Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-09-22 / 68. szám

XXV. Molyin. Szektám, 1943 neptember ZZ. (szerda) 68. ura. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Saerkeastőség és kisdólúvaW SUKSZÁBDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TXLSPONSZÁ11: 30—86. Előfiwtóai áij: j|1-- irr» . . . • 11 pM(( || Míto ............................6 pengő Fel elős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden aaerdán ée siombaton. Előfizetéei dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 3 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyitóár sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. Álláskeresőknek 60 'százalék engedmény. A Diosyorsűs beid Ifitékbúb A gazdasági tájékoztató szolgálat dr Antal István nemzetvédelmi pro* * * pagandaminiszter elnöklésével tar* tóttá meg szeptemberi értekezletét. Dr Antal István a legutóbbi világ* események vázolásával kezdte be* szédét, majd igy folytatta: Ezek az események egy kötelességet imák elő számunkra: még erősebb ősz* szefogá t, még fokozottabb józan* ságot, még hidegebb hidegvért, még hatványozottabb munkát, még szi* gorubb nemzeti fegyelmet. Minderre annál inkább szükség van, mert a moszkvai, londoni és egyéb ellenséges irányitis mellett a nyílt és titkos aknamunka egész dandárját bevetik és sugározzák az ország ellen, a magyarság leiké* nek megfélemlítésére, a kishitűség terjesztésére, a belső rend felbom* lasztására. A legutóbbi manőver, az ugyne* vezett békepárt köpenyegében je* lentkező és ügyes ravaszsággal spe­kulálva a közvélemény békevágyára, nem kevesebbre akarja rábírni a magyarságot, mint hogy lehetetlen és szánalmas játékként szolgáltassa ki magát ellenségei kénye-kedvé- nek. Ki nem akar békét ezen a vi­lágon ? És ki nem akarna békét ebben az országban, amely ország­nak semmi, de semmi része nem volt a mai világkatasztrófa előidé­zésében ? Azonban béke és béke között nagy különbségek vannak. Van olyan béke, amely a sírnak a bé­kéje, amely egyértelmű a nemzet­halállal. Van olyan béke, mint 1918-ban, amely egyértelmű a nem­zet feldarabolásával Van olyan béke, amely a gyávaság békéje és egy­értelmű a hűtlenséggel és becste­lenséggel. De van olyan béke, amely biztosítja a nemzet fennmaradását, szabadságát, ősi jogait és a nem* zeti becsület minden követelményét. Az előbbiekből nem kérünk, az utóbbiért azonban erőink végső meg­feszítéséig sikraszállunk. Nagyon csalódnak azok, akik azt hiszik, hogy a béke ügyét nyavaly- gással, fejlógatással, hízelgéssel, fel­ajánlkozással s nemzeti önérzetünk megtagadásával lehet szolgálni. — Ilyen eszközzel csak a megvetést érik el még ellenségeink részéről is. Azok, akik az ország sorsát ma irányítják, tisztában vannak a való helyzettel és azokkal a konzekven­ciákkal, amelyek alól a magyar sors nem tudja emancipálni magát. Mindenkinél jobban vannak infor­málva az országban és mindenki­nél jobban tudják erőink és lehe­tőségeink birtokállományát. Válto­zatlan szilárdsággal halad előre ez a nemzetvezetés. A belső vonalon a konzervatív, alkotó, keresztény nemzeti politika utján és változat­lanul szolgálja kifelé a magyar ön- céluság gondolatát, a tradicionális magyar hűség és az ősi magyar becsület tisztaságával és rendithe- tetlenségével. Antal miniszter azzal fejezte be beszédét, hogy ma minden magyar­nak hinni kell a magyar küldetés sorsszerűségében, a magyar veze­tés elhivatottságában és szilárdsá­gában és a magyar jövő rendithe- tetlenségében. Ha megőrizzük lel­künk épségét, munkánk zavartalan­ságát, a magyarság egészséges ösz­töneit és töretlen erőit, nemzetünket semmi, de semmi baj nem érheti. Haeffler István osztálytanácsos a miniszterelnökségi sajtóosztály élén Az uj sajtófőnök tolnamegyei vonatkozásai Ullein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófőnök stockholmi követté ki­neveztetvén, a külügyminiszter ba- róthi Bede István követség! taná­csost bizta meg a külügyi sajtó- osztály vezetésével. Ezzel kapcso­latban Kállay Miklós miniszterelnök elrendelte a sajtóosztály átszervező­iét és a Ill/a. sajtópolitikai ügy­osztály vezetésével Haeffler István miniszteri osztálytanácsost, a Ill/b. sajtóközigazgatási osztály vezetésé­vel Dalin Elek miniszteri tanácsost bizta meg. Mindkét ügyosztály felül­vizsgálata vitéz Thutánszky László politikai államtitkár alá tartozik. Haeffler István sajtófőnök az édesanyja: sz. Répássy Sarolta, (korán elhalt zombai főintézif árvája, néhai Trajber Tódor - szekszárdi igazgató nevelt leánya) révén megyénkben származása és ő maga is sok vakációt töltött szekszárdi rokonai körében, Haeffler István osztálytanácsos 1898-ban született. Érettségi után katona lett és közel kétévi front- szolgálat után, mint tartalékos had­nagy szerelt le. Egyetemi tanul­mányai közben, 1922 ben a Ma­gyar Távirati Iroda munkatársa lett és kezdettől fogva a Ma­gyar Távirati Iroda belpolitikai hír­szolgálatában működött, majd az 1928. évben annak vezetője lett. 1937-ben kormányzói elismerésben részesült, 1938 ban Darányi Kál­mán miniszterelnök meghívására a miniszterelnökség sajtóosztályának tagja lett és 1939 ben miniszteri osztálytanácsosi címet kapott. Az utolsó években Ulleln- Reviczky An­tal sajtófőnök mellett ő látta el a sajtó belpolitikai tájékoztatását. * Dulin Elek miniszteri tanácsos, akit a miniszterelnökség Ill/b. osz­tályának vezetésével bíztak meg, eddig a sajtóosztály helyettes veze­tője volt. Közismert kitűnő sajtójogász, a sajtójogi igazgatás egyik leg­avatottabb ismerője, igaz barátja a magyar sajtónak, aki mostani megbízatásával szélesebb hatáskört kapott eddigi munkássá­gának folytatására. * Az egész magyar sajtó őszinte örömmel veszi tudomásul, hogy a politikai sajtófőnök rendkívül fon­tos posztjára Haeffler István minisz­teri osztálytanácsos személyében ki­váló, tapasztalt, nagy gyakorlattal rendelkező újságíró került. Az uj sajtófőnök már hat esztendő óta tagja a miniszterelnökség sajtóosz­tályának, ahová még Darányi Kál­mán bizalma szólitota. Mikor a miniszterelnökségi sajtóosztály szol­gálatába lépett, már általánosan megbecsült és eredményes újság­írói munkásság volt mögötte. A Magyar Távirati Iroda egyik leg­kitűnőbb munkatársa volt A miniszterelnökség sajtóosztá­lyára annak idején különleges feladatok elvégzésére került és ott hamarosan fontos szerep ju­tott neki a sajtófőnökség és a sajtó közvetlen állandó kapcsolatának megteremtésében. Ezt a feladatot, amely a legutóbbi rendkívül nehéz háborús években a sajtó alapos ismeretét, széles politikai látókört, nagy tapintatot és gyakorlati tudást kívánt, Haeffler István a kormány- politika irányítóinak és a magyar sajtó teljes megelégedésére oldotta meg. Sok tapasztalatot, alapos tudást visz magával Haeffler István mi­niszteri osztálytanácsos valóban nagy rátermettséget igénylő uj po­zíciójába és a sajtó munkásai bi­zalommal látják őt a miniszterelnök­ségi sajtóosztály élén. Ezt a bizal­mat az uj sajtófőnök képességein kívül a közte és a sajtó közt ed­dig is fennállott kapcsolatokból me­rítik. Haeffler István ugyanis sajtó- osztályi működése alatt igen meg­értő barátja és támogatója volt a sajtó munkájának, ami egyébként természetes is az olyan újságíró részéről, aki tapasztalatból ismeri a sajtó életének minden mozza­natát. A Magyar Külügyi Társaság Tolna vármegye Iskolánkivüli Népművelési Bizottságának a kezdeményezésére a Szekszárdi Kaszinó kebelében Külügyi Szemináriumot szervez. A szemináriumon dr Eöttevényi Olivér egyet, tanár, m. kir. udvari tanácsos a Magyar Külügyi Társaság ügy­vezető elnökének a vezetésével illusztris előadói kar venne részt. Köztük dr Polzovits Iván egyet. m. tanár, dr Gömöry Laiml László nyug. rendkívüli követ, megh. miniszter, dr Mihályffy Antal min. osztály- tanácsos, dr Lukács György nyug. miniszter, vitéz dr Nagy Iván min. osztálytanácsos, egyetemi m. tanár, dr Toporczi Emil miniszteri titkár, orvos, dr báró Villani Lajos rkiv. követ, megh. miniszter stb. A szeminárium október hó köze­pén, vagy november hó elején kez­dődnék mindenkor az esti órákban (a hallgatók kívánsága szerint) és naponta két óra előadásból állana, a szemináriumi megbeszélésen kívül. A szeminárium tantárgyai lennének: Magyarország helyzete a világ- politikában. Diplomáciai történelem. Nemzetközi szociálpolitika. Nemzeti kisebbségek problémái. Nemzetközi szociálpolitika. Világgazdasági prob­lémák. Nemzetközi jog. A szeminá­rium tartama 18—20 óra. Jelent­kezés már most szükséges, hogy az egyes előadókkal a lekötések meg­történhessenek. — Jelentkezési díj, mely egyszersmint beiratási dij is Egyes szám ára 20 fillér Külügyi Szeminárium Szekszárdim

Next

/
Oldalképek
Tartalom