Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-09-29 / 70. szám
XXV. ÉVfOljOBL Szekszttrd. 1943 neptemlier 29. (Szerda) 79. síim. Szerkeejtóség is kiadóferatal SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFOJTSZÁM : «0—06. Elöfia«W»i ii|: Egéűz ém • • • IS p«og6 || Félém •«•••• 6 pengő Feleld« szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minien uerdin és saembaten. lTlfiftssüm dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illotö közlemények a szerkesztőséghez küldendék. Hirdetések ára'li Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasibmm 10 Aliit. A reklám, eljegyzési, családi hír nyilttér sora 1 P, minimum i P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. Álláskeresőknek 60 százalék engedmény. Adjatok, hogy adhassunk! A Magyar Vöröskereszt, mely az utóbbi időben közel 20 millió pengővel járult hozzá a magyar honvédek gyógyításához, a rokkantak megsegítéséhez, a hadiözvegyek és hadiárvák gyámolitásához, október 1., 2. és 3-án az egész országban s igy Szekszárd városában s a vármegye valamennyi községében gyűjtést rendez, hogy karitativ és szociális munkájához a szükséges anyagi fedezetet biztosítsa s továbbra is kitörölhesse a könnyes szemekből a fájdalom könnycseppjeit, magához ölelhesse a szenvedőket és gyámoli- tásra szorulókat, kikutathassa az eltűnteket és hadifoglyokat s a rokkantakat ismét a haza hasznos polgáraivá tehesse. A nagy világégés, mely az öt világrész minden népét érdekkörébe vonta, minket sem került el s ma nemcsak az igényeket kell redukálni, nemcsak lemondani kell sok-sok mindenről, de áldozatos lélekkel sietni kell az arra szorulók megsegítésére, mert csak igy érdemeljük ki a magyar föld kenyerét. Nem szabad senkinek kivonnia magát a nemzeti áldozathozatalból, mindenkinek adnia kell erején felfii, sokat! Mutassuk meg, — mindenik társadalmi osztály, különbség nélkül — hogy bennünk áldozatos szív dobog, magyar lélek él s inkább megvonjnk magunktól az utolsó falatot, csakhogy jusson a magyar föld minden lakójának. E gondolatoktól áthatva hívta értekezletre f. hó 25-én a vármegye- házára Szongott Edvinné, alispánunk neje a Magyar Vöröskereszt tolnavármegyei főápolónője s a Magyar Vöröskereszt szekszárdi fiókjának elnöknője a hölgybizottságot, melyen a hölgyeken kívül megjelentek Szongott Edvin alispán, a Magyar Vöröskereszt tolnamegyei választmányának társelnöke, dr Halmos Andor ny. fanügyi főtanácsos, a Magyar Vöröskereszt tolnamegyei megbízottja s vitéz Vendel István Szekszárd város polgármestere is. Szongoli Edvinné elnöknő meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, majd hazafias, lelkesítő beszédben mutatott rá azokra a nagy feladatokra, melyek a nemzet e súlyos napjaiban a Magyar Vöröskeresztre || hárulnak, vázolta a vöröskeresztes I gyűjtőnapok beosztását s fölkérte a I hölgybizottságot, hogy az utcai urnák melletti gyűjtés ügyét felkarolni szíveskedjenek. A gyűjtés országosan akként történik, hogy a leventék mindenkit fölkeresnek lakásán, hogy adakozzék, a hivatalok, intézmények, intézetek, pénzintézetek s vállalatok föl lesznek kérve adakozásra, az ott dolgozók adományainak összegyűjtésére s rendeltetési helyére juttatására. Az utcán az urnáknál, lesz gyűjtés, hogy ekként mindenki sokat és sokszor adhasson. Szekszárdon a gyűjtést dr Treer István kórházigazgató-főorvos, a Magyar Vöröskereszt szekszárdi fiókjának lelkes elnöke irányítja, mig az urnák melletti gyűjtést Szongott Edvinné elnöknő vezeti. Szekszárdon urnát állítanak fel a Béla király-téren, a Garay-téren, a Korzón, az ág. h. ev. templom melTolna vármegye Törvényhatósági Bizottságánah folyó hó 30-án tartandó rendes közgyűléséhez intézett időszaki jelentését már szétküldötte Szongott Edvin alispán a törvény- hatósági bizottság tagjainak. A vaskos füzetre terjedő jelentés bevezetőjében rámutat arra, hogy harmadik éve veszünk részt abban a világháborúban, amely a föld minden égtáján kegyetlenül dúl s amely mérhetetlen szenvedést és pusztulást zúdított az egész emberiségre. Nemzeti létünk és fennmaradásunk biztosítása, az ezeresztendős drága magyar haza megvédése, származásra, vallásra, vagyonra, társadalmi osztályra és állásra való tekintet nélkül, fegyverbeszólitotta és eggyé kovácsolta legjobbjainkat, életet és egészséget nem kiméivé ott áll a magyar honvéd, hogy teljesítse nemzeti és történelmi hivatását. Nem kívánjuk másét, a rablószándéknak még a gondolata is távol áll a magyar lélektől, de amit a jó Isten nekünk juttatott, ami tehát a miénk, amit ezer esztendőn keresztül, hősi áldozatokkal, magyar vérrel, verítékkel és munkával birtokban tartottunk, abból nem engedünk, azt az utolsó csepp vérünkkel is megvédjük, szent hazánk történelmi határainak képe egy pillanatig sem homályosodik el szivünkben s ami a miénk volt, arról soha le nem mondunk. A magyar élniakarás és áldozatlett, a Magyar Nemzeti Banknál, a Horthy Miklós közkórháznál, a hármas hídnál, az újvárosi róm. kát. templomnál s a ref. templomnál. E helyek urnáinál Bereznay Istvánné, dr Bús Lajosné, dr Farkas Józsefné, dr Fördős Dezsőné, Gauzer Ádámné, Jávor Lehelné, dr Kovács V.Károlyné Mányoky Ödönné, dr Malonyay Elemérné, dr Marth Ferencné, dr Matzon Gáborné, vitéz dr Mező Lászlóné, dr Novák Miklósné, dr Regős Istvánné, Tóth Lajosné, vitéz Tihanyi Szilárdné, dr Török Ottóné, dr Treer Istvánné és vitéz Vendel Istvánné, továbbá ifjúsági vöröskeresztes leányok s levente ifjak fognak ülni s fogják várni a szent cél érdekében az adakozók adományait. Felkérünk azért mindenkit, hogy adjon tehetsége szerint. Segítsetek, I hogy segíthessünk I készség, a magyar harcos szellem gyönyörű és felemelő példáját mutatta honvédségünk az oroszok elleni háborúban. A hősi erő kifejtése azonban sajnos veszteségekkel járt. Különösen átéli orosz háború rémségei követeltek életben és magyar vérben, testi erőben és egészségben komoly áldozatokat. Az elmúlt világháború áldozatai a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák mellett jelentkeznek az újabb világháború magyar vesztesei. Megígértük, hogy gondoskodunk azok hozzátartozóiról, akik legdrágább kincsüket: életüket áldozták a haza oltárán, fogadtuk, hogy gondoskodni fogunk a hadiözvegyek, hadiárvákról s a háború rokkantjairól. ígéretünket az utolsó szóig be kell tartanunk, erre kötelez bennünket a magyar becsület, az adott szó szentsége és sokkal-sokkal többet kell nyújtanunk a magyar hősöknek és hozzátartozóiknak, mint az első világháborúban nyújtottunk. Ismerteti ezután az alispán a hadigondozás intézményes megszervezését, melynek rendelkezései szerint megnyugodva és türelemmel nézhetnek a hadviseltek és hadi- gondozottak jövőjük elé. Elmondja továbbá, hogy a hadi- gondozással foglalkozó társadalmi szervezetek közül a Kállay Miklósné, I a miniszterelnök hitvesének elnök- I lete alatt működő Országos Hadi- | gondozó Szövetség végzi a munka oroszlánrészét, annak tolnavármegyei szervezete élén pedig főispánunk neje, vitéz Madi Kovács Irn- réné fejt ki áldásos tevékenységet, majd megemlékezik a miniszterel- nökné tolnamegyei látogatásáról és örömmel említi azt az eredményes, gyors segítséget, amelyet az érdekelteknek úgyszólván napok alatt nyújtott. Éreztük mindnyájan, hogy a hadigondozás nagy munkája őnagyméltóságánál olyan magyar nagyasszony kezébe van letéve, aki a kérdést magyar faja iránt táplált nagy szeretettel, odaadással, hozzáértéssel kezeli. De mély hála és őszinte köszönet illeti meg vármegyénk nagyasszonyát, szeretett főispánunk ne- messzivü hitvesét, vitéz Madi Kovács Imrénét, aki fáradhatatlan munkával sok könnyet törölt le s meleg lélekkel és olyan eredménnyel vette kezébe a tolnavármegyei hadi- gondozottak sorsának intézését, hogy nemes munkájával a minisz- terelnökné figyelmét a tolnavármegyei munkára irányította. Éppen ezért az egész vármegyében osztatlan örömet váltott ki, hogy Kormányzó Ur Őfőméltósága a Magyar Vöröskereszt szervezése terén, valamint szociális és karitativ tevékenységgel szerzett érdemeinek elismeréséül vitéz Madi Kovács Im- réné Öméltóságának, a Magyar Vöröskereszt Tolna vármegyei választmánya női társelnökének a Magyár Vöröskereszt érdemkeresztjét adományozta. Mivel a hadigondozás ügyével foglalkozó jogszabályaink reformra szorulnak s a magyar hadigondozás újjászervezésére igen nagy szükség van, a miniszterelnök dr vitéz Thu- ránszky László miniszterelnökségi államtitkárt bízta meg az ujjászer- vezési munka előkészítésével Öméltósága nagy gyakorlati érzékről tett bizonyságot, midőn elhatározta, hogy kint az életben tanulmányozza a kérdést s ennek során Szekszárdon, az érdekelt hivatalos körök meghallgatásával értekezletet tartott. Dr vitéz Thuránszky László elismerő szavakkal emlékezett meg arról a páratlan, eredményes munkáról, melyet a tolnavármegyei szervezet elnöknője, vitéz Madi Kovács Im- réné végez, amely a figyelmet úgy legfelsőbb helyen, mint országosan a tolnavármegyei szervezetre irányította ugyannyira, hogy Tolna vármegye a hadigondozás mintaszerü- 1 sége és eredményessége tekintetéEgyes szám ára 20 fillér Az alispán! jelentés
