Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-10-06 / 72. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG — Hegyével felfelé kössük fel a szőlőfürtöket. A szőlő és gyümölcsféléket tiszta kikénezett, fagymentes kamrában tarthatjuk el A Sió-csatorna épitése Báró Bánffy Dániel földmivelés- ügyi miniszter a napokban a sajtó néhány meghívott képviselőjének az utóbbi évek egyik legjelentősebb közmunkáját mutatta be. A siófoki partoknál a földművelésügyi miniszter Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszternek is bemutatta az uj zsilip építési munkálatait. A miniszternek és a sajtó képviselőjének Bauer Sándor miniszteri tanácsos, a földmivelésügyi minisztérium vízügyi főosztályának vezetője adta meg a felvilágosításokat. A siófoki fürdőhely egyre csendesedő őszi életét sokszáz munkás, zakatoló gépek munkájának zaja váltotta fel. Nem messze a balatoni móló tükörsima vizétől, ahol ma leszerelt vitorlások emlékeznek vissza a nyár vidám életére. Itt épül az uj hajózó-zsilip. Ez a nagyszabású építési munka, amely már a tavasz óta tart, első lépés a Sió hajózhatóvá tétele felé. Több mint ötven esztendeje épült meg a siófoki „táblás-zsilip14, mely megteremtette ugyan a vizössze- köttetést a Duna és a Balaton között, de ez az ut a hajók számára nem volt járható és igy akadálya is lett annak, hogy a Siót hajózhatóvá tegyék. A földmivelésügyi miniszter 1941- ben elrendelte az uj csatorna műszaki munkáinak előkészítését és két éve megkezdték a munkát. Jelenleg a hajózó-zsilipet és a hozzávezető csatornát építik. A munka mintegy 6—8 méter mélyen a Balaton szintje alatt folyik. Eddig több mint 45.000 köbméter földet emeltek ki. A zsilip még ebben az esztendőben elkészül és a munkaterv szerint 1946-ban haladhat át az első hajó az uj csatornán. Előbb azonban végigkotorják az egész csatornát, úgyhogy a vizszint magassága közel két és fél méter lesz. Ezen a vízi- vonalon nemcsak vitorlások és csónakok, hanem nagyobb uszályok is átjuthatnak a Balatonra és a német- országi hajóutakon keresztül Európának minden részéből hajóval érhető el a magyar tenger. A régi zsilip helyén vizierőművet létesítenek, építését már a jövő évben megkezdik. A hajózható Sió-csatorna épitése szükségessé tette a Balaton vizszintje kérdésének megoldását. A Balaton vizszintje időnkint erősen ingadozik. Az uj hajózható csatornában a viz szintjének viszont állandóan egyenletesnek kell lennie. A földmivelésügyi minisztérium vízügyi főosztálya ezért azzal a tervvel foglalkozik, hogy a Mura folyót bekapcsolja a Balaton—Sió csatorna—Duna vízrendszerébe. Ezt úgy akarják megoldani, hogy a Mura folyón, Mura- rátkától nyugatra duzzasztóműveket építenek. Innen indulna ki a csatorna, amely a Mura balpartján, a dombok lábánál vezetne a Balaton felé. Az uj hajózható Sió-csatorna jelentősége nemcsak az, hogy közvetlen viziutat teremt a Duna és a Balaton között, hanem Veszprém, Somogy, Fejér és Tolna vármegyék legtermékenyek részeit is olcsó viziuthoz juttatja. Á Sió-csatorna hossza 112 km. Siófoktól kiindulva Veszprém- és Somogymegyék határán folyik, majd Fejérmegyét érintve, keresztülszeli Tolnát és Szekszárd alatt ömlik a Dunába. A Sió-völgyében költséges berendezések nélkül megvalósulhat az öntözéses gazdálkodás. A gazdák fokozhatják termésüket, emelkedik jövedelmük és a viziuton szállított építési anyagokkal újjáépülhetnek a környék községei. A vizerőgazdálkodás igen sok, eddig elpocsékolt energiát használ fel. A Balatonból száraz években 100 millió, nedves években egy- milliárd köbméter viz folyt le a Sió-csatornán. Ezzel a vízmennyiséggel az uj vizierőtelep kétmillió kilowattórát termel, amely elegendő mennyiség ahhoz, hogy a balaton- parti fürdőket villamosárammal ellássa. Országos atlétikai verseny Vasárnap, október 10-én d. u. 3 órai kezdettel rendezi Szekszárdi Levente Egyesület évi országos atlétikai versenyét a Levente sporttelepen. A versenyben indulnak az ország jobb versenyzői. Külön érdekessége versenyünknek: legjobb hölgyatlétáink indulása. Az országos bajnok Nagy Rózsi, Tolnay Ilona és a háromszoros országos bajnok Fekete Ilona indulása, sportesemény terén valóságos csemege lesz városunk sportszerető közönségének. Ezúton kérjük közönségünket, hogy városunk e nagy sporteseményét személyes megjelenésével is emelje. 1 szekszárdi sportélet fejlesztése A „TSE“ támogatása címén az Országos Sport központ, a kerületi alszövetség, a MUSZ véleményezése alapján az egyesület felkarolása, a sporttevékenységének meginditha- tása, illetve tovább folytatására segélyt utalt ki. A TSE labdarugó szakosztálya, úszószakosztálya és tennisz csoportja, főleg az előbbi két csoportba tartozó és sporttevékenységet kifejtő ifjak sportolási lehetőségének elősegítése igy megtörtént. Örömmel vennénk, ha Szekszárd város, de Tolna vármegye székhelyének egyetlen társadalmi egyesülete utólag résztvenne a szeptember 26-án megindult labdarugó bajnokságban és az egyetlen mérkőzést, melyet le kellett volna játszani, a kerületi alszövetség által megjelölendő időben utólag leját- szaná és folytathatná a háború alatt még fontosabb munkáját Tudomásunk szerint a közeljövőben az OSK ellenőrző körútra induló tisztviselői többek között Szek- szárdra is ellátogatnak és bizonyára megelégedéssel vennék tudomásul, ha Szekszárdon, ahol kihalóban volt ezideig minden sport, uj szellemet, uj sportéletet látna. Ez szekszárdi, illetve tolnamegyei ügy. Érzésünk szerint a fokozottabb munkába bele kellene kapcsolódnia elsősorban a testnevelés hivatásos vezetőinek, de a munkát és a szervezést vállaló volt sportembereknek. Van egy tábor — értesülésünk szerint —, melyben dr Pető Antal Tolna vármegye szolgabiráját szeretné a labdarugó szakosztály uj életre keltésében a vezető helyébe ültetni. Ez jó megoldás lenne annál is inkább, mert dr Pető szervezőképességét, hozzáértését már ismerjük Dombóvárról s mint sportember is kiváló volt, mint labdarugó íátékos is a kiválóak közé tartozott. Évek óta Sudár Géza intéző irányította a TSE ügyeit és eleinte sikeres volt az egyesület működése. A későbbi idők folyamán sok-sok nehézség és baj kedvtele- nitette az ügyekkel odaadóan foglalkozó intézőt s lemondása után az egyesület sporttevékenységét nem folytatta. Mielőbb hozzá kell nyúlni erős kézzel a nagyrahivatott TSE belső ügyeihez és az elnökség — hisszük — meg is találja a módját, hogy rövidesen ismét élénk sportélet folyik majd a vármegye színeiben küzdő TSE keretében. A szekszárdi uszóverssnyek 1943. évben nem minden zökkenő nélkül folytak le. Az elmúlt években indult meg csak Szekszárdon Sudár Géza MUSZ körzettitkár kezdeményezése folytán — hosszú évek után az úszó élet. Az úszás az a sport, melyben az eredmény lassan, szorgalmas munka után, csak évek múltán jelentkezik. Az elmúlt pár évben csak kisebb sikerek szóltak a szekszárdi versenyzők szorgalmas készülődése mellett, de volt néhány egészen kiváló úszó ifjú, kikkel országos versenyeken is részt vehetett a Tolnavármegyei Sport Egylet úszószakosztálya. A szakosztálynak néhány kiváló úszója, mint Turányi László, Berényi István, a hősi halált halt Leposa Gyula, sok szeretettel és türelemmel foglalkoztatták a körzettitkár irányításával a szakosztályba belépett újoncokat. Néhány év alatt felhozott versenyzőkkel a kerületi és országos versenyen a MUSZ vezetői is elégedettek voltak. Az uszóélet fejlődése érdekében tovább menve, a MUSZ 1943. évi Duna—Tiszaközi és menti városok országos versenyét Szekszárdra jelölte ki. Minden előkészület megtörtént erre a nagyjelentőségű versenyre, de a mozgató súlyos betegséggel kénytelen volt távolmaradni és átadni más személy kezébe az irányítást. A MUSZ vezetői, kik jelen voltak e szekszárdi versenyen, nagy elismeréssel adóztak a verseny megrendezéséért, ezzel ellentétben akadtak egyesek, kik nagyobb szekszárdi sikert vártak a pár éves munka után. Országos viszonylatban is kiváló versenyzőkkel kellett megmérkőznie a szekszárdi versenyzőknek, tehát, ha a MUSZ hozzáértő vezetői szépitgetés nélkül, szak- véleményt mondanak és ez a véle- I mény kedvező, akkor mi szekszárdiak egyelőre meg lehetünk elégedve. Sudár Géza körzettitkár távolléte ha jelentett is hatást némi vonatkozásban a verseny kimenetelére, az az érzésünk, hogy sem rajta, sem pedig az őt helyettesítő vezetőn múlott az eredmények kialakulása« örömmel és jó reményekkel várjuk az elkövetkező évet, hogy a megkezdett munkánkat tovább folytathassuk és egyre közelebb juthassunk célunkhoz, a teljes kibontakozáshoz. Ehhez további munka, szeretetteljes együttműködés, baj- társias szellem kell és az eredmény nem marad el: fejlődni fog még tovább a szekszárdi uszósport. 1943 október 6. Szilvát ás őszibarackot mindenkor a legmagasabb árban veszünk. Átvétel a Csörgetó-ut mellett levő mustsüritőben. 399 Sárközi Konzervgyár SzekszllnD LE—Sárszentmlkisl LE 7:1 (4:0). Bajnoki. Vezette: Magyar. A vendégcsapat olyan energikusan és határozottan kezdi a játékot és veszi át annak irányítását, hogy az az érzésünk: hengerelni fognak. Lassan mégis bele melegednek a szekszárdi fiuk is és az első félidőben 4 gólt szereznek csapatuknak. Szünet után változatos lesz a játék, de hamar- ismét a szekszárdi csapat kerekedik felül és újabb gólokkal javítja előnyét. A 6. gólnál egy ártatlannak látszó 11-est Ítél meg a játékvezető a vendégek javára, melyből meg is szerzik a becsületgólt. Utána a szekszárdiak újabb és a végeredményt jelentő 7. gólja következik s a vendégek térfelében ér véget a mérkőzés. Mindkét csapat igyekezett, de az ésszerűbben játszó szekszárdiak a nyers és kemény erővel játszó vendégek ellenében a győzelmet megérdemelték még ebben az arányban is. A Szekszárdi Levente Egyesület versenyzői szép sikerrel szerepeltek a Délnyugati kerület váltóbajnokságain. Vasárnap, f. hó 3-án rendezte a Délnyugati kerület váltóbajnokságait Pécsett, a Tüzér u. sporttelepen. A. versenyben a Szekszárdi LE ifjúsági versenyzői igen szép eredményt értek eL Részletes eredmények: 4X100 m-es váltófutás: Bajnok a SzLE csapata 47*2 mp. 2. SzLEbJ csapata 50*2 mp. 3. PÁC csapata 51*3 mp. 4X400m-es váltófutás: Bajnoka SzLE csapata 3 p. 56*2 mp. 2. PÁC. 3. SzLE b) csapata 4X1000 m-es váltófutás: Bajnok KTSE csapata. 2. SzLE. 3. a PÁC. 3000 m-es síkfutás, 5 ös csapat- versenyben: Bajnok a KTSE. 2. a SzLE. Az egyéni győztes a csapat- versenytfutó versenyzők között a szekszárdi Tischlér János lett, 2-ik Várady Imre, szintén szekszárdi leventeversenyző. Az eredméey világosan hirdeti^ hogy a Szekszárdi LE vezetői jó munkát végeznek és a sportélet fellendítésén nemhiába fáradoznak. Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elenér. Hirdetmény. A Mórágyi volt Úrbéres Birtokosság Mórágy községben levő kő- bányáját 19i3 október 23 án cL u. 2 órakor Mórágy község községházának tanácstermében nyilvános- árverésen bérbe adja. A bérleti feltételek a vezetőségnél., megtudhatók. Mórágy, 1943. szeptember 30. Az elnökség megbízásából» Rácz János jegyzi. Molnár féle nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár rt., Szekszárd. (Felelős vezető: Kovács Pál.) legjobban. A szőlőfürtöket ne ren* desen kocsányiéval lefelé, hanem a fürtök hegyénél kössük fel, mert Így a bogyók szétállva jobban elállnak.
