Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-11-06 / 80. szám
XV. évfolyam. 12. szám. 1943. november & TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS Felelős szerkesztő: JOHN SÄNDOR vm. g. e. igazgató. S,szekszAko. vARMEsrartz. Növénytermelési verseny és bemutató a vármegyében A jelenleg dúló óriási arányú háború, amelynek megnyerésétől, vagy elvesztésétől népek sorsa függ és amelynek kimenetelével a mi sorsunk is kapcsolatos, minden magyar gazda kötelességévé teszi a minél nagyobb termésre való törekvést. és az igy szerzett tapasztalatokat hasznosítsák saját gazdaságukban. De kérjük azt is, hogy ezzel a mozgalommal kapcsolatos észleletei* két, vagy esetleg javaslataikat közöljék a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület Növénytermelési Szakosztályával is Szekszárd, Vármegyeház, hogy a Szakosztály további munkába sodrán a gazdaközönség köréből ér^ kező értékes gondolatokat kellőleg hasznosithasa a köz javára, (a x) Ideiében el kell végezni az fiszi uetést és mélyszántást Éppen ezért a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület Növénytermelési Szakosztálya mozgalmat indított, növénytermelési verseny és bemutató rendezésével arra, hogy egyes gazdaságok leszűrt tapasztalatait, amelyeket különlegesen eredményes termelési módszerek alkalmazásával elért, a köz részére hozzáférhetővé és 8zemlélhetővé tegye. Ebből a célból a versenyben, illetve bemutatóban résztvevő tagok, a vármegye nagyobb forgalmú úthálózata mentén olyan verseny, illetve bemutató parcellákat létesítenek, amelyeken ismertetik azokat a termelési módokat, eljárásokat és mivelési módszereket, amelyek mellett — saját tapasztalatuk alapján — a legjobb terméseket remélik elérhetőnek. — Ezeken a parcellákon táblák lesznek elhelyezve, amelyekre az összes alkalmazott termelési adatok fel lesznek jegyezve és amelyekből a szemlélő tájékozást fog nyerni a termelési módszerekre vonatkozólag, az előveteményt, trágyázást, vetést, ápolási munkálatokat, sőt az észlelt csapadékok idejét illetően is. Ilyen verseny, illetve bemutató parcellák a következő helyeken létesültek: 1. A Paks—Kölesdi országút 20- as km. kövétől keletre és nyugatra az ut északi oldalán: búza, burgonya, tengeri és siló-takarmány. (Bemutatja a katalini gazdaság.) 2. A Simontornya—Sárszentlőrinc közötti tyh. ut mellett, Rácegres- majornál: búza. (Bemutatja a pálfai gazdaság.) 3. Hőgyész község Dombóvár felé vezető kijáratától, cca egy és fél kilóméterre a tvh. ut mellett: ricinus. (Bemutatja a hőgyészi uradalom ) 4. A Pusztahencse—Felsőtengelic közötti földes úttól keletre: rozs. (Bemutatja az Akóhencsei gazdaság.) 5. A Döbrököz—Dombóvári országút 23—25 km. között: cukorrépa. (Bemutatja a szarvaséi gazdaság.) ■' 6. Tengelic község körűi, a Zongora dűlőben, az apáti OFB földön, glsótengelici bérelt földön, az István dűlőben, Jegenyésben: búza, burgonya, tengeri, ricinus és napraforgó. (Bemutatja Patai István ten- gilici kisgazda.) 7. Szedres község és Szedres vasútállomás közötti ut déli oldalán a 0—2 km. és az északi oldalán a 0—1 km. között: búza, rozs, árpa, dohány. (Bemutatja az apáti gazdaság.) 8. A tengelici bekötő úttól nyugatra : tengeri. (Bemutatja a csapó- tengelici gazdaság.) 9. A Szekszárd—Bonyhád országút mellett: Viktória és Express borsó. (Bemutatj a az Istvánmajori gazdaság.) 10. A Nagydorog—Paks országút mellett északra a 12—13 km. között: Express borsó. (Bemutatja a Nagydorogi uradalom.) 11. Kajdacs községben a szedresi ut mellett: burgonya. (Bemutatja Bencze István kajdacsi kisgazda.) 12. Kajdacs község déli alsó részén, a kölesdi útnál: burgonya (Bemutatja Geresdi József kajdacsi kisgazda.) 13. Kajdacs községtől keletre, a szekszárdi ut mellett: tengeri. (Bemutatja Kántor József kajdacsi kis14. A Felsőhidvég—Kölesdi ut mentén: ricinus. (Bemutatja Récsei József kajdacsi kisgazda.) 15. Kajdacs—Kis kajdacsi ut mellett, Éry-pataknál, délre és az ut mellett jobbra, a majortól 500 m-re: búza. (Bemutatja a kajdacsi uradalom.) Ezeken az említett parcellákon a gazdák minden erejűkkel odahatnak, hogy a lehető legjobb körülmények között termeljenek, úgy az elővetemény megválasztása, mint kiváló talajmunka, megfelelő trágyázás, illetve műtrágyázás, ápolás és betakarítás tekintetében. A verseny, illetve bemutató célja azonkívül, hogy a közérdeket legjobban szolgáló közvetett hatást akarja elérni példaadással és serkentéssel, még megállapítani, lehetőleg járásonként az elérhető évi legmagasabb eredményt a különféle osztályzatú talajokon és az elért adatok alapján lerögzíteni vidékenként a többter- termelést legjobban szolgáló eljárásokat, mint