Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-08-11 / 56. szám
Lapunk mai számának melléklete a „Tolnamegyei Gazda“ J1V. évfolyam. SzeRszflrfl, 1943 ongnnlos 11. flzenla) 56. szán. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Felelős szerkesztő: Hirdetések árait SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM; 20-85. BLÁZSIK FERENC Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmin 10 fillér, A reklám, eljegyzési, családi hír nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Előfizetési díj: Bgéra évre • ... 12 pengő || Félévre • • . A lap megjelenik minden «érdén é* uombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérleget mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. Álláskeresőknek 60 százalék engedmény. Pataky Tibor államitkár a debreceni nyári egyetem megnyitásakor a kisebbségi kérdésről igen megszívlelendő beszédet mondott, amelyből módunkban áll az alábbi fontos részleteket közölni: A mi különleges viszonyaink közepette nemzetiségi politikánk alapja: erős magyarság, erős ßggetlen magyar állam. Ez az a cél, amelyet állandóan munkálnunk kell. De ennek a célnak munkálásából ki kell venniök a maguk részét nem ma- gyarajku honfitársainknak is. Az erős magyarság és az erős független magyar állam nekik épp olyan érdekük, mint nekünk magyaroknak. Az ő boldogulásuknak, fennmaradásuknak, virágzásuknak épp úgy feltétele, mint a miénknek. Ennek a gondolatnak jegyében kell kezet fogunk. Ezt kell közösen munkálnunk, ebben a gondolatban kell összeforrnunk. Ezen az utón haladva, erről soha le nem térve könnyen kiküszöbölhető minden súrlódás. Mert ez az at a suum cuique útja, a kölcsönös megbecsülésé, tiszteleté s a szeretető. A szereteti, amelynek jelentőségére, mint nemzetiségi politikánk egyik legfontosabb lelki tényezőjére a miniszterelnök ur ungvári beszédében rámutatott, amidőn hangoztatta, hogy „A magyar fajtának sok minden hibája között van egy nagy gyöngesége, amely azonban legszebb tulajdonsága is: szereti embertársát\ És ugyanakkor kiemelte, hogy nMi mindig szerettük azokat a népeket, amelyeket itt találtunk, ide behoztunk, ide beengedtünk. Ez a gyöngénk, a mi erőnk. Mert igazán szeretni csak az erős tud. A gyűlölködés, az elnyomás, a leigázás azok fegyvere, akik nem bíznak a maguk erejében. Az erő önbizalmat ad, megadja a biztonságot a vezttésre, az egyéni életben éppen úgy, mint a népek életében, mint a népek vezetésében.9 Nekünk nincsen szükségünk a magunk igazának bizonyítására, a történelmi hamisitás, az ócsárlás, a sokszor piaci hangú gyűlölködés eszközével élni Elég szárazon kijelenteni: ha mi úgy elnyomtuk, leigáztuk volna ezer éven át az itt élő és ide beköltöző nem magyar honfitársainkat, amint azt rólunk ellenfeleink hirdetik, hírmondója sem lenne nemzetiségeinknek. Erős magyar állam, amelyben a magyarság a nemzetiségekkel — azok jogos igényeit tejesen kielégítve — békés harmóniában együtt él, Európa e részében a béke legbiztosabb őre. A magyarság lelkében mindig élő volt és élő ma is a testvéri szeretet a nemzetiségek, azon népek felé, amelyekkel együtt élt és együtt él, élő volt es élő ma is a megértő készség a nemzetiségi jogok elismerésére és gyakorlati biztosítására. Viszont nemzetiségeinkben is élő valóság volt és az ma is a magyar állameszme. Ha e részben a történelem folyamán voltak zavaró momentumok s ilyenekről itt- ott talán ma is szó eshetik, azok csak egyes nemzetiségi személtekben, a nemzetiségi tömegek piciny, vékony rétegében jelentkeztek, de nem tudták áthatni, mint ahogy ma sem hatják át a nemzetiségeknek akárcsak valamelyes jelentékenyebb tömegét. Ezt hangsúlyozottan ki kell emelnünk, mint ahogy nyomatékkai kell rámutatni arra is, hogy még e sporadikus zavaró momentumokat is sohasem a magyar állam, vagy a magyarság magatartása termelte ki. Nem, azok nem itt születtek, azokat mindig kívülről mesterségesen szították — békezavaró szándékokból. Szították olyanok, akik túlzott sovinizmustól és vak gyűlölettől fütve elvesztették a józan reális politikai látást és sovén el- vakultságukban nem ismerték fel, hogy a Duna völgyében középponti elhelyezkedésű magyarság és a vele együitélő nemzetiségek sorsszerűén, természeti és gazdasági adottságok miatt egymásra, egy állam keretébe vannak utalva. De szították és szítják olyanok is, akik örökérvényű emberi igazságokkal ajkukon