Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-10-30 / 79. szám
uv. Monn. SzekszOrd, 1943 október 30. (Szombat) 70. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ■nSKKÉNTEÉISZKK MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkeratóség és kuidóiuvatíU 8ZEKSZÁKDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSAIM : 30—86. Előfizetési dig : Igt» évre.... 24 ptngi || Félém ...... 12 pengő Feleld* szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lep megjelenik minden uerdán ée ecombaten. Előftcetéei dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések éréit Legkisebb hirdetés i F, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 25 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 2 P, minimum 8 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 50 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 30 fillér, minimum 10 pengő. Álláskeresőknek 50 százalék engedmény. Szigorúbb intézkedések Az uj költségvetés egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy a jövőben erősebb,-tervszerűbb és szigorúbb intézkedések, fokozott ellenőrzés és irányítás lépjen életbe közgazdaságunk minden mozzanatában. A pénzügyminiszter expozéjában is kifejezetten hangsúlyozta, hogy a jövőben rá kell térni az eddiginél szigorúbb intézkedésekre. Természetes a kormánynak ez az elhatározása, hiszen abban a harmadik gazdasági időszakban élűnk, amely a győri programmal vette kezdetét. A nekilendités politikája uralkodott a győri program idején, semmi megkötöttséget nem tervezett ezen program, hiszen bővében voltunk az anyagnak is és a munkaerőnek is. A második időszak 1939-ben kezdődött, a gazdasági élet háborús átállításával, a termelés, a fogyasztás, közellátás, az árak és a hitel- politika terén foganatosított kényszerintézkedésekkel. — Életbeléptek különböző korlátozások és megkötöttségek, amelyek a háború kitörésével elkerülhetetlenné váltak. De életbe kellett ezeknek lépnie azért is, mert világszerte jelentkezett a háborúnak közvetlen következményeként a kényszerintézkedések szükségessége. Ha pedig az árszínvonalat tovább tartani és a gazdasági egyensúlyt biztosítani kívánjuk, minden téren szükségünk van az eddiginél szigorúbb intézkedésekre. Bejelentette a pénzügyminiszter, hogy az eddigi eredmények megőrzése és a belső rend fenntartása érdekében, nemkülönben azért is, hogy a háború utánra biztosítani tudjuk a nemzet életlehetőségét, át kell térnünk a sokkal szigorúbb intézkedések egész sorára. Ezeknek célja az, hogy az árak körforgalmában tökéletesebb szabályozás érvényesüljön, kevesebb árut lehessen elvonni a forgalomtól, hogy vissza lehessen szorítani a keresletet a zugforgalomban, végül, hogy ki lehessen küszöbölni a pénz körforgalmában mutatkozó akadályokat, aminek egyik módja a fölös vásárlóerőnek levezetése, ami már egymagában is csökkenti a zugforgalom keresletét. A legerősebb intézkedés a miniszter bejelentése szerint is, a termelés terén szükséges. Ezeknek az intézkedéseknek az szabja meg az irányát, hogy a honvédelemnek nagyobb részt kell rendelkezésre bocsájtani a termelésből, mint békében. — Mindenekfelett áll ugyanis a hon* védség felszerelése és a hadiipar fejlesztése. Természetes, hogy ezek- után a polgári szükségletekre fennmaradó áru mennyisége csak csökkenhet. Ez pedig azt jelenti, hogy a honvédelmi szükségletek javára a polgári életben lemondunk azokról az igényekről, amelyek kielégítését későbbi időkre lehet halasztani. Meg kell szigorítani a nyersanyaggazdálkodást is, szigorúbban kell ellenőrizni a kiutalt anyagok felhasználását. Természetesen ezzel együtt jár a termelésnek fokozottabb és szigorúbb irányítása. Éppannyira természetes ez, mint az, hogy a szűkös anyagkészletekből csak a legszükségesebb cikkek, a típus és standardáruk gyártására lehet nyers* anyagot adni. Külkereskedelmünk terén változatlan marad az a törekvés, hogy biztosítsuk a fontos nyersanyagok és készáruk behozatalát, nemkülönben kivitelünket. A nemzetközi áruforgalom előmozdítása érdekében, az eddig bevált rendszert ezután is követni fogja a kormány. Anyagi áldozattal jár a kincstár részéről sok fontos nyersanyagnak behozatala és a támogatásnak ezt a politikáját továbbra is folytatni kell. Természetes ezek után, hogy a mai ellenőrzést fokozottan szigorúbbá kell tenni, mert hiszen a gazdasági élet nehézségei is egyre fokozódnak. A hadsereg a nemzet biztonsága Irta: Jánosi György. Az 1918 októberi napok szomorú emléke csendesen kisért fel a mostani időkben. Megborzongunk, ha eszünkbe jut mindaz, ami