a legjobban bevált elő- veteményt, műtrágyát, talajmunkát vetési időt, vetőmagféleséget stb. Amidőn gazdaközönségünk, de különösen kisgazdaközönségűnk figyelmét erre a mozgalomra felhívjuk, kérjük, hogy alkalomadtán tekintsék meg ezeket a parcellákat, lehetőleg különböző időszakokban A szárazság hátráltatta az őszi talajmunkákat, ezeknek idejében való elvégzése azonban rendkívül fontos. Ezért Bárffy Dániel báró földmive- lésügyi miniszter rendeletetet intézett a törvényhatóságok első tisztviselőihez, valamint az alárendelt szak- igazgatási szervekhez és utasította őket, hogy a munkák elvégzését minden rendelkezésükre álló eszközzel biztosítsák. Az ország közellátása érdekében feltétlenül szükséges az őszi vetések elvégzése kellő időben és gondossággal. A fennálló beszolgáltatási rendszerben érdeke ez a gazdáknak is. Ne késlekedjenek tehát a gazdák, hanem a száraz talajviszonyok ellenére is minden erővel végezzék el az őszi veiöszántásokat és a vetéseket. A nyár folyamán a földmivelésügyi minisztérium minden eszközzel ösztönözte a gazdákat a tarlóhántás elvégzésére. Akik ezt megtették, azok most láthatják nagy előnyét: az aratás után azonnal meghántott talajokon a szárazság ellenére is könnyebben elvégezhető a szántás. Tavaly termelési jutalmakkal ösztönözték a gazdákat, hogy a tavasziak alá ősszel mélyen szántsanak. Az idei szárazságban kitűnt az őszi mélyszántás nagy haszna: egyes helyeken 50 százalékkal is magasabb volt utána a terméseredmény, de a különbség minden esetben leg^- alább 1—2 mázsa volt. Az ősszel mélyen szántott talaj a csapadékot jobban fogadja be és megfelelőbbéit raktározza el, mintha tavasszal szántunk. Szárazságra hajló éghajlatunk alatt ennek igen nagy jelentősége van, mert az ősszel szántott talaj kevésbé szárad ki és benne a tápláló anyagok a növényzet nagyobb hasznára vélnak. A jól átfagyott őszi szántás elmunkálása tavasszal sokkal könnyebb, a vetés gyorsabb ban és jobban végezhető el, a tavaszi talajmunka torlódása kisebb és a kapáás is könnyebb. Az idén termelési jutalmakat nem adnak, a gazdák azonban a tavalyi tapaszta- I latok alapján láthatják, hogy az { igazi jutalom a terméstöbblet. Min-* den gazdának kötelessége tehát a. j saját érdekében, de az ország közben átása érdekében is az őszi mélyszántások elvégzése a tavasziak alát Több törvényhatóság az őszi mély- szántások elvégzését rendelettel kötelezővé tette. Ne várják azonban a gazdák a kényszerintézkedéseket, hanem mutassák meg, hogy minden erejükkel előmozdítani igyekeznek a magyar mezőgazdaság nagyobb fejlődését éz ezzel saját ma-*» guknak és a köznek jobb boldogulását. ‘ i Az Ipari növénytermelők ólait pari 1 erőtakarmány helyett korpát kaphatnali Az ipari növényeket termelési szerződéssel termelő gazdák számára a kormány jelentős mennyiségű olajmagdarát, illetőleg olajpogácsát juttat vissza. A növényi olajgyárak azonban, amelyek az olajosmagvak egész évi feldolgozására vannak berendezkedve, az olajipari erőtakarmányokat nem tudják teljes mennyiségükben már a tél folyamán visszajuttatni a gazdálkodón hoz, holott az erötakármányokra a gazdáknak leginkább ekkor van szükségük. A szerződéses olajmagtermelők erőtakarmányjárandóságának gyorsabb kielégítése érdekében most a közellátásügyi miniszter korlátolt mennyiségben korpát bocsátott a földmivelésügyi miniszter rendelkezésére, amelyet a gazdák a Magyar 'Mezőgazdák Szövetkezete utján olajipari erőtakarmányjárandóságuk helyett megkaphatnának. A korpa- csere tekintetében a Futura körlevélben tájékoztatja az érdekelt szer- i ződéses termelő gazdákat A gaz- I dákra nézve természetesen nem kötelező, hogy erőtakarmányjárandóságuk helyett korpát fogadjanak et A csere tehát csak azoknál az óta* ként jelentkező gazdáknál lehetsé+ ges, akik állataik etetésére jobban S/ eretik a korpát használni, vagy ezt jobban tudják értékesíteni, mint az olajipari erőtakarmányokat a tél végén vagy a tavasz folyamán. Illetékes helyről felhívják a gaz* daközönség figyelmét erre a csere* akcióra azzal,, ogy az erre önként jelentkező gazdák hatósági áron ugyanolyan mennyiségű korpát fognak kapni, mint amilyen mennyiségű olajipari erőtakarmányra volna igényük a beszállított olajosmagvak utón. A korpakészlet rendelkezésre ál ; a jelentkezés után, amíg a rendelkezésre álló készlet lehetővé teszi, nyomban ki lehet sz lgáltatni a gazdáknak a korpát, szemben az olajipari erőtakarmányokkal, amelyeket csak fokozatosan, az olajosmagvak feldolgozásának üteme szerint lehet a gazdaközönség rendelkezésére bocsátani. Molnár féle nyomdai müintezet es szao. u-oauatgyar ru, Szekszárd. (Felelős vezető: Kovács Pál.)