Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-08-11 / 56. szám

Lapunk mai számának melléklete a „Tolnamegyei Gazda“ J1V. évfolyam. SzeRszflrfl, 1943 ongnnlos 11. flzenla) 56. szán. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Felelős szerkesztő: Hirdetések árait SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM; 20-85. BLÁZSIK FERENC Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmin 10 fillér, A reklám, eljegyzési, családi hír nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Előfizetési díj: Bgéra évre • ... 12 pengő || Félévre • • . A lap megjelenik minden «érdén é* uombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérleget mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. Álláskeresőknek 60 százalék engedmény. Pataky Tibor államitkár a debre­ceni nyári egyetem megnyitásakor a kisebbségi kérdésről igen meg­szívlelendő beszédet mondott, amely­ből módunkban áll az alábbi fon­tos részleteket közölni: A mi különleges viszonyaink kö­zepette nemzetiségi politikánk alapja: erős magyarság, erős ßggetlen ma­gyar állam. Ez az a cél, amelyet állandóan munkálnunk kell. De en­nek a célnak munkálásából ki kell venniök a maguk részét nem ma- gyarajku honfitársainknak is. Az erős magyarság és az erős füg­getlen magyar állam nekik épp olyan érdekük, mint nekünk ma­gyaroknak. Az ő boldogulásuknak, fennmaradásuknak, virágzásuknak épp úgy feltétele, mint a miénk­nek. Ennek a gondolatnak jegyé­ben kell kezet fogunk. Ezt kell kö­zösen munkálnunk, ebben a gon­dolatban kell összeforrnunk. Ezen az utón haladva, erről soha le nem térve könnyen kiküszöböl­hető minden súrlódás. Mert ez az at a suum cuique útja, a kölcsö­nös megbecsülésé, tiszteleté s a szeretető. A szereteti, amelynek je­lentőségére, mint nemzetiségi politi­kánk egyik legfontosabb lelki ténye­zőjére a miniszterelnök ur ungvári beszédében rámutatott, amidőn han­goztatta, hogy „A magyar fajtának sok minden hibája között van egy nagy gyöngesége, amely azonban leg­szebb tulajdonsága is: szereti em­bertársát\ És ugyanakkor kiemelte, hogy nMi mindig szerettük azokat a népeket, amelyeket itt találtunk, ide behoztunk, ide beengedtünk. Ez a gyöngénk, a mi erőnk. Mert igazán szeretni csak az erős tud. A gyűlöl­ködés, az elnyomás, a leigázás azok fegyvere, akik nem bíznak a maguk erejében. Az erő önbizalmat ad, meg­adja a biztonságot a vezttésre, az egyéni életben éppen úgy, mint a népek életében, mint a népek veze­tésében.9 Nekünk nincsen szükségünk a magunk igazának bizonyítására, a történelmi hamisitás, az ócsárlás, a sokszor piaci hangú gyűlölködés eszközével élni Elég szárazon ki­jelenteni: ha mi úgy elnyomtuk, leigáztuk volna ezer éven át az itt élő és ide beköltöző nem magyar honfitársainkat, amint azt rólunk el­lenfeleink hirdetik, hírmondója sem lenne nemzetiségeinknek. Erős magyar állam, amelyben a magyarság a nemzetiségekkel — azok jogos igényeit tejesen kielé­gítve — békés harmóniában együtt él, Európa e részében a béke leg­biztosabb őre. A magyarság lelkében mindig élő volt és élő ma is a testvéri szere­tet a nemzetiségek, azon népek felé, amelyekkel együtt élt és együtt él, élő volt es élő ma is a megértő készség a nemzetiségi jogok elis­merésére és gyakorlati biztosítá­sára. Viszont nemzetiségeinkben is élő valóság volt és az ma is a magyar állameszme. Ha e részben a történelem folyamán voltak za­varó momentumok s ilyenekről itt- ott talán ma is szó eshetik, azok csak egyes nemzetiségi személtek­ben, a nemzetiségi tömegek piciny, vékony rétegében jelentkeztek, de nem tudták áthatni, mint ahogy ma sem hatják át a nemzetiségeknek akárcsak valamelyes jelentékenyebb tömegét. Ezt hangsúlyozottan ki kell emel­nünk, mint ahogy nyomatékkai kell rámutatni arra is, hogy még e sporadikus zavaró momentumo­kat is sohasem a magyar állam, vagy a magyarság magatartása ter­melte ki. Nem, azok nem itt szü­lettek, azokat mindig kívülről mes­terségesen szították — békezavaró szándékokból. Szították olyanok, akik túlzott sovinizmustól és vak gyűlölettől fütve elvesztették a józan reális politikai látást és sovén el- vakultságukban nem ismerték fel, hogy a Duna völgyében középponti elhelyezkedésű magyarság és a vele együitélő nemzetiségek sorsszerűén, természeti és gazdasági adottságok miatt egymásra, egy állam keretébe vannak utalva. De szították és szít­ják olyanok is, akik örökérvényű emberi igazságokkal ajkukon való­jában mérget