Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-11-27 / 86. szám

TOLNAHEGYEI DJSlfl 1943 november 27. indítványára több előkelőségnek üd­vözlő táviratot küldtek, majd a vá­lasztmány javaslatára a közgyűlés a dr Halmos alapítvány kamatait Geyer Jánosnak és Bajor Jánosnak, a vármegyei kultursegély 50—50 pengős összegeit Kovács György és Csíki Székely Dénesnek ítélte meg. Ezután Majnay József felolvasta a vidékről jött üdvözlőiratokat és táv- I iratokat és egy indítványt, amely- | nek eredményeképpen dr Sulyok Kálmán kir. tanfelügyelőt az egye­sület tiszteletbeli tagjává választot­ták. Dr Sulyok Kálmán kir. tanfel­ügyelő a tanítóság e megtisztelő ténykedését megköszönvén, azt — a megnyilatkozó szeretetnek tulaj* donitván — örömmel vette tudo­másul. Végül Szebényi Lajos elnök a kézgyűlést bezárta. A frontról érkező levelek mindig nagyon vártak és azok tartalma sok szív számára jelent megkönnyebbe- dést és élő reménységet. A családi köröknek szánt levelek mellett az ismerősöknek és jóbarátoknak kül­dött levelek legtöbbször az általános formaságokon túl alig mondanak valami rendkívülit. Nem mindennapi tartalmú levelet hozott hozzám a posta messze Oroszországból, amit véleményem szerint sok embernek el kell olvasni tanulságul és intő figyelmeztetésül, amikre ebben a nehéz világban égetően szükség van. Fontos mementóként hadd kiáltsa- nakjsok ember lelki épülésére és sok csüggedt lélek vigasztalására az alábbi részletek fronton küzdő katonatestvérünk leveléből: „Sok olyan lelki táplálékhoz és erőhöz jutottam otthon, amely itt. az ellenségnek a földjén, a veszé­lyek s talán ezer kisértés közepette is fenntart. Jól esik nekem, ha Istent és annak jóságát, ők előbb is zugólódnak, könnyen kétségbe esnek és a félelem lesz úrrá rajtuk. Én ilyenkor őket sajnálattal csak vigasztalni tudom. Nagyon nélkülözöm a vasárnapi templomba menetelt, meg is foga­dom sokszor, hogy ha majd Isten­nek jóvoltából haza kerülhetek, nem fogok elmulasztani semmilyen alkalmat, amikor a lelkiekről van szó. Nem túlozok, amikor azt mon­dom : kellenek a próbatételek, kell a háború, legalább jobban meg fogjuk becsülni mindazt, ami mellett eddig észrevétlenül elmentünk. ígéretet te­szek, ha haza kerülök, még jobban fogom szeretni egyházamat és ha­zámat és mindazt, ami szent. Most tudom csak igazán, mit jejent ma­gyarnak lenni, amikor látom az itteni helyzetet. Mennyivel más is otthon minálunk minden!.. . Bármennyire rossz is, hogy itt kell lennem, mégis jobb, hogy mi vagyunk itt mélyen az ellenségnek az országában bent. Szívesen is te­szek eleget a hazám érdekében, csak otthon legyen békesség és ne bántsa senki a magyart. Itt kint is világítani akarok és égni. Világí­tani, hogy lássanak a sötétségben botorkálók, melegíteni, hogy ne fáz­zanak azok, akiket a félelem hidege ráz ... Egyházamért és hazámért mindent kész vagyok feláldozni, ha kell, az életemet is." Ennyit a levélből, melyhez még- csak annyit, hogy írója német szár­mazású paraszt ifjú s ha mindenik- ben ennyi magyar nemzeti tudat és istenfélelem élne, akkor nem volna olyan nehéz a nemzetiségi kérdés! Tengelic, 1943 november. Cseh Beaö ref. lelkipásztor. A Vas Gereben Kör közgyűlése mindezt igy levélen keresztül el­mondhatom. Eszembe jut az egy­házam, mely anyaként nevelt, a hazám, melynek érdekében most itt vagyok. Eszembe jut a mi kis gyülekezetünk, melynek én is tagja vagyok, az a kis templom, melynek harangját most nem hallom. De régen is hallottam templomba hivó harangszót I Eszembe jut az a temp­lomi pad, melyben annyiszor egye­dül ültem és hallgattam Istennek drága üzetét. Most tudom csak igazán, mit ér az Istennek eme nemes ajándéka: a hit. Nem is tudom, mi lenne ve­lem, ha nem rendelkeznék eme mennyei kinccsel, ha nem tudnék remélni és szeretni. Boldog vagyok, hogy tulajdonosa vagyok sok lelki kincsnek, csak azt bánom, miért is nem gyűjtöttem többet, mikor erre alkalmam volt. Szomorúan tapasztalom, hogy sokan vannak a bajtársaim között, akik nem ismerik A Tolnavármegyei Általános Ta­nítóegyesület kebelében működő Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör f. hó 20 án a vármegyeháza nagy­termében tartotta évi rendes köz­gyűlését. — Szebényi Lajos elnöki megnyitója után üdvözölte az egye­sület diszelnökét: dr Halmos Andor tanügyi főtanácsost, dr Sulyok Kál­mán kir. tanfelügyelőt és a Kör megjelent tagjait. Kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg a Kör elhunyt tagjairól, igy a debreceni Csokonay Kör költő és író tagjáról: Oláh Gáborról és a szekszárdi esperes­kerület nagy halottjáról: dr Hauser Imréről. A továbbiakban ügyvezető-elnökké megválasztotta a kör Schrantz Ottó bonyhádi tanítót és Mentz János gimn. tanárt. A Földes László által felolvasott ügyvezetői jelentésből kitűnik, hogy a kör a legutóbbi közgyűlése óta, azaz kettő munka­éven át, dacára a háborús nehéz­ségeknek, dr Halmos Andor ügy­buzgó és fáradságos utánjárása ré­vén 17 községben 17 kulturdélutánt, illetve kulturestét tartott nagyszámú érdeklődés mellett. Országos vi­szonylatban is értékes munkát vég­zett a Kör, mert élénk összekötte­tésben volt a Magyar Külügyi Tár­sasággal, a Jánus Pannonius pécsi irodalmi társasággal, a Gárdonyi Társasággal, az ungvári Gyöngyösy Irodalmi Társasággal, a Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetségével. Ismertette a titkár az 1943—44. évi munkatervet, amely szerint a Kör előadást fog tartani : Bogyiszlón, Decsen, Tolnán, Báta- széken, Bonyhádon, Győnkön, Dom­bóváron, Tamásiban, Nagydorogon, Sárszentlőrincen, Simontornyán, Nagymányokon, Pakson, Dunaföld- váron, Őcsényben, Bölcskén és Iregszemcsén. Dr Sulyok Kálmán nagyhatású felszólalásában reá mutatott a Vas Gereben Kör fontos szerepére, majd a közgyűlés a pénztárosi jelentés elfogadása után tagja közé vette fel dr Bisztray Gyula miniszteri taná­csost, Tóth Elek m. kir. rendőr- főtanácsost, ár Farkas Gábor főispáni titkárt, dr Haltenberger Mihály tan­ügyi főtanácsost, dr Péter Ernő miniszteri előadót, vitéz Simon/ai- Lakatos Lászlót, dr Liptay Lajos, felsőházi tagot, dr Sudár Dezső hit­tanárt, dr Ester hás István miniszteri titkárt és dr Inotay Ilona szociális előadót. Többek felszólalása után elhatá­rozta a Kör egy a vármegye szék­helyén rendezendő kiállítás meg­szervezését azzal, hogy azon a vármegye területén levő összes mű­vészek szerephez jussanak. Ennek a munkának a megszervezésére a Kör Wallacher László festőművész tanárt kérte fel és dr Sulyok Kálmán kir. tanfelügyelő a vármegyei nép­művelési bizottság támogatását előre is megígérte. Szebényi Lajos elnök zárószavai rekesztették be a köz* gyűlési. Karácsonyi ciomasok o harctérre A m. kir. honvédvezérkar fő­nöke lehetővé kívánja tenni, hogy karácsonyra mindenki örömet sze­rezhessen a hadműveleti területen levő hozzátartozójának. Mivel a szállítási lehetőségek korlátozott volta külön ajándékcsomagok kül­dését nem teszi lehetővé, a honvéd­vezérkar főnöke megengedte, hogy bárki a tábori postai csomagok fel­adásához szükséges kék bélyegje­gyes tábori postai levelezőlap de­cemberi szelvényével 2 kg helyett kivételesen 3 kg-os tábori posta­csomagot adhasson fel hozzátarto­zójának. E csomagok élelmiszer és dohánynemű tartalma nem esik a fennálló korlátozások alá. A 3 kg-os csomagokban téli óvócikkek küldé­sére ismét lehetőség nyílik. A kará­csonyra szánt csomagokat legké­sőbb december hó 10-ig ajánlatos postára adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom