Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-07-14 / 48. szám
r TOLNAMEGYEI UJSifi 1943 julius 14, Szász Lajos kőzellátásGgyi miniszter. nedvesség is rendelkezésükre álljon. A szántás megboronálandó, ha omlós; elleneseiben meghengerelendő és eső után megboronálandó. Ha a tarló zöldelni kezd, újból kiboro- nálandó a gaz. Csak a kultur növény fesse zöldre a rónát, máskor mindig a porhanyó földiakaró alatt érjen a talaj, konzerválja a nedvességet és tárolja a tápanyagokat. Szönyi Mátyás. megszűnt magyar állampolgárságok A m. kir. belügyminiszter közzétette, hogy Váralja községben 1922. évben született Loosz Henrik, Kis- mányokon 1921. évben született Schneider Henrik, ófalu községben született Deixler József volt hidasi lakosok, Szekszárdon 1915. évben sz. Kern Ferenc, Szálka községben 1921. évben született Debreczeni György volt somogyi lakosok, a Hőgyészen 1918. évben született Meszner János és 1922. évben született Orbán Antal volt hőgyészi lakosok, Cikón 1913-ban született Cziner János, 1919-ben sz. Fischer Péter 1914-ben sz. Stallenberger András, 1922-ben született Bauman Ádám, 1922-ben sz. Sebő Ádám volt cikói lakosok, a Kakasd községben 1915-ben sz. Schneider József volt mórágyi lakos, Bonyhádon 1923-ban sz. Schuller József, 1922- ben sz. Pallér Ádám, 1922-ben sz* Schaffer József, 1911-ben sz. Wirth (Végvári) Ádám volt bonyhádi lakosok, Györkönyben 1921-ben sz. Remler Mátyás volt györkönyi lakos, Kakasdon 1919 ben sz. Messinger Péter, 1914-ben sz. Häusler Mihály | és Datteln községben 1911-ben sz. > Antlfinger Mihály volt kakasdi lakosok, Nagymányokon 1922-ben sz. Herbert József, 1921-ben sz. Bonfig János, 1921 ben sz. Froszt József, 1921-ben sz. Kromer Mátyás, 1920- ban sz. Stallenberger József, 1921-^ sz. Herger József nagymányoki lakosok, a Rauchselben 1922-ben sz, Wagner József volt aparhanti lakos, a Lupényban 1918-ban sz. Geisz István, Váralján 1921 ben sz. Romozi Imre, a Hidason 1918-ban sz. Lófink Henrik, a Püspöknádas- don 1923-ban sz. Geisz Mihály, Váralján 1911-ben sz. Lieb Mátyás (anyja Hemmel Margit) volt váraljai lakosok, a