Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-02-06 / 8. szám
1943 február 6. XV. évfolyam. 2. szám. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNÁMEGY0 TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: JOHN SÁNDOR vm. g. e. igazgató. Szerkesztőség: SZEKSZÁRD, VÁRMEGYEHÁZ. Telefont 123. A terménybeszolgáltatási rendelet Gazdasági téren nagyobb fontossága rendelet nem jelent meg a hivatalos lapban. Mindenki tudja ebben az országban, hogy a közellátást a Jurcsek-féle kiszámítás alapján pont- rendszer szerint fogják elintézni. Minden gazda tudta, hogy földjének kataszteri tiszta jövedelme után egy aranypengő 10 kg. búzát, vagy rozsot jelent, amit be kell szolgáltatni. A vasárnapi rendelet azonban országos szempontból még körül- tekintőbb és a magyar gazdákat még nagyobb beszolgáltatásra kötelezi 1943 julius 1-től 1944 junius 30-ig terjedő gazdasági évben. Mig régen a termés bizonyos része feltétlenül dézsma volt, az uj rend teljesen liberális és megengedi a gazdának, hogy a búzán, rozson kívül mit kíván beszolgáltatni maximális árak mellett az ország köz- ellátására. A gazdasági közvéleményt hónapok óta foglalkoztatja a mezőgazdasági termelők termelési és be- szolgáltatási kötelezettségéről szóló tervezet, amely a jövő gazdasági évtől kezdődően a termelés és a Gőzellátás érdekeinek ’ minél széle- sebbkörü megvédése céljából képűit. A rendelet értelmében minden mezőgazdasági termelő köteles az 1943 julius 1-től 1944 junius 30-ig terjedő évben egész szántóföldterülete kataszteri tisztajövedelmének minden aranykoronája után a már megállapított 10 kilogramm kenyér- gabonán, vagyis 10 buzaegységen 'felül még 40 büz'aegys'égnek megfelelő mennyiségű mezőgazdasági terményt, vagy terméket a kőzellá- tás céljára a hatóság által megállapított áron beszolgáltatni. A beszolgáltatott terményeket és termékeket a buzaegységre szóló átszámítási kulcs szerint kell figyelembe venni. A beszolgált at ási kötelezettség megállapításánál a kataszteri holdanként 20 aranykoronánál magyobb kataszteri tisztajövedelmet 20 aranykoronának, ' a kataszteri holdanként 3 aranykoronánál kisebb kataszteri ^tisztajövedelmet pedig 3 aranykoronának kell számítani. . . A beszolgáltatási kötelezettség során az 50 buzaegységből 10 búza- egységet csakis a búzával, rozzsal, -vagy kétszeressel lehet teljesíteni, a további 10 buzaegységet zsírral, szalonnával, vajjal, tejfellel, tejszínnel, napraforgó- és tökmagolajjal, sertéssel, libával, kacsával, olajosmagvakkal és zsiradék előállítására alkalmas takarmányokkal, tehát takarmányrépával és kukoricával lehet kiegyenlíteni. A fennmaradó 30 buzaegységet a termelő szabad választása szerint bármelyik ter- I ménnyel, vagy termékkel teljesítheti. A kenyérgabona beszolgáltatási j kötelezettség teljesítéséül a termelő j a közellátási miniszter engedélyével kukoricát, árpát is beszolgáltathat. Most lássuk, hogyan számítja át az egyes terményeket buzaegységre a miniszteri rendelet. Átszámítási kulcs: 1 q olvasztott sertészsír ____1200 1 „ s ertésháj______________1000 1 „ friss, vagy sózott sertésszalonna_______________900 1 „ vaj___________________ 2000 j 1 „ tejfel_________________400 1 , tejszín _ _ __________800 1 . napraforgó-éstökmagolaj 800 j 1 élősúlykilogramm sertés _ 6—7 ' 1 q repce, szójabab, tökmag 200 1 „ lenmag, dohánymag _ 250 1 „ kendermag____________350 1 „ napraforgó, gomborka _ 200 1 „ ricinus _ _ _ ?____350 1 „ olajözön, kukoricacsira_ 150 1 „ takarmányrépa, morzsolt kukorica_____________90 1 „ csöves kukorica_ _ _ 65 1 „ s örárpa, kopaszárpa, zab 100 1 „ köles, hajdina ______90 1 „ Viktória-borsó, express- borsó, c s i c s e r i • borsó, egyéb borsó__________165 1 „ vető zöldborsó, lencse_ 250 1 „ bab__________________200 1 „ lóbab___________ 160 1 „ édes csilagfürt_______ 130 f „ keserű csillagfürt____100 1 „ szöszös-bükkőny____350 1 „ ta vasz*bükköny _________180 1 „ Pannon-bükköny____200 1 „ étkezési burgonya____* 33 1 „ ipari burgonya ______27 1 „ c ukorrépa _______ _ 20 1 „ mustármag, cirokszakáll 200 1 „ mák _ _ _ ________500 1 „ nyers, fűzetlen csövespaprika ______ 160 1 „ száraz, fűzött paprika _ 830 1 „ őrölt csemegepaprika _ 1500 1 „ édesnemes őröltpaprika 1400 1 „ félédes paprika _ _ _ 1100 1 „ rózsapaprika____________950 1 „ erős paprika_____________700 1 „ vöröshagyma___________60 1 „ fokhagyma_____________150 1 „ fejeskáposzta___________50 1 „ l ucernamag____________1800 1 „ vörősheremag________ 1000 1 „ fehérheremag_________1200 j 1 „ biborheremag_______. 450 | 1 „ baltacimmag__________ 350 I 1 „ nyulszapukamag_____650 I 1 „ somkórómag, takarmányrépamag ______ 600 1 „ lucernamag _ — — — 40 1 „ lóherszéna, baltacimszéna zabosbükkönyszéna-------35 1 „ muharszéna__________30 1 „ takarmányszalma és alomszalma _________— 15 1 élősúlykilogramm bika — 5 1 élősúlykilogramm v á g ó- marha és növendékmarha 3 1 drb vágóborjú_________250 1 „ bárány______— 30 1 liter tehéntej _ ________1*40 1 kg juhgomolya_________ 7 1 w tyúktojás ______________5 1 n merinógyapju------------------5 1 „ nyers marhabőr, juhbőr, báránybőr és sertésbőr 5 1 „ borjubőr---------— 7 1 „ lóbör--------------------------60 En nek a rendelkezésnek az alapján próbáljunk egy kis számítást tenni. Egy kb. nyolcholdas gazda földjének kataszteri tisztajövedelme 70 aranykorona, ami megfelel 350 buzaegységnek, az első tiz egységet csak búzában, vagy rozsban lehet megfizetni, tehát 10 métermázsát kell beszolgáltatni kenyérgabonából, a második 10 egységet, tehát 10 métermázsát kukoricából, olajosma Jvakból hozhatom ö<sze ;| fenti táblázat alapján. A hátralékos 150 egységet szabad választásom alapján küldöm a Hombárba. Ha áttekintjük az átszámítási táblázatot, látjuk, hogy a kormányrendélet szinte láthatatlanul át fogja alakítani termelésünket. A rendelet megjelenéséig minden gazda arra esküdött, hogy csak burgonyát fog termelni, mert azt pompás áron tudja értékesíteni. Dehogy fog krumplit ültetni. Olajosmagvakat és különféle állattakarmány szaporításához szükséges magvakat fog mindenki termelni, mert ezeknek olyan nagy a buzaegysége az átszámítási táblázat alapján, hogy dézsmakötelezettségének minden gazda könnyen eleget fog tenni. Ajánljuk olvasóinknak, tegyék el ezt a számítási táblázatot a termét betakarításáig, ahol majd nagy hasznát vehetik, de különben is n nagyfontosságu rendelettel a közérdek szempontjából az aratásig többször foglalkozunk majd, hogy az átszámítás minden gazdának könnyen menjen. datoUdiieU — A folyo évi mezőgazdasági munkaberszabályzat. Tolna vármegye munkabér megállapító Bizottsága január hó 22-én tartott ülésén a kormányrendelet alapján részletesen kidolgozta a folyó évre érvényes munkabérszabályzatot, megállapítva a legkisebb és a legnagyobb munkabéreket az I., II., III. osztályú munkásokra és az év minden hónapjára külön-külön alsó és felső határ szerint. Megállapította a napszámbéreken kívül az órabéreket a sommás munkásokra vonatkozóan az élelmezés mellett és élelmezés nélkül alkalmazottak díjazását, gabonajárandóságát, az egészbéres gazdasági közcselédek gabona-, föld-, állattartás*, tüzelő-, só-, lakás-, készpénzjárandóságát, az apaállatgondozók és a bennkosz- tos cselédek bérét, az aratók, hordók, asztagolók, cséplők és kaza- lozóky a burgonya, tengeri és répa részes munkások díjazását jobb és gyöngébb földeken, a széna-, sarju- és takarmánymunkák szakmány- munkáját, a gyümölcsösökben és szőlőgazdaságban dolgozók díjazását, a kertészek bérét,*a bánya, fadöntés és tüzifatermelés, valamint az erdőgazdaság napszámbéreit. A nagyterjedelmü és számos kimutatásból álló szabályzat Tolna vármegye Hivatalos Lapja e hó 1-én kiadott rendkívüli számában jelent meg. — Gazdasági szakelőadásoka sebesült katonák részére. A tolna- vármegyei m. kir. gazdasági felügyelői kar a háborúban megsebesült gazdák kívánságára a hadikórházban megkezdte gazdasági vonatkozású előadásainak sorozatát Eddig vitéz Tarcsay Imre m. kir. gazdasági felügyelő a különböző termények termelési költségszámításairól, Kutasi Béla m. kir. gazdasági felügyelő a talaj helyes előkészítéséről tartott előadást. Tekintettel arra, hogy ezen szakelőadások a legkiterjedtebb munkakörből valók és a legnagyobb érdeklődést vonják maguk után, a m. kir. gazdasági felügyelőség elhatározta, hogy ezen előadássorozatot rendszeresen folytatni fogja a sebesült honvédek kívánságára. — Hidegvérű lótenyésztési értekezlet. A Pelsődunántuli Mező- gazdasági Kamara 1943 január hó 29 én a lótenyésztés érdekében értekezletet tartott. Az értekezleten megállapították a magyar hidegvérű lótenyésztés irányát. Az irány egy jól mozgó zömök kisebb termett (a volt muraközi lóhoz hasonló) egyedek kitenyésztése. Ezt eleinte arab, később a francia hidegvérü- vel nemesítenék. Jelenleg Bábolnán már van egy jó hidegvérű mén és cca 27—30 törzskanca, melyektől évente 10—12 méncsikó várható az egyes megyék lóigénylésének kielégítésére. Megyénkben eddig két irány volt: a nagy belga és a kis homoki hidegvérű. Ezen utóbbiak továbbtenyésztése nehézségekbe ütközött, mert nem lehet megfelelő apamént biztosítani ezeknek a tenyészirányoknak.
