Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-09-11 / 65. szám

TOLNAMEGYEI UJSlfl nem maradhat így és ezeknek a gondozásából az árvaszékeket ki* hagyni nem lehet. Az árvaszék kö­telessége például az is, hogy a gondozó apa és gyámapa műkö­dését összehangolja. Erre vonat­kozóan sürgősen meg kell majd a gondozottak érdekében teremteni a jogi alapot, mert az árvaszékek nélkül ezt a kérdést helyesen meg­oldani nem lehet. Thurdnszky László államtitkár a felszólalásokkal kapcsolatban rész­letesen ismertette az ország egyéb helyén kialakult hadigondozási mó­dozatok érdekesebb részleteit, majd 2 A Vas Gereben Irodalmi és Mű* vészeti Kör f. hó 4* én Simonftopnyán a Fried-börgyár Rt. szabadidő szer­vezetének rendezésében a bőrgyári kulturházban tartott kulturestélyt, szépszámú érdeklődő közönség előtt. A bőrgyári zenekar Ipolyi Dezső karnagy vezetésével a Szózatot adta elő, majd lovag Sztára György, bőrgyári tisztviselő üdvözölte az illusztris előadókat s a nagyszámú közönséget, megnyitva a kultur­estélyt. Dr Toporczi Emil a Magyar Külü­gyi Társaság elnöki tanácsának s a Vas Gereben Irodalmi Körnek tagja tartott az aktuális külügyi kérdések­ről egyórás, mindvégig figyelemmel kisért s nagy tudást eláruló előadást, rámutatva a mostani háborús idők­ben kormányunk helyes külügyi vonalvezetésére. A tetszéssel foga­dott előadás után a bőrgyári fúvós­zenekar Ipolyi Dezső karnagy veze­tése mellett régi magyar dalokat adott elő, szép zenei kidolgozásban, nagy tetszést aratva. Ezután dr Halmos Andor nyug. tanügyi főtanácsos, a Vas Gereben Kör diszelnöke köszönte meg a bőrgyári igazgatóságnak a szivélyes fogadtatást s a meleg üdvözlést, két kedves és tetszéssel fogadott novel-« Iáját olvasta fel, mely után az elő­adót lelkesen ünnepelte a közönség. Lovag Sztára György bőrgyári tisztviseiő zárószavaiban megkö­szönte az előadóknak szives és értékes közreműködésüket, a közön­ségnek a megjelenését, a feledhe­tetlen kulturestélyt berekesztette, mely a bőrgyázi zenekar által elő­adott Szózattal nyert befejezést. Szeptember 5*én este Tamásiban az Iparos Társaskörben tartotta a Vas Gereben Irodalmi Kör kultur- estélyét, mely alkalommal a közön­ség teljesen megtöltötte a nagyter­met. A Himnusz eléneklése után Hidasy Imre a járás közszeretet­ben álló főszolgabírója, a Vas Ge- . reben Kör tagja általános vissz- hangot keltett pompás, szellemes beszéddel nyitotta meg a kultur- I újból megállapította, hogy Tolna vármegye a hadigondozás minta- szerűsége és eredményessége tekin­tetében az ország összes vármegyéi között az első helyen áll és reméli, hogy ezen a jövőben is megmarad. Viszont erre a nagy szeretetet és erőkifejtést kívánó lelkes munkára itt annál inkább is szükség van, mert a háborús veszteségek talán Tolna vármegyét érintették a leg­érzékenyebben. A felszólalók érté­kes javaslatait megköszönve, vitéz Thuránszky államtitkár az értekez­letet bezárta. estélyt, üdvözölve a Magyar Külügyi Társaság részéről megjelent dr Toporczi Emilt s a Vas Gereben Kör diszelnökét, dr Halmos Andort, a vármegye közszeretetben álló „Andor bácsiját", mint a kulturestély illusztris előadóit s a nagyszámú közönséget. A tetszéssel fogadott ötletes és hatásos megnyitó után dr Toporczi Emil, a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának tagja közel egy órás előadásban ismertette a had­viselő államok külügyi problémáit és azok magyar vonatkozásait. A nagysikerű 8 tetszéssel fogadott elő­adás után Laczkó Ferenc kántor, Kovács János tanító művészi zon- gorakisérete mellett régi magyar dalokat adott elő művésziesen. Ezután Khiesz Hona urleány haza­fias lelkesedéssel szavalta el a „Magyar Asszony* c. költeményt, sok tapsot aratva. — Majd ismét Laczkó Ferenc jelent meg a szín­padon s Kovács János zongora- kísérete mellett kuruc nótákat adott elő művésziesen. Ezután igen lelkes ünneplés közben lépett a színpadra dr Halmos Andor tanügyi főtanácsos, aki két kedves novellájával aratott sok tapsot. Egy kedves zenei számmal lepte meg Kovács János a közönséget, majd Hidasy Imre főszolgabíró költői szépségű szavakkal köszönte meg az előadók és szereplőknak a közre­működést, hatásosan kiemelve a magyar kormánynak helyes és nem­zetmentő külpolitákáját, berekesz­tette a mindvégig magas színvonalú kulturestélyt, mely a „Hiszekegy* eléneklésével ért véget. *?libeÁc Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország —'menyország Az olasz fesiioerletítel ezeknek a napoknak a világszenzá­ciója. Nem azért szenzáció ez, mintha ez az esemény váratlanul lepte volna meg Itália szövetségeseit, hanem mert szokatlanok a körülményei. Két héttel ezelőtt, augusztusban kezdődtek a Palermóban repült olasz meghatalmazottak szeptember 3 án végződött fegyverszüneti tárgyalásai, de a megállapodást az olasz kor­mány csak a calabriai partraszállás után, e hó 8-án tudatta fegyver­társával és a világgal. Németország, amely Afrikán ke­resztül Szicíliában és Olaszország­ban is óriási véráldozatokat hozott szövetségeséért, jó ideje figyelemmel kisérte már a fegyverletétel előzmé­nyeit és minden eshetőségre fel­készülve kidolgozta haditerveit. A fegyverszünet hírének vételével szinte óramű pontossággal megszállotta északi Olaszországnak azokat a csomópontjait, amelyek az angol­szász invázió feltartóztatásának a hadműveleti kulcsai. Német katonai vezetők már régebben visszavonták csapataikat Szicíliából és Calabriá- ból, mert nem bíztak az uj olasz kormányban. Egyúttal azonban min­den meglepetéssel szemben biztosí­tották az Olaszországban maradt német csapatokat. A német rend­szabályok mindenütt tervszerűen folynak és az olasz kötelékeknek a németek által történt lefegyverzése általában simán ment. . Japán fájdalmasnak mondja ezt az eseményt, de mint katonanem­zet háromezeréves dicső történetébe vetett hittel bízik a végső győze­lemben. Kállay Miklós miniszterelnök a MÉP csütörtök esti értekezletén erről az eseményről szólva közölte, hogy a fegyverletétel sajnálatos ténye nem volt váratlan esemény előttünk sem. Bizonyos rezignáció- val emlékezett meg Olaszországnak irányunkban mindenkor tanúsított baráti érzelmeiről és leszögezte, hogy az olasz nép mindig hűséggel állott Magyarország igaza mellett. Ugyanakkor hangoztatta, hogy ezekben a valóban sorsdöntő idők­ben a magyarság egysége az a hatalom, amely a jobb jövőt elő­készítheti. A pártegység — úgy­mond — az ország egységét szol­gálja és a magyar utón haladva dolgozhatunk legelőnyösebben a magyar megmaradás és a magyar feltámadás érdekében. Végül a jel­szó-politika elutasításával akként végezte beszédét a miniszterelnök, hogy nekünk, magyaroknak semmi közünk a világpolitikai vitákhoz, mi csak a magunkét védjük és a magunk ezeréves birtokállományát akarjuk visszaszerezni. Időjelzés» Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1943 szeptem­ber 2—8-ig. Hőmérséklet maximum : 25‘7 C® szeptember 8-án, minimum: 12'8 C* szeptember 2-án. Csapadék: eső 0'7 mm szeptember 4-én, eső 8‘9 mm szeptember 5-én. jég 3'5 mm szeptember 6-án. Összesen 13* 1 mm. — Katonai kitüntetés. A Kor­mányzó Ur őfőméltósága vitéz Mol­nár László vezérőrnagynak az el­lenség előtt tanúsított vitéz maga­tartásáért és hadosztályának az el­lenség előtt való eredményes veze­téséért a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztjét hadidiszitménnyel és kar­dokkal adományozta. Áramszünet. F. hó 12-én 5—11 óráig a máza—szekszárdi távvezeté­ken folyó javítási munkálatok miatt az áramszolgáltatás Szekszárdon szü­netelni fog. — Tomcsik József bázeli egye­temi tanár. Dr Tomcsik József egyetemi tanárt, vármegyénk köz- egészségügyének őszinte jóakaróját és az itteni közegészségügyi sze­mélyzetnek régi ismerősét, az Or­szágos Közegészségügyi Intézet igaz­gatóját, a világszerte ismert magyar tudóst meghívták tanárnak a bázeli egyetemre. — A hírneves orvos- professzor, aki a sanghai-i, továbbá több amerikai egyetemnek volt tanára, többször megfordult vár­megyénkben és Szekszárdon is. Mint értesülünk Tomcsik professzor bázeli katedráját már el is foglalta. — A Szociális Felügyelőség tolnamegyei szemléje. B ronts Gézáné országos szociális felügyelő a központ megbízásából Tolna vármegyébe érkezett és Szikot a Lajosnak, a Vármegyei Népjóléti Szövetkezet ügyvezető igazgatójának kíséretében e hő 9-én megszemlélte az Iregszemcsén, Tolnanémediben, Gyönkön és Kölesden folyó szociáis építkezéseket. — Megszűnt a szekszárdi viz- mizéria. A kánikulai nagy hőséggel kapcsolatban a szekszárdi vízvezeté­ket tápláló artézi kutak nem tudtak elegendő vizet szolgáltatni, mert a közönség vízfogyasztását a nagy meleg rendkívüli módon felfokozta. Mint értesülünk, az idő hűvössé válása folytán a vízfogyasztás lénye­gesen csökkent és a vízmű víz­szolgáltató képességét illetően zava­rok nem várhatók. 1943 szeptember 11. TELEFON: 22—11 Péntek, szept. 10 Szombat, szept II Vasárnap, szept. 12 6 és 8 érakor 6 és 8 órakor 2,4,6 és 8 órakor Vasárnap délután 2 órakor a helyár 60, l'IO és 130 fill. Karády Katalin főszereplésével; Páll aain • A acl fl VILÁG­MOZI nSNMHI JÓZSEF E$9 szív m... Bónyi Adorján- »ÉGŐ HEGY« c. regénye után filmre irta: Babay József. Főszereplők: Karády Katalin, Uray Tivadar, Pethes Ferenc, Nagy István, Halmay Tibor, Kiss Manyi, Pálóczy j L. és Makláry Zoltán. Kisérő műsor9 „NE DOBD ELiC 1 Kulturfilm és Magyar világhiradó 1 Az előadások kezdete: hétköznapokra : 6 és 8 óra­kor, vasár- és Annepnapo kon: 2, 4, 6 és 8 órakor. A Vas Gereben Irodalmi Kor kulturestélyei

Next

/
Oldalképek
Tartalom