valójában mérget csöpögtetnek az egymásfelé kinyílt lelkekbe, szétválasztani akarják azokat, éket akarnak verni azok közé, akik sorsszerűén egymásra vannak utalva. Magunk és mások is, akik a du- navölgyi nemzetiségi kérdés problémáit vizsgálják, nem zárkózhatnak el a most említett természeti, gazdasági erők elhatározó szerepének felismerése elől. De nem zárkózhatnak el egy másik rendkívüli fontosságú körülmény meglátása elől sem. S ez minden hamis dobverés, hazug propaganda állításával szemben az, hogy e területen az itt élő népek között időtálló szintézist, békét, harmóniát csak a magyar állam és csak a magyarság tudott és tud teremteni és fenntartani. A magyarságnak, a magyar népnek Keletről hozott tüielmessége és ösztönösen érvényesülő magas politikai horizontja, e tulajdonoknak a nemzetiségekre gyakorolt halasa, a nemzeusegeK nagy tömegeinek államhűsége és ragaszkodása a magyar államhoz, azok a lelki pillérek, amelyeken e szintézis, e harmónia kialakult és amelyeken az nyugszik. Sziklaszilárdan hisszük, hogy ezek a százados próbát kiállott lelkierők változatlanul fognak érvényesülni a J legnagyobb viharok és veszélyek ■ között is. fl közellátási felügyelő a cséplésről A csépléssel kapcsolatban beszélgetést folytattunk Löte Pál m. kir. közellátási felügyelővel, a szekszárdi Közellátási Felügyelőség vezetőjével, aki kérdéseinkre a következőket mondotta: „A megyében —amint azt a múlt héten tartott vármegyei ellenőrző őrző körutamon megállapítottam — a gabona cséplése általában rend- I ben folyik és a cséplés eredménye | a várakozást meghaladóan jónak mutatkozik. A jó termés kétségkívül minden gazdálkodónak biztosítani fogja az évi kenyérgabona- szükségletet s igy semmi szükség nincs arra, hogy egyes gazdák a cséptésnél jogtalanul igyekezzenek maguknak többletgabonát visszatartani és ezzel az ország ellátatlan lakosságának élelmezése elől készleteket elvonni. Megnyugtathatom a gazdákat, hogy azoknál a gazdálkodóknál, akik olyan kis területen gazdálkodnak, hogy a saját és háztartásuk szükségletére szolgáló kenyérgabonát sem tudják megtermelni és munkabér fejében megszerezni, ellátásukról külön gondoskodás fog történni. Általában a csépléseknél nagyobb visszaélések nem fordultak elő, ami mutatja, hogy a tisztességes és hazafias gondolkozásu cséplőgépvezetők, fogadalmukat betartva, hivatásuk magaslatán állanak. Azok ellen a cséplőgéptulajdonosok ellen, akik a rendeleteket nem tartják be és igy megbízatásukra méltatlanoknak bizonyultak, a felügyelőség a legszigorúbban fog eljárni és gondoskodni fog arról, hogy méltó büntetésüket megkapják. — Remélem, hogy az elmúlt esetekben alkalmazott szigorú büntetésekés rendszabályok azoknak a csekély számú cséplőgépvezetőknek is elveszik a kedvét a visszaélésektől, akik hivatásukat nem megfelelően töltik be és nem látják be, hogy ténykedésükkel a bel ő front erejét gyengítik s ily módon a hazának ellenségei, akik ennélfogva semmiféle * kiméletet nem érdemelnek. A lábbeli beszerzése és javítása A lábbeli beszerzéséről és javításáról különböző rendeletek jelentek meg. Ezekre vonatkozólag most illetékes helyről a következő összefoglaló tájékoztatást adták ki: A bőrtalpú lábbelifajták legnagyobb része és a talpbőr zárolva van. Zárolt bőrtalpú lábbelit és talpbőrt csak hatósági utalványra lehet vásárolni. Utalvány szükséges a lábbelinek bőrtalp felhasználásával végzett fejelésére, vagy talpalására is. A műtalpu lábbeli nem utalványköteles. A bőrtalpú lábbeli vásárlására, készítésére és javítására háromféle utalványt rendszeresítettek: piros- • színű utalványt a lábbeli mérték I utáni készítésére, piroszinü utalványt lábbeli fejelésére és talpalására zö dszinü utalványt készlábbeli vásárlására. Az iparos megrendelésre mérték szerint bőrtalp felhasználásával csak pirosutalványra készíthet lábbelit. A fejelést és talpalást szintén csak pirosutalványra végezheti. A fogyasztó a piros utalvány alapján a talpbőrt a talpbőrkereskedőtöl maga is megvásárolhatja és a talp bőrkereskedő a talpbőrrel egyidejűleg a meghatározott mennyiségű felsőbőrt és mellékanyagot is köteles az utalványbeváltó személynek kiszolgáltatni. A lábbeli javítását az iparos talpbőr felhasználása nélkül, vagy talp- bőrhulladékból utalvány nélkül elvégezheti Talpfoltozáshoz és sarokEgyes szám ára 20 fillér Erős magyarság, erős, független magyar állam
