka hazánkat kiszé­lesítette. nemzetközi határait, hely­zetünket megóvta minden katasz­trófától, borús, válságos időkben megőrizte az ország egyensúlyát, amellett mint magánember is példát adott az agrármagyarnak az Ős­foglalkozásában, a kenderesi családi birtok mintaszerű kezelésében. Horthy Miklós neve kellő szigorú­ságot is jelent. Kivételes idők kivé­teles intézkedéseket is követelnek ; s ha a magyar Szent Korona igaz­ságszolgáltatásának ezidőszerinti leg­főbb őre néha nem él kegyelmi jogával, hanem szabad folyást enged az igazságszolgáltatásnak akkor is, ha bűnös fejéről van szó: ez csak az élet- és vagyonbiztonság záloga a többi honpolgár szemében. Horthy Miklós neve a háború és béke Jánus templomának homlok­zatára van felírva. Minden vágya, minden igyekezete a haza békéjének megóvása — de nem megalkuvás­sá], hanem fegyverrel is, ha kell. Mostani magatartásáért súlyos az ő Most tartották meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara termé­ben a nemzetvédelmi propaganda­miniszter novemberhavi tájékoztató értekezletét. Antal István nemzet- védelmi propagandaminiszter meg­nyitó beszédében megállapított*, hogy a képviselőház a legnagyobb komolysággal, felelősségérzettel és emelkedettséggel végzi munkáját. Ez a munka bizonyítja, hogy az alkotmányos kormányzás Magyar- ország közösségi életének egyik alapvető, változhatatlan megnyilvá­nulása. Megállapította, hogy poli­tikai gondolkodás tekintetében az egész országban határozott meg­nyugvás tapasztalható. Több felszólalás után Bornemisza Géza iparügyi miniszter emelkedett szólásra és kijelentette, hogy a kormány tisztában van az anyag- ellátás egyes szakaszaiban kétség­kívül jogosultan elhangzó panaszok­kal. Az anyagellátás terén részben nehéz helyzetbe jutottunk. Egyes anyagellátási akciók beharangozása nem történt kellő óvatossággal és a múltban nem merték egész őszin­tén megmondani a magyar közön­ségnek, hogyan állunk az egyes nyersanyagokkal. Egyes közlemé­vil ág történelmi felelőssége; de a közelmúlt évek folyamán nem volt még oly napja történelmünknek, melyben a béke olajágát és a harc fegyverét ne úgy tartotta és forgatta volna kezében, ahogy Horthy Miklós mutatta példájával. Horthy Miklós neve az alkot­mányhoz való hűséget jelenti. Ebben aztán megint történelmi ez a név: érzi az ezeréves örökség kötelező erejét és súlyát, de érzi egyúttal azt is, hogy ez az alkotmányos hűség a magyar nemzet életfenn­tartó ereje. S amíg Horthy Miklós sajátmagához hű: addig neve min­denkor záloga lesz annak, hogy a benne, mint jelképben élő egyéni és nemzeti jótulajdonságok a nem­zet javát fogják szolgálni. Ehhez adja kegyelmét a Minden­ható s óvja meg egyéni életét oly csapásoktól, melyeknek mélységé­ből az egész nemzet vele, az em­berrel együtt zokog fel az egek Urához. bizonyos akciókkal kapcsolatban. Sokkal célravezetőbb a nehézségek őszinte feltárása. Károsan befolyá­solta a hangulatot, hogy az anyag- ellátás tekintetében minden igye­kezet ellenére sem sikerült igazsá­gos és tökéletes rendszert kiépíteni. A reális okok közül az első, hogy Magyarországnak sem mezőgazda- sági, sem ipari néprétege nem volt ellátva a legnélkülözhetetlenebb ru­házati cikkekből kellő tartalékkal. A Magyar Szőlősgazdák és Hegy­községek Országos Egyesülete nov. 30-án tartotta nagy érdeklődés mel­lett Budapesten évi rendes köz­gyűlését, amelyen vármegyénkből résztvett dr Gaal Dezső kir. ügyész­ségi elnök, Tolna vármegye Hegy­községi Tanácsának elnöke, Hayt Ferenc tanácsi titkár, dr Maliin József gazdasági főtanácsos, bikádi földbirtokos és számos hegyközség kiküldöttje. A közgyűlésen báró Waldbatt Kelemen titkos tanácsos, | felsőházi tag elnökölt, a földmive- | lésügyi minisztert dr Konkoly Thege \ Ezek a rétegek nem« gyüjthettek tartalékokat, mivel kereseti viszo­nyaik nem engedték ezt meg. A második reális ok az igények meg­növekedése. Ez nemcsak a ruházati cikkekre vonatkozik, hanem mis anyagokra is, a téglában például az igény kétszeresre emelkedett és a mezőgazdasági gépekben is meg»* sokszorozódott az igény. A mező­gazdaság vasárukkal történő ellá­tása terén sok a jogos panasz. A textilellátásban sem mondható kedvezőnek a helyzet. Már békébea is behozatalra szorultunk, ma erre alig van mód és a műanyagban is hiány állt be. Textiliparunk csak­nem kizárólag a népruházati cikkek : feldolgozásával foglalkozik. Szénbányáink termelése jelentő­sen emelkedett a háború óta. Szi­gorú takarékosságra van szükség. Kijelentette, hogy fel akarja eleve­níteni az ipari bérmegállapitó bi­zottságok tevékenységét, mert azok munkássága a múltban bevált. Még ma is vannak iparágak, ahol a munkabérek kiegyenlítődése tekin­tetében sok a tennivaló. Beszéde végén hangoztatta, hogy a munka­erőgazdálkodás terén feltétlenül ja­vulás várható: a munkaszolgálato­sok kérdését a honvédelmi minisz­tériumban felállított külön osztályon oldják meg az eddigi tapasztalatok alapján. Ismét hangsúlyozta, hogy az anyagellátás tekintetében Őszin­tén fel kell világosítani a közönsé­get, amely, ha magáévá teszi ac áldozatos szellemet, könnyebben vészeljük át a mai súlyos időkét. A miniszterek beszédeit nagy tet­szés fogadta. Sándor államtitkár képviselte, míg a minisztérium részéről dr bárányos Károly államtitkár, dr Nyiry Károly miniszteri tanácsos és dr Réber Tibor miniszteri titkár vették részt. Az elnök nagyzabásu megnyitó beszéde után a miniszter képvisele­tében jelen volt államtitkár zajos tetszésnyilvánítástól többször félbe­szakított beszédben foglalkozott a szóló- és borgazdálkodás problémái­val, már előre figyelmeztetve a jövő nehézségeire. A kormány nevében ígéretet tett, hogy á szőlősgazdákat a hábóru okozta válságon, különö­Két miniszter érdekes beszéde az áruellátásról és bérkérdésről Egyes szám ára 28 fillér Dr Gaal Dezsőt választották a Magyar Szőlősgazdák és Hegyközségek Országos EgyesGIetének alelnökévé

Next

/
Oldalképek
Tartalom