csöpögtetnek az egy­másfelé kinyílt lelkekbe, szétválasz­tani akarják azokat, éket akarnak verni azok közé, akik sorsszerűén egymásra vannak utalva. Magunk és mások is, akik a du- navölgyi nemzetiségi kérdés problé­máit vizsgálják, nem zárkózhatnak el a most említett természeti, gaz­dasági erők elhatározó szerepének felismerése elől. De nem zárkóz­hatnak el egy másik rendkívüli fon­tosságú körülmény meglátása elől sem. S ez minden hamis dobverés, hazug propaganda állításával szem­ben az, hogy e területen az itt élő népek között időtálló szintézist, bé­két, harmóniát csak a magyar állam és csak a magyarság tudott és tud teremteni és fenntartani. A magyarságnak, a magyar nép­nek Keletről hozott tüielmessége és ösztönösen érvényesülő magas politikai horizontja, e tulajdonok­nak a nemzetiségekre gyakorolt ha­lasa, a nemzeusegeK nagy töme­geinek államhűsége és ragaszko­dása a magyar államhoz, azok a lelki pillérek, amelyeken e szinté­zis, e harmónia kialakult és amelye­ken az nyugszik. Sziklaszilárdan hisszük, hogy ezek a százados próbát kiállott lelkierők változatlanul fognak érvényesülni a J legnagyobb viharok és veszélyek ■ között is. fl közellátási felügyelő a cséplésről A csépléssel kapcsolatban beszél­getést folytattunk Löte Pál m. kir. közellátási felügyelővel, a szekszárdi Közellátási Felügyelőség vezetőjé­vel, aki kérdéseinkre a következő­ket mondotta: „A megyében —amint azt a múlt héten tartott vármegyei ellenőrző őrző körutamon megállapítottam — a gabona cséplése általában rend- I ben folyik és a cséplés eredménye | a várakozást meghaladóan jónak mutatkozik. A jó termés kétség­kívül minden gazdálkodónak bizto­sítani fogja az évi kenyérgabona- szükségletet s igy semmi szükség nincs arra, hogy egyes gazdák a cséptésnél jogtalanul igyekezzenek maguknak többletgabonát vissza­tartani és ezzel az ország ellátat­lan lakosságának élelmezése elől készleteket elvonni. Megnyugtatha­tom a gazdákat, hogy azoknál a gazdálkodóknál, akik olyan kis te­rületen gazdálkodnak, hogy a saját és háztartásuk szükségletére szol­gáló kenyérgabonát sem tudják meg­termelni és munkabér fejében meg­szerezni, ellátásukról külön gon­doskodás fog történni. Általában a csépléseknél nagyobb visszaélések nem fordultak elő, ami mutatja, hogy a tisztességes és ha­zafias gondolkozásu cséplőgépve­zetők, fogadalmukat betartva, hiva­tásuk magaslatán állanak. Azok el­len a cséplőgéptulajdonosok ellen, akik a rendeleteket nem tartják be és igy megbízatásukra méltatlanok­nak bizonyultak, a felügyelőség a legszigorúbban fog eljárni és gon­doskodni fog arról, hogy méltó bün­tetésüket megkapják. — Remélem, hogy az elmúlt esetekben alkalma­zott szigorú büntetésekés rendsza­bályok azoknak a csekély számú cséplőgépvezetőknek is elveszik a kedvét a visszaélésektől, akik hiva­tásukat nem megfelelően töltik be és nem látják be, hogy ténykedé­sükkel a bel ő front erejét gyengí­tik s ily módon a hazának ellen­ségei, akik ennélfogva semmiféle * kiméletet nem érdemelnek. A lábbeli beszerzése és javítása A lábbeli beszerzéséről és javítá­sáról különböző rendeletek jelentek meg. Ezekre vonatkozólag most ille­tékes helyről a következő összefog­laló tájékoztatást adták ki: A bőrtalpú lábbelifajták leg­nagyobb része és a talpbőr zárolva van. Zárolt bőrtalpú lábbelit és talpbőrt csak hatósági utalványra lehet vásárolni. Utalvány szükséges a lábbelinek bőrtalp felhasználásával végzett feje­lésére, vagy talpalására is. A műtalpu lábbeli nem utalvány­köteles. A bőrtalpú lábbeli vásárlására, készítésére és javítására háromféle utalványt rendszeresítettek: piros- • színű utalványt a lábbeli mérték I utáni készítésére, piroszinü utalványt lábbeli fejelésére és talpalására zö dszinü utalványt készlábbeli vá­sárlására. Az iparos megrendelésre mérték szerint bőrtalp felhasználásával csak pirosutalványra készíthet lábbelit. A fejelést és talpalást szintén csak pirosutalványra végezheti. A fo­gyasztó a piros utalvány alapján a talpbőrt a talpbőrkereskedőtöl maga is megvásárolhatja és a talp bőr­kereskedő a talpbőrrel egyidejűleg a meghatározott mennyiségű felső­bőrt és mellékanyagot is köteles az utalványbeváltó személynek ki­szolgáltatni. A lábbeli javítását az iparos talp­bőr felhasználása nélkül, vagy talp- bőrhulladékból utalvány nélkül el­végezheti Talpfoltozáshoz és sarok­Egyes szám ára 20 fillér Erős magyarság, erős, független magyar állam

Next

/
Oldalképek
Tartalom