Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-10-06 / 72. szám

2 1943 október 6. Majsai Erzsébet. Csötönyi Zsófia, Káldi Zsófia, Szászi Zsófia, Szabó Ilonka, Kovács Margit, Tóth Erzsé- bet, Balogh Mária, Kovács Sára, Csanádi Teréz. Ennél az urnánál gyűjtöttek 276 pengő 95 fillért. A kilenc urnánál összesen bejött 4.622 pengő 36 fillér. Mindazoknak, akik adományaik­kal, vagy munkájukkal hozzájárul­tak ahhoz, hogy segítette a Vörös* keresztnek egy könnyet letörölni, egy hadifoglyot megtalálni, a sebe­sültek fájdalmán enyhíteni, fogadják a szekszárdi Vöröskereszt hálás köszönetét. Az ifjúság apostolai Szekszárd és Tolna vármegye kedves ismerőse, vitéz Solymossy Ulászló vezérőrnagy, a leventék országos parancsnoka Balatonbog- láron az ország levente hadtest- parancsnokai, a kerületi levente­parancsnokok és az ifjuvezetőkép- zést irányitó leventeoktatók számára Központi Iránytadó Tanfolyamot vezetett, hogy a leventeintézmény magasabb vezetői számára körvona­lazza a leventeifjuság kiképzésének és nevelésénék irányelveit. A tanfolyamon vitéz Solymossy Ulászló maga tartotta meg az alap­vető előadásokat, amelyek során kifejtette, hogy miként illeszkedik be a leventekiképzés az egyetemes nemzetnevelés rendszerébe, a család, az egyház és az iskola mellett. A leventenevelés célja, hogy az ifjúsá­got a hagyományos magyar katonai erényekben való nevelés utján a haza védelmének magasztos fel­adataira testben és lélekben elő­készítse. A cél elérésére aránylag csekély idő áll rendelkezésre; a leventekötelezettség 9 éve alatt minden ifjú életében 220 munkanapot, 1760 órát tölt a kötelező levente­foglalkozáson. Ezalatt kell végre­hajtani a teljes katonai előképzést, a férfivá érő ifjút a tulajdonképpeni katonai kiképzésre alkalmassá, MujoncképeSsé" kell tenni. A hon­védség feladata azután, hogy a tényleges katonai szolgálatra bevo­nuló ujoncképes fiatalemberből mi­előbb hadrafogható, majd tényleges szolgálata kitöltéséig teljes értékű harcost neveljen. Ezekből adódik, hogy a levente- képzésnék sajátos külön ifjúsági ne- yelési rendszere van, amely egészen más, mint a katonai ujonckiképzés pedagógiája, bár mind a kettő hasonló célokat szolgák A levente­ifjuság a különböző életkoroknak, polgári foglalkozásoknak megfe­lelően más és más testi és szellemi adottságokkal rendelkezik és ezek­nek a különböző adottságoknak a helyes felismerésétől függ a levente­kiképzés pedagógiája. A levente­kiképzés jellem- és testnevelésével, yalamint a katonai előképzés szám­talan vonatkozásaival olyan magyar férfitipust nevel, amely nemcsak mint honvéd, hanem mint önálló egyén, családalapitó, teljes jogú polgár és hivatásában szakember is, egyformán értékes. Az „ujoncképes- ség" elérése tehát számos egyéb pedagógiai eredményt is jelent: erkölcsi, szellemi és testi gazdago­dást. Mivel minden magyar ember életének bizonyos szakaszában le­vente, a leventekiképzés a magyar nemzet egyetemes céljait szolgálja. A leventeintézmény 'az ifjúság igényeihez illeszkedő nevelési mód- | TOLNAHEŰYQ UJSA8 mffW: 22—11 VILÁG­HOZ! JÓZSEF Az előadások keidet«: hétkfaaapekaa : 5 éa 7 óra­kor, vasár- és laaepaapa- kss: 3, 5 éa 7 órakor. Pi(iif«|«lll | Szerdán, október 6-án 3 előadás i- agfacm a kérjok me (igyeIeBmeI lenni I Szerda, október 6 4, 6 és 8 órakor Csütörtök, október 7 5 ós 7 órakor ROBINSON Es a nagyszabású expedíciói film a világháborúba! legendás hirflvé lett >DRESDEN«fcsatahajó egyik tengerészének naplója nyomán készült. Főszereplők: Herbert A. E. Böhmes, Harieloaiae Clsadias és Class Classes. Kísérő nOsmri Palócvlrás (Kis Katói) UFA VILÁGHÍRADÓ szereket dolgoz ki és ehhez alkal­mas vezetőket képez. A vezetőkép­zés az ifjúsági nevelés sarkköve. Lelkes, önzetlen, a helyes pedagógai elveket ismerő és alkalmazó, meg­felelő szakismeretekkel rendelkezők kellenek, apostolokra van szükség az ifjúsági nevelő munkában és a A ruha pótlására egy mód van. Tartsunk néhány juhot minden gazda udvarában, a „Futura“ áldásos mű­ködésének útmutatásaként. A ser­tések között is ellegelnek, csakis igy lehet felnyomni a juh létszámot és az élelmezésnél is sokat segíteni. A ruházati gyapjuszükséglet fede­zésére azért kell a juhállományt az évenkénti szaporulattal nagymérték­ben felemelni, mert az elmúlt év­tizedekben sajnos majdnem felényire lecsökkent és a másik világrészek­ből kellett a hiányzó mennyiségek pótlására — de a belföldi finomabb minőségű gyapjú keverésére is — gyapjút behozni, hogy erősebb hon­védelmi, durvább szövetű katona­posztót és takarókat tudjunk elő­állítani. A feketefejü cigálya juhok gyapja igen alkalmas erre a keve­résre és mint durva gyapjú több tiszta gyapjú anyagokat tartalmaz,, gyárilag kimosva 62—55 százalé­kot eredményez, a finomabb fajta juhok zsírosabb 28—32 százalékos gyárilag kimosott tiszta gyapjú anya­gával szemben. A feketefejü durva gyapjasjuh sokkal edzettebb, igény­telenebb a telelő takarmányokkal szemben, mint a finomabb juhfaj- ták. — Igen nagytestüek a kosok, 70—80 kg-ot is elérnek és a bárá­nyok a Délvidéken, Bácskában és Baranyában már az első évben anyányi nagyságúra megnöveked­nek, húsúk finomabb izü, emellett kétharmad részben ikerbárányok születnek, kettesével, sőt hármasá­val is. A bárányok felét levágás Központi Iránytadó Tanfolyam célja ilyenek nevelése. Előadásai végén a leventék országos parancsnoka meg­jelölte a leventekiképzés gyakorlati­lag elérhető legjobb teljesítményéhez szükséges teendőket és felsorolta azokat az eszközöket, amelyekkel a leventeképzés elérheti célját. esetén a megmaradók pótolják az anyajuh alatt. Ez a magyarországi legjobb be­vált juhfajta sokkal több tejet ad, mint a finom gyapjas juhok. Ezek a feketefejü cigálya és racka juhok szolgáltatták Felsőmagyarórszágon a hires liptói túrót és Erdélyben is a sok és jó juhsajtokat, gomo- lyákat. Sőt újabban a tehéntejjel keverve a nagyon elterjedt és be­vált füstőltsajtokat, melyeknél a füs­töléssel megadott kellemes iz mel­lett, a sajtok teljes féregtelenitését is el lehet érni. Ennek az erősebb, szilárdabb gyapjút szolgáltató, több húst és több tejet termelő juhfaj- tának megbecsülhetetlen előnyét ké­pezi rendkívüli edzettsége. A fino­mabb juhászatok rémével a rossz­indulatú sántaság és körömrotha­dással szemben jól bírják a legna­gyobb bácskai sarakat is. Szinte 8zügyig benne gázolva nem kapják el a nehezen kezelhető sántaságot, amikor a körmüket folyton kifa­ragni és gyógykezelni szükséges. Majdnem szalmán is kitelelnek, a bárányozáshoz természetesen itt is széna szükséges és kevés öreg dara, lom, konkoly, vagy borsóval ke­verve. Nagy dolog, hogy a bárányok gyors fejlődésükkel elválasztáskor már kétszer akkorák, mint a fino­mabb gyapjuju Merinó és francia hus-juhok és magyar fésűs juhok bárányai. Egy év alatt elérik az anyajuhok nagyságát, mig amazok­nál erre két-három esztendő szük­séges. Eltekintve, hogy a régi ma­gyar fésűs juh változatok a harma­dik évre teljesen kifejlődve is egy- harmad résznyivel kisebb nagysá­gúak és testsúlyunk maradnak, mint a fekete fejű cigályák és rackák. Nemcsak a bárányoknak, de a ja­vított ürü és tokjuhoknak is nyáron és szüretkor levágva, sokkal jobb izü húsúk van, mint a finom fésűs fajtáknak. Igazi jó birkapaprikást, pörköltet, juhhusos káposztát és kását csak ezekből lehet készíteni, felülmúlhatatlan ízzel és minőség­gel, mert húsúk nem olyan rágós, keményebb szövetű és nincs olyan mellék ize. A Merinó-féléknek fe­kete árnyalatú húsát csak a cse­lédeknek lehetett kimérni. A nyugati államok mindég nagyon kedvelték a jó ürükotletteket. ami ott szinte nemzeti eledelt képezett mint nálunk a birkapörkölt, ami nélkül magyar vidéken sikerült ösz- szejövetelt és ünnepélyt el sem lehetett képzelni. Természetesen a feketefejü nagyfajta bárányok már az első évben is több, majdnem két­szer annyi báráoygyapjut adnak le nyíráskor, mint a finomabb selymes­gyapjas juhváltozatok bárányai. Ezenkívül könnyen tarthatók kis­falkában, árokparton, utakon, vagy utak mellett és szérüskertekben. Ezen az alapon a Mezőgazdasági Kamara is a népies juhtenyésztés általános előmozdítására a kiste- nyésztőknél a szérüs juhtartás el­terjesztésére nagy mozgalmat indí­tott, hogy újra népszerűvé váljék az általános birkatartás Magyarorszá­gon és a mostani nagy gyapjuárak mellett újra aranylábakon járhasson a birka és megaranyozhassa a föl­det, amerre legel. Mint ezt régibb világban szokásos mondásként em­legették. Kihangsúlyozva, hogy mégis csak a szelíd juhok voltak a magyarság legkedvesebb állatai, nagy gyapjuhasznukkal, bárányaik­kal, tej és hús hozamukkal A na­gyobb gazdaságokban is be lehet illeszteni az általános juhtenyésztést a felszántott legelők mesterséges pótlása mellett úgy, hogy a gabona­tarlókon a következő kukoricavetés előtt, nyár végén tarló hántásba, vagy tárcsázásba repcével kevert másodrendű rozsot elvetni, amelyen egész télen át április végéig, a kukoricavetésig megjavulni tudnak és májusi pároztatás mellett, bárá­nyozásukat november hóra és de­cember első felére lehet beállítani, a szokásos februárvégi, Mátyás napi bárányoztatás helyett. Ilyenkor öröm nézni a zöld rozsos legelőkön ugrándozó s ficánkoló gyönyörű bárányokai a bő tejelés mellett/ A földmivelési kormány előrelátható intézkedéseivel kedvezményes áron kiosztásra kijelölt 30.000 anyajuhot és jerké bárányt, főleg a feketefejü, nagytestű, durvagyapjas juhokból ajánlatos beszerezni a felszabadult Délvidékről országos elszaporitásra. Hogy a nemzetmentő gazdasági honvédelmet a gyapjutermelés gyors fokozásával alátámaszthassuk, sza­porítsuk és állítsuk vissza a régi virágzó juhállományt Magyarorszá­gon, Isten bárányainak s a Megváltó tanításainak szellemében. Minden egyénre egy egy kg tiszta gyapjú elegendő évente, ez egy bárány gyapjúja. Hozzuk divatba a báránykákat, pásztoréletet, mint Mária Terézia fénykorában, hogy a Futura mintaszerű szervezeteivel elérhessék az országosan kívánt gyapjú eredményeket és húsellátást is Szent István birodalmában. Medveczky Károly I eb. kir, gazdasági főtanácsos. MAVAUT szekszárdi autóbuszüzem menetrendje Érvényes: 1943 évi május hó 17-től. X 600 + + i. 1202. Dunaföldrár—Paks—Szekszárd Dunaföldvár községháza ______ é. + + X 1 6*25 7M0 710 1545 i. Paks Erzsébet Szálló _ _ _ _ é. 6 *45 1505 1505 835 900 17-30 é. Szekszárd Szekszárd Szálló _ _ i. 5-00 1315 1340 X-el jelölt járatok Dunakömiőd községtől a 6-os főútvonalon közlekednek, -f-el járatok Dunaszentgyörgy—Fadd községeken át közlekednek. Összes járatok csak hétköznap közlekednek. 1204. Szekszárd —Tamási - Nagyszokoly. 14*05 i. Szekszárd Szekszárd Szálló é. 915 16 20 é. Tamási pályaudvar i. 6 38 17-30 é. Nagyszokoly községháza Összes járatok csak hétköznap közlekednek. 545 Hazát mentő svaplu többtermelésre, luhokat minden gazda udvarába! Egy bárány gyapja elegendá egy ember ruhájára

Next

/
Oldalképek
Tartalom