Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-11-20 / 84. szám
XXV. Mama. Sokaim, 1943 novellier ZB. (Szombat) 84. Him.^ TOLNAMEGYEI ÚJSÁG MUS« ÉNT IJflMBJI MEGJELENŐ KERESZTÉNY FOUnKAlflS TÁRSADALMI LAP fk»mkon.tiiu6[,- éa UadtkrraM Felöl&s merkeotö Hlrdslássk árait SOUBBÁBBI NÉPBANK 8rÍLRH. - TBLBTM ■Bl¥ : 3*—». BLÁZSIK FERENC legkisebb hirdetés I F, i hirdeti. szöregoldalon trr hMibmm X Mir. A reklám, eljegyzési, esnlédi hir nyilttér sora 2 P, minimum > P. Bankok, roezrénytársaségok, a töretkor, tek közgyűlési m.ghiréi, mérlegek mm sor. 60 fillér. Minimum 200 mm terjedelsmb.fi. ▲ lap megjdaaik miadea mmtrréá ■ éa Msakataa. ■fás* ávrs • • • • 24 psagő || FCévra .... BCihmÜm dijak és hirdatiaek, Tiluúit a U* szellemi rémit illaté kéAsaiMy.k • szarkMatfaégbaz küldeadfik. KöHüfi.tny ÜTknité.. mm-ként 30 fillér, minimum 10 ysfifi. Allénk.rceékue k 60 «iulék engedmény. A hóbout Stodik Évében K á 11 a y Miklós miniszterelnök költségvetési beszéde a háború ötödik évében hangzott el. Ezt a miniszterelnök akkor hangsúlyozta, amikor a belső rendnek azokról a materiális tényezőiről beszélt, amelyeket sem lebecsülni, sem tulbe- csftlni nem szabad. Három kategóriába sorozta ezeket a tényezőket Az első a közellátás, a második a megélhetési lehetőségek, a harmadik a szociális kiegyensúlyozottság, ahova a kirívó és kihívó ellentétek is tartoznak. A materiális lét vonalának ezek az alapvető kérdései. Egyenkint és összesen ezek a kérdések lehetnek melegágyai a kishitűségnek, csflggedésnek, elégedetlenségnek és az ezekből fakadó defetizmus néven ismert emberi gyarlóságnak, amely viszont a háború idején gyakorta fajul leg- afaesonyabbrendü bűncselekménnyé a nemzet ellen. A vágyakozásában korlátokat észlelő gyenge ember ugyanis még akkor is hallgat a defetista suttogásra, az elégedetlenséget üzleti, vagy titkolt felforgatási célból szítók izgatására, ha nem éhes, nem is rongyos, nem is didereg a tél hidegében. Izekkel a bacillusterjesztőkkel szállott szembe Kállay Miklós, mikor olyan őszintén tárta fel gazdasági helyzetünket a háború ötödik évében, amilyen Őszinteséggel a politikailag érett és egy defetista forradalom ezernyi szégyenteljes szenvedésén és nyomorúságán átvészelt, tehát abból okult kultur- íemzethez a kormány élén álló férfiúnak felelőssége tudatában szólnia kell. És mindazokból, amiket a miniszterelnök elmondott, tökéletes bizonyossággal levonhatja mindenki az általa is levont végső következtetést, azt, hogy ebben az országban, amelyben a háború ötödik esztendejében is jobb élet van, mint Európa sok más országában, tsftggedésre senkinek oka nincs. Mines ok a csüggedésre, mert a közellátás biztosítva van, ennivalónk vau és lesz is elegendő, tüzelőanyag gaak is elegendő, ha szűkösen is, lábbelit azonban a közismert anyaghiány miatt csak a legjobban rászorulók Igényelhetnek, a ruhaneműt Illetően pedig, amiből csak minimális készlettel rendelkezünk, igen gondosan megválogatva lehet elvégezni az igazságos elosztást és juttatást. Hogy pedig a megélhetési lehetőséget biztosíthassuk, a kirívó és kihívó ellentéteket eltüntethessük, tehát a szociális kiegyensúlyozottságot megóvhassuk, szükséges elsősorban az, hogy a leginkább sújtott és legelsősorban rászoruló társadalmi rétegeknek, a meghatározott jövedelemből élőknek, tisztviselőknek, munkásoknak, cselédeknek siessünk segítségére, másodsorban pedig letörjük a zugpiacokat, ahol a háborús konjunktúra felduzzadt pénzű üzérei, vagy vámszedői dobálják olvasatlanul a könnyen szerzett pénzt, azért, hogy dulakodjanak. Minden háborúnak velejárója a kereseti viszonyok szembeszökő eltolódása. Minden háborús korszaknak megvannak a maga csillogó tiszavirágéletet élő üzérei és szerencselovagjai és minden háborús korszakot meg kell bőjtölnie a társadalom egyes értékes rétegeinek. Ez azonban csak átmeneti állapot. Gondolkodni tudó józan embert nem vakíthat el a mások csillogása, nem teheti elkeseredetté a saját szürkesége, kenyerének szerényen kiadagolt volta, lábbelijének viselt- I sége és műtalpa éppen úgy, mint ruházatának kopottsága, esetleg a folt, amelyet a kabát könyökére kell varratnia. A józan ember a miniszterelnökkel együtt hiszi, vallja és hirdeti lehangoltságra hajlamos embertársai előtt, hogy csüggedésre nincs ok és azzal a tudattal kell szembenéznünk a ma nehézségeivel és bajaival, hogy megérjük, meit a világ rendje szerint meg kell érnünk a holnapot, amikor már nem lesz feketeoiac, megszűnik a kötött gazdálkodás, nem lesz jegyrendszer sem és a becsületes munka béréért minden elsőrendű szükségleti cikkből gond nélkül beszerezhetjük az^ I ami a tisztes megélhetéshez kell. A ToMrmenel HetykOzttü Tanács közötte Tolnavármegye Hegyközégi Tanácsa november hó 15 én tartotta meg őszi közgyűlését a Vármegyeház közgyűlési termében. Dr Gaal Dezső elnök megnyitó beszédben vázolta a szőlőgazdálkodás helyzetét és általános tájékoztatót adott az idei bortermés eredményéről. Tolna vármegyében általában közepes termés volt egyes vidékeken, így Szekszárdon is jó közepes termés volt az eredmény. A mustban nagy volt a kereslet a gazdák azonban az eladástól tartózkodtak és a vármegyében alig néhány ezer hektóliter cserélt gazdát, 14—18 filléres áron. A borok minősége általában jó 12 fok körüliek és zamatra is kielégitőek. A borárak jelenleg tartottak, Malligand fokonkint 30—35 filléres áron vásárolnak, a kereslet élénk, a kínálat azonban lanyha és a gazdák csupán apróbb tételeket adnak el. Részletesen beszámolt az elnök arról a nagy és eredményes munkáról, amelyet a Magyar Szőlősgazdák és Hegyközségek Országos Egyesület^, különösen annak elnöke, báró Waldbott Kelemen és ügyvezető igazgatója, Rónay Ernő a szőlősgazdák érdekében kifejtett. Ennek köszönhető a gazdák nikotin, káli-kenőszappan mész, hordó- abroncsvas és boroshordókkal való ellátása. Elnök bejelentéseit a közgyűlés általános helyesléssel éls megelégedéssel vette tudomásul. Dr Gaal Dezső elnök ezután előterjesztette a tanácsnak az igazgató- választmány által elfogadott 1944. évi költségvetését, amelyet a közgyűlés hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadott. Több felszólalás hangzott el ezután, amelyekben a felszólalók fi Tanács elnökének és titkárának nagyarányú, fáradságot nem ismerő és eredményes tevékenységét méltatták és javaslatukra a közgyűlés mindezért egyhangú köszönetét nyilvánította. Az elnök több apró javaslatának elfogadása után a közgyűlés véget ért. Gazdagyűlés Kajdacson Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület növénytermelési szakosztályával, továbbá a Vármegyei M. Kir. Gazdasági Felügyelőséggel karöltve tartotta folyó évi november 14 én Kajdacs községben az 1943. évi tengeri és burgonya versenytermelés beszámoló gyűlését termény- kiál lit ássál egybekapcsolva, nagy érdeklődés mellett A mezőgazdaság szempontjából nagyjelentőségű esemény alkalmával ott láttuk Kajdacs község egész vezető társadalmát, továbbá a környező községek vezetőit és ezüst- kalászos gazdáit. A várakozáson felül jól sikerült kajdacsi gazdagyűlésen megjelentek: vitéz Madi Kovács Imre főispán, báró Fiáth Tibor, báró Fidih Géza, Sztan kovdnszky Tibor, dr Csapó György, dr Gőzsy Tibor és Sa s Lászlóné földbirtokosok, báró Schell József felsőházi tag. a növénytermelési szakosztály elnöke, Asztalos Lajos az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Tolnay Knefély Ödön elnök, dr Kornis István járási főszolgabíró, dr Szeder Pál, Bajusz Sándor m. kir. gazdasági felügyelők, Csima Imre járási m. kir. gazdasági felügyelő, John Sándor a Vármegyei Gazdasági Egyesület igazgatója, Rdner László kamarai föintézó, Szönyi Ferenc gyümölcstermelési ellenőr, továbbá a környező községek vezetősége, Sár- szentlőrinc, Nagydorog, Tengelic, Mözs és Sióagárd községek ezüst- kalászos gazdái majdnem teljes számban. A közönség élénk érdeklődéssel tekintette meg a nagy gonddal és kitűnő Ízléssel összeállított Kiállítást. A kiállítás anyaga három teremben volt csoportosítva, külön a növénytermelés, külön a gyümölcs és szőlő s külön meglepetése volt a kiállításnak a harmadik terme, melyben Kajdacs község törekvő asszonyai és leányai az általuk házilag szőtt, kötött és hímzett, szebb- nél-szabb kézimunkáikat és gyakorlati jelentőségű ruhakészitményeikef állították ki. A nagy tömeget megmozgató ter- ménykiállitás megtekintése után dél« után 3 órakor a róm. kát elemi iskolának erre az alkalomra rendelkezésre bocsájtott kettős nagytermét zsúfolásig megtöltő, mintegy 500 főnyi hallgató közönség ige« érdekes beszámolónak volt a tanúja. A Himnusz eléneklése után Tolnay Knefély Ödön elnök megnyitójában megemlékezett a f. évi termény- kiállításról, továbbá azokról, kiknek a versenyek irányításában tevékeny szerepük volt. Vázolta a jövő fék* adatait, kérve a vármegyei gazdasági felügyelőség jelenlévő vezetőjét dr Szeder Pál m. kir. gazdasági . felügyelőt, hogy jelentse a föld— * mivelésügyi minisztériumnak az elegyes szám ára 28 fillér