negyedszázaddal ezelőtt történt. A borzalmas harcban álló nemzet elvakult kalandorok, szánalomraméltó ostobák áldozataként bukott a történelem lábaihoz, csaknem sírjába. Nevek örvénylenek elénk, ametyek egyensúlyában kételkedünk, események képe rajzolódik le, amelyekhez foghatót nem szőtt még képzelet. A roppant erőfeszítés két serpenyője: a belső és a külső arcvonal egyaránt összeroppant. A hadsereg fegyelme már márciusban meglazult. Titkos kezek vetegették el az üsz- köt. A szökések száma fokozódik. Nyíltan engedetlenek a közlegények. Az orosz fogságból hazatért legénység idegen eszméket hoz haza s terjeszti a csömörlésig háborús undorban szenvedő hadsereg derék katonái között. A vezetőség hamisan tájékozódik, egészen másban látja az elégedetség okait, mint amiben azok voltak. Természetes, hogy eszközeiben, intézkedéseiben hatástalanná, nevetségessé válik. Mindent jobban tud, mint ahogy lelkiismeretes emberek közük s félrevezettetve, elősegíti az összeomlást vakon és süketen. A forradalom nem Budapesten játszódik le alapjában, hanem a harcvonal sorai között. Már 1918 tavaszán nyíltan szervezkedtek a | nemzetiségek. A csehek toborozták I légionáriusaikat, bujtogatták a szlovákokat s Kassán 1917-ben kijelenti egy cseh hadnagy, hogy a magyaroknak semmi keresnivalójuk sincs Kassán. Senki sem torolja meg ezt az arcátlanságot. A levegőben az összeomlás mérge terjeng, nincs ember, aki hinne a győzelemben s a bukás bizonytalansága félrebillenti a lelkek egyensúlyát. A belső arcvonal valójában csak paródiája a forradalomnak. Amikor nem lehetett összetoborozni ezer embert, hogy megálljon a Dráya hidjánál, Pettau mellett nem lehetett húsz embert rávenni, hogy akadályozza meg fegyverrel a hadsereg hadszíntérről való leözőnlését egy természetes hídfőben, akkor nyilvánvaló, hogy roppant benső okok rothasztották oda a katonai helyzetet, amiből le kell vonnunk a tanulságot. Hadsereg nélkül semmit se ér egy nemzet se. A hadsereg adja a léte biztonságát, élete céltudatosságát. A hadsereg jelenti mindennapi kenyerét s egészséges nemzeti élet mellett első és mindennél többet- jelentő a hadsereg. A nemzeti öntudat, amiről napjainkban annyi sokat beszélünk, tulajdonképen abban nyeri el csúcspontját, hogy a polgár érzi, hogy ő a nemzet katonája, akinek életcélja a honvédelem. Gyáva az a nemzet és nem érdemli meg azt, hogy nemzet legyen a neve, amelyik képtelen arra, hogy belássa, hogy nem a kényelmes élet, hanem a legmesz- szebbmenő áldozatkészség hazája életének alapja. A hazáért dolgozni kötelessége. A munka nemesit, éltet. De sokkal többet jelent a hazáért áldozni, vérezni, meghalni. Aki erre képtelen, az úgyis halott és halált jelent mások számára is léte. Mi történt volna, ha a magyar honvédség egy szálig a határok védelmére seregei fel ? A történelem azért van, hogy elmondja a múlt a jelennek a maga igazságait. 1918 októbere meg nem ismétlődhet. De ehhez az kell, hogy szemünk fénye, a szivünkből való drága érték, a magyar hadsereg az legyen, amivé nevelődött ezekben a vészes időkben, a mi fentmaradásunk, nagyságunk, tekintélyünk védője, bástya, amelyen a magyar múlt minden szépsége ragyog. Sose szabad lemondanunk arról, hogy amint mindenünk a hadseregé, úgy a hadsereg is nekünk minden: erő, hit, ország, jövő és győzelem I Haloiikuliusz — iemetőkuliusz Irta: Knzlav Kálmán Első pillanatra erősen érintkező, de korántsem azonos fogalmak. Viszonyuk olyanféle, mint a vallásé és a templomé. Amint azonban templomot nem építhetünk anélkül, hogy szem elöl tévesztepők a vallás szellemi tartalmát, vezéreszméit és gyakorlati követelményeit, egyszóval vallásnak és templomnak szoros kölcsönhatásban kell maradnia egymással, úgy a temető- és halott- kultusznak sem volna szabad egymástól annyira eltávolodnia, ahogyan azt a jelenlegi helyzet általában mutatja. Egy buddhista, zsidó, vagy török temető félreérthetetlenül jellegzetes képét mutatja annak a vallásnak, amelynek hívei a síremlékek alatt nyugosznak, de ki merné ezt a keresztény temetőkről is állítani. Értsük meg jól, nem arról van szó, mintha a halottak vagy még inkább az emlékükre sirkövet emelő hátramaradottak és a temető jellege kő* zött nem lenne bizonyos szembetűnő szellemi rokonság, sőt ez a rokonság nagyon is kidomborodik, hanem, fájdalom, azt keli megállapítanunk, hogy temetőinkben csak nagyon halvány tükröződéseit láthatjuk azoknak a vezéreszméknek, amelyek az elköltözőiteket életükben, legalább is hitvallásaik elvei szerint irányították. Szívesen járom a sirkertek utait. Egyes szám ára 24 fillér
