Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-08-14 / 57. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1943 augusztus I4-. ság megerősítésére. Egy pillanatig sincs kétségem aziránt, hogy a magyar nép bármikor készen áll arra, hogy Erdélyért, ezért a tiszta és kizárólagos magyar ügyért a legnagyobb áldozatot is meghozza* Erdély, amint magyar volt mindig, magyar lesz ö'ökké. Fogjon ösz- sze tehát minden magyar a régi erdélyi nagyok szellemében és ezt a földet tartsa meg továbbra is ma* gyárnak, végzé beszédét a miniszter. Bornemisza IparOgyl miniszter beszéde a magyar munkásokhoz Bornemisza Géza ’parügyi miniszter vasárnap délelőtt nagy ünnepség keretében tüntette ki a Magyar Állami Vas*, Acél- és Gépgyár 302 munkását, akik több mint 30 esztendeje állanak példás magaviselettel a gyár szolgálatában. Ez alkalommal az ipaiügyi miniszter beszédet mondott. Beszéde bevezetésében örömének adott kifejezést, hogy a diósgyőri munkásokon keresztül közvetlenül szólhat a magyar munkásokhoz, akik a nemzeti erőpróbának ezekben a napjaiban, a katonák mellett az országépités- nek és honvédelemnek, talán legnehezebb feladatát végzik. Nem üres szólam a magyar sorsközösség, —• mondotta a többi között a miniszter — hanem komoly és véres, egyben pedig biztató és az erőket összefogó valóság. Kife jezi azt a kemény igazságot, hogy mi magyarok, akármi a foglalkozásunk és a társadalmi rangunk-, együtt szenvedünk meg minden hibát, mulasztást vagy kishitűséget, de együtt boldogulunk is, ha megtesszük mindazt, amivel önmagunknak, hazánknak és a jövőnknek tartozunk. Az együvé tartozásnak ez a megkerülhetetlen parancsa ma még erősebben szól hozzánk, mint valaha, Ne higyje senki ebben az országban, hogy magának jobb helyzetet, esetleg kedvezőbb elbírálást bizto- tosithal, ha megtagadja ezt a sors- közösséget, ha bármely irányban kilép a nemzeti egység kötelékéből, mert magyar volta eltéphetetlenül részesévé teszi annak a jövőnek, amely az egész magyarságnak jut osztályrészül. A nemzeti boldogulás azonossága magába zárja természetes, a szociális haladást is. Az az ut, amelyet e téren az utolsó két évtized alatt megtettünk, kétségbevonhatatlanul bizonyítja, hogy a szociális eszme már megtelhette és olyan rugójává vált a magyar léleknek, amely a háború befejeztével továbbra is alkotásokra sarkal. A lelkek átalakulása e tekintetben már annyira mélyreható, hogy nincs szükség semmiféle erőszakra, vagy kényszeríteni akarásra annál kevésbbé, mert mint a múlt is megmutatta, minden erőszakos fellépés bizalmatlanságot kelthet a nemzet egyetemében és a szociális haladást munkáló felelős vezetőkre is elkedvet- lenitően hathat. A megnövekedett kőtelességtudat és felelősségérzet fontos mozzanat háború idején, mikor a nemzetnek egyetlen teljesítményi kötelességet kell alkotnia, ebben a hatalmas gépezetben valamennyi keréknek, a legkisebbnek és a legnagyobbnak is akadozás és akadékosság nélkül kell betölteni a háború elmúltával is. Hogy milyen sors vár ránk a jövőben ? Elsősorban magunktól függ, a magunk egyetértésétől, belső harmóniánktól, összefogásunktól és elszántságunktól. A kitüntettek nagy száma azt mutatja, hogy a magyar munkásság nagy sorábau, ezrével és tízezrével vannak a legjobb magyar emberek, a legmunkásabb migyar emberek, akik előtt kettős cél lebeg: családjuk és nemzetük boldogulása. E derék munkások a nemzeti társadalom háláját és elismerését érdemlik meg. Az itt kitüntetett 302 munkástestvéremen keresztül egész magyar munkásság felé kívántam elmondaui az elismerés szavait. Bízom a magyar munkásságban, bízom a munkások magyarságában, munkaszeretetében és józanságában, bízom abban, hogy a magyar munkásságnak e túl ajdonságaira tudjuk majd felépíteni a boldogabb, jobb és még szociálisabb Magyarországot* Az iparügyi miniszter beszéde után kihajtott a diósgyőri vasgyári munkástelepre, ahol több munkáscsaládot meglátogatott, hosszan elbeszélgetett velük, majd visssatért a fővárosba. Közigazgatási Bizottság Vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklésével f. hó 10-én tartotta Tolna vármegye Közigazgatási Bizottsága augusztusi rendes ülését, melyen a hivatalfönökökön és szakelőadókon kivül részt vettek*, dr Berndlh Béla, Döry Frigyes, báró Fldth Tibor, dr Gőzsy Tibor, báró Jeszenszky József, Michéli Mihály, Tóth Lajos, Tolnay-Knefély Ödön és dr Vértesy László választott bizottsági tagok. Az elnöklő főispán az ülést megnyitva javasolta, hogy a bizottság üdvözölje a miniszterelnökségi államtitkárrá kinevezett dr vitéz Thurdnszky László miniszteri osztályfőnököt, a vármegye volt főispánját, akinek itteni működéséhez a legszebb emlékek fűződnek és akinek fényes képességénél fogva uj állásában bizonyára jelentős szerep jut az ország ügyei irányításában. A bizottság a főispán javaslatát egyhangú lelkesedéssel elfogadta és elhatározta Thurdnszky államtitkár üdvözlését. Ezt követően a főispán felkérte a bizottság tagjait, hogy felszólalásaikat csak közérdekű ügyek megvitatására korlátozzák. Az egyes közigazgatási ágazatok vezetőinek előadásában megkezdődött az időszaki jelentések ismertetése, majd Morvay László tb. főjegyző ismertette a közúti költség- vetést 4,795.000 P bevétellel, ugy- annyi kiadással és közölte, hogy az útadó kulcsa 18 százalék. — Ismertette egyúttal a közmunka, váltság részleteit is és javasolta, hogy a költségvetést ajánlja a Bi- ottság elfogadásra a Törvényhatósági Bizottságnak. Dr Berndth Bélának a tárgyhoz történt felszó- | lalására Szongott Edvin alispán ! adott választ, közölve, hogy a fenn- ! álló rendelkezések az alispánnak jogot adnak a tűzifa fuvardíjának a megállapítására. A kőszállitás tekintetében azonban a közellátási miniszterhez kell fordulni, hogy hasonló | felhatalmazást adjon az alispánnak. A továbbiakban báró Fidth Tibor, Döry Frigyes, báró Jeszenszky Jó- I zsef, Tolnay-Knefély Ödön és dr Berndth Béla szólaltak fel az egyes ; szakelőadók jelentéséhez és kérték Bogyiszló egészségházához a tégla kiutalását, tolnai selyemfonoda mellett napközi gyermekotthon felállítását, a búzaár egységes megállapítását, a gazdaságok vassal, cementtel való ellátását, a mezőgazdasági cselédek őrlési engedélyének rendezését, egyúttal felhívták a figyelmet a marhaszállitásoknál tapasztalható sulyapadási visszásságokra. Vitéz Madi Kovács Imre főispán adott felvilágositásokat a felmerült ügyekben és megígérte, hogy a sérelmek orvoslása érdekében sürgősen közbenjár az illetékes minisztériumokban, amelyek az egyes elhangzott panaszok ügyében máris megnyugtató intézkedéseket tettek. A plenáris ülés után az albizottságok üléseztek. TELEFON: 22—11 VILÁG* MOZI Isugilói KAINNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon : 6 és 8 órakor, vasár- és Unnoonapo kon: 2, 4, 6 és 8 órakor. Péntek, ang. 13 Szombat, ang. 14 Vasárnap, anguszt. 15 6 és 8 2,4,6 és 8 órakor Vasárnap délután 2 érakor a helyár 130, 110 és 60 fill. LEGÉNY n (jfiTOM Az els6 igazi magyar burleszk vígjáték. Főszereplők: Csikós Rózái, Vaszari Piri, Hajmássy Miklós, Pethes Ferenc, Pethes Zoltán, Deésy Mária, Makiári Zoltán és Juhász József. Magyar világhiradó és Kísérő műsor. Zongorát, planlnót legmagasabb Árban vennék vidékről is, ár és gyártmány megjelöléssel. NAGY FERENO JlíSOÍlM Lengyel u. 7. 325 Csonka Magyarország nem ország. Egész Magyarország — menyország Kerékpáron Irta: Bürger Ferenc (Marth Sanyinak, legjobb barátomnak ajánlom.) A-kerekek puhán peregnek, Az ut szalagja egyre fogy, Eperfák futnak kétoldalt szembe* Fáradt, zöldruhás, poros vándorok A kerekek puhán peregnek, Alattu. kavics pattog, sustorog. Fehéren csillog az ut a portól, Fáradtan száll száz nyári légy, A vidám és gyors vándoroktól, Senki se kérdi; merre mégy, A kerekek puhán peregnek, Szántják a por lágy tengerét. Hajad a szellő összekuszálja, Mosolygón reád néz a nap Uj utak hívnak, száz messzi pálya |ön aztán csendben elmarad A kerekek puhán peregnek Dalol á szived, mert szabad . . Kis faluk jönnek, integetnek Toronyok harangja rádkacag, Csengetsz egy inges kisgyereknek, S átjár az édes széna-szag A kerekek puhán peregnek, És — kikerülsz egy kis bogarat.., És jársz az utón, vén eperfák Gyümölcsös ága int feléd, Búzavirágot búza-kert ád, S hátizsák-lőzte az ebéd . ., A kerekek puhán peregnek, Zúgják az utak éuekét. Felhős az égbolt, kósza eső ver S te neveted, ha utón ér, Kacagsz a széllel éa esővel Egyszer mindeu rossz végetér.. A kerekek puhán peregnek, S a hold kék-fehér fénye kél. £ versével Bürger Ferenc a Keresztény Munkás- ifjak Országos Szövetségének 1943. évi „TehettégkukM verseny“-én ötödik’dijat nyerte és diszokleéllvel tüntették ki. Időjelzés« Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1943 augusztus 5-11-ig. Hőmérséklet maximum ; 33'8 C° augusztus 6-án, minimum: 18.0 C* augusztus 11-én. Csapadék: eső 2*5 mm augusztus 6-án. — A szekszárdi gimnázium aj igazgatója. Megemlékeztünk róla, hogy dr Király Rudolf tanügyi tanácsost, a szekszárdi m. kir. állami Garay János gimnázium igazgatóját a vallás- és közoktatásügyi miniszter áthelyezte a minisztérium tankőnyvbiráló osztályába. Mint értesülünk, a miniszter dr Király pótlásául Szentbe László budapesti Madách utcai gimnáziumi tanárt helyezte Szekszárdra és megbízta ót az intézet vezetésével. A tanügyi körökben fiatal kora dacára is nagy tekintélynek örvendő gimnáziumi igazgató ezidőszerint katonai szolgálatot teljesít.
