Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-10-20 / 76. szám

TOLNAMEGYEI UJSifl 1943 október 20. ben is érvényesíteni kell az ország érdekében. Magyarországon a kor­mány egyik legfontosabb törekvése a gazdasági élet rendjének fenn­tartása. Ehhez azonban szükséges az Í3, hogy a közvetítő kereskede­lem olyan utón mozogjon, ami a rendet biztosítja. A kormány azt is célul tűzte ki, hogy az ország gaz­dasági berendezéseit és szervezeteit megőrizze és fenntartsa. Kétségtelen, hogy az egyes gazdasági ágazatok között talán a kereskedelem fenn­tartása a legnehezebb. A kereskedelem legfontosabb mozgatója az egyéni kezdeményezés — mondotta a továbbiakban a mi­niszter. Ez azonban a háborús időkben nincs mindig összhangban az országos célokkal. Ezért szüksé­ges a kereskedelem megszervezése -és a kereskedők kijelölése is. A kijelölések egyik fontos célja az igazi kereskedők munkájának meg­könnyítése és működésének meg­védése volt. A korlátozott árukész­let igazságos szétosztása ugyanis országos érdekű feladattá válik s a kormányzat szempontjából nem mindegy az, hogy kiknek az utján kerül az a fogyasztóhoz. Azoknak, akik a kijelölésnél számbajöhetnek, egyre súlyosabb következményekkel kell eleget tenniök. Megfelelő tőke, szaképzettség, üzleti berendezések, kereskedői szellem azok a követel­mények, amelyek birtokában a ki­jelölést lehet kérni. A kijelölést végző bizottság mindezeken felül még az egyéni rátermettséget és az erkölcsi alapokat is megvizsgálja. Amikor a kormányzat a kijelöléseknél ilyen súlyos követelményeket állított fel, tulajdonképpen a kereskedői érde­keket vette figyelembe. Háborús időkben ugyanis a kereskedői ér­dekeket vette figyelembe. Háborús időkben ugyanis sok olyan egyén is törekszik a kereskedelmi pályákra, aki a kereskedői hivatásban csak konjunkturális vagyonszerzési alkal­mat lát. ~ Elítélte azokat, akik azt hiszik, hogy a kereskedői pályához nem kell hivatás és nem szakképzettség. Csodálkozott azokon az ifjú embe­reken is, akik iskolai tanulmányaik elvégzése után már azt hiszik, hogy kész kereskedők. Elismeréssel nyi­latkozott azokról a kereskedőcsalá­dokról, akiknél a vagyonszerzést megelőzte az örökös hagyomány: az üzleti tisztesség és becsület. Ezek ~ megvalósítására — mondotta — kell törekednie ma minden magyar kereskedőnek. Fontos szerepet kell adni a kereskedői szervezeteknek abban a munkában is, amelyet a hatóságok folytatnak a kereskedők kijelölésénél Az első időkben a kijelölések során olyanok is jogo­sítványt kapnak, akik a mai szigorú követelményeknek nem felelnek meg teljes mértékben. Ezért ész­szerű revíziókkal arra törekszik a miniszter, hogy megtisztítsa a keres­kedői pályát az oda nem való ele- í mektől. Rámutatott a miniszter arra is, hogy a terménybeszolgáltatásban résztvevő közel tízezernyi feljogosí­tott azelőtt is kereskedő volt s éppen az e téren végzett munka bizonyítja, hogy a körültekintő kijelölés kellő összhangba hozza az országot, a kereskedői és fogyasztói érde'keket. Nem feledkezett meg a mai idők­ben előforduló sajnálatos jelensé­gekről sem. Voltak kereskedők, akik egyéni érdekeiket a közösség célkitűzései elé helyezték. A fekete­piac banditái között is akadnak kereskedők, akikkel szemben a törvény által kiszabott büntetés szi­gorát másképpen is biztosítani kell. Ez pedig az, hogy a kereskedők közössége zárja ki magából a ma­gukról megfeledkezett tagjait. He­lyesnek találná, ha az ipartestületi székhez hasonló intézményt létesi- , tenének a kereskedői szervezetek is. Így már csirájában elfojtanák azo­kat a kísérleteket, amelyek alkal­masak arra, hogy tápot adjanak a kereskedőellenes hangulatnak. Beszéde végén annak a remény­nek adott kifejezést a miniszter, hogyha minden kereskedő összefog és szakmánként tömörülve harcot indít a magyar kereskedő hírnevé­nek biztosításáért, a kereskedői tisztesség és becsület megvédéséért s könyörtelenül kipusztitja az oda nem való elemeket, úgy a magyar kereskedői társadalom a közellátás­nak s rajta keresztül az ország gaz­dasági rendjének egyik legfontosabb és legbiztosabb pillére lesz a jövő­ben is. i A textilakció lebonyolítása Ezévben a kormány az eddiginél szélesebb keretek között kívánja a mezőgazdasági és hadiüzemi mun­kásság részére téliruhát, fehérneműt, valamint egyéb háztartási textilcik­keket biztosítani. A hadiüzemi mun­kásság ellátása az egyes üzemek keretén belül már folyamatban van s a mezőgazdasági munkásság ru­házati gondjainak enyhítésére szánt ruhanemüek szétosztása iránt is intézkedés történt. Az akcióban, mint igényjogosultak elsősorban a mező-, kert- és erdőgazdaságban alkalmazott éves gazdasági cselédek részesülhetnek, de rajtuk kívül szá­mításba jönnek az erdőgazdaságok idénymunkásai és a sommás idény­munkások is. A közellátási kormányzat az el­múlt évek tapasztalatai alapján nagy gondot fordít az igényjogosultság megállapítására. A törvényhatósági és községi közellátási bizottságok­nak jut az a feladat, hogy az igény­jogosultságot megállapítsák. Mint­hogy e bizottságok tagjai a helyi viszonyokkal ismerősek, minden re­mény megvan arra, hogy az igény­jogosultság megállapítása a tényle­ges helyzetnek megfelelően és a legkörültekintőbben fog történni. Ugyancsak a múlt tapasztalatai alap­ján különös gonddal ügyelnek arra s szigorúan ellenőrzik, hogy vala­mennyi igényjogosult megkapja a részére engedélyezett ruhaneműt. A lebonyolítás során újítást jelent, hogy az ellátásban részesülők lezárt egységcsomagokban\kapják meg a szükségletük kielégítésére szánt textíliákat. Azok, akik bekecs, vagy felsőruhaszövetet kapnak, a szövet­tel egyidejűleg megkapják az el­készítéshez szükséges bélésárut, vattát és varrócérnát is. A textíliá­kon a közellátásügyi miniszter ren­deleté értelmében feltüntetik azok árát is. A közellátásügyi miniszter a mező- gazdasági munkásság ruházati ak­ciójának lebonyolítására valamennyi közellátási kormánybiztoshoz kör­levelet intézett, amelyben közölte, hogy az egyes törvényhatóságok részére a különböző textíliákból milyen mennyiséget bocsát rendel­kezésre. A miniszter a körlevélben felhívta a figyelmet az igényjogo­sultság pontos megállapítására és közölte azt is, hogy a többgyerme­kes családokat és a harctéri katonái szolgálattal kapcsolatos különleges körülményeket mindenkor méltá­nyolni kell. Az egy* egy városban, vagy községben megállapított igény- jogosultak számát a kormánybiztosi jóváhagyás után a Textil Központ­hoz kell bejelenteni, hogy a kiosz­tásra kerülő ruhanemű minél előbb megküldhető legyen. Az igényjogosultaknak szóló utal­ványok szétosztását a közellátási kormánybiztos által kijelölt közható­sági szerv intézi. Az utalványokat az akció lebonyolításában résztvevő textilárukereskedőknél lehet bevál­tani. A miniszter a körrendelet vé­gén felkérte a kormánybiztosokat, hogy az igény jogosultság megálla­M A VAUT szekszárdi autóbuszüzem menetrendje Érvényes: 1943 évi május hó 17-től. x 4­4­1202. Dunaföldrár—Paks—Szekszárd 4­4­x 600 i. Dunaföldvár községháza _______ é. 16*25 7M0 710 1545 i. Paks Erzsébet Szálló _ _ _ _ é. 6 *45 1505 1505 835 900 1730 é. Szekszárd Szekszárd Szálló _ _ i. 5 *00 1315 1340 X-el jelfiit járatok Dunakfimlfid községtől a 6-os {fiatvonalon közlekednek. +-el járatok Dunaszentgyfirgy—Fadd községeken át közlekednek. Összes járatok osak hétköznap közlekednek. 1204. Szekszárd—Tamási- Nagyszokoly. 14*05 i. Szekszárd Szekszárd Szálló _____________ é 9* 15 16 20 é. Tamási pályaudvar i. 6 38 17*30 é. Nagyszokoly községháza___________________ i. 5 45 pitására szükséges intézkedéseket haladéktalanul tégyék megs az akció­val kapcsolatos különböző művele­tek keresztülvitelét állandóan sze­mélyesen ellenőrizzék. AnyakM kivonatok klíllitúsa Rendelet jelent meg az anyakönyvi kivonatok szabályszerű kiállítása ügyében. Az utóbbi időben ugyanis az anyakönyvi kivonatok kiállításá­nál az anyakőnyvvezetők nem jártak el az utasításnak megfelelően és igy az anyakönyvi kivonatok nem fe­leltek meg a valóságnak. Több ízben előfordult, hogy a születési anya­könyvi kivonatokban utólagosan feljegyzett változtatások esetében az anyakönyvvezetők oly tartalmilag egyező kivonatokat bocsátottak ki, amelyekben az utólagos bejegyzése­ket módosításként tüntették fel. Ilyen szabálytalanságok voltak tapasztal­hatók a névváltoztatások esetében is. Ezért utasították az anyakönyv­vezetőket, hogy szigorúan az anya­könyvi utasítás rendelkezéseihez igazodjanak, ellenkező esetben sú­lyos megtorlást alkalmaznak. Szívtelen szülők Id. Csankó József és felesége sz. Decsi Anna bátai lakosok József nevű fia betegen, munkaképtelenül került haza az orosz frontról és nem tudott a szülei gazdaságában dolgozni. Emiatt állandó nézetelté­rés volt a szülők és a fiuk között, sőt többször tettlegességgé is fajult a vita. A napokban Csankó és fele­sége lementek a borpincébe, ahon­nan ittasan jöttek fel és minden szóváltás nélkül rátámadtak beteg katona fiukra, akit az apja fejszével, az anyja pedig vasvillával kezdett ütlegelni. Ifj. Csankó József puszta kézzel védekezett, majd segítségért kiabált. A kiáltozásra átszaladtak hozzájuk a szomszédok, akik a hadviselt beteg katonát nagy nehezen kisza­badították szívtelen szülei kezéből Hamarosan megérkeztek a csend­örök is, akik előtt a részeg id. Csankó és a felesége állandóan azt hangoztatták^ hogy még aznap ha­lottnak kell lenni. A csendőrség a minden emberi érzésből kivetkőzött házaspárt bekísérte a szekszárdi királyi ügyészségre, ahol előzetes I letartóztatásba kerültek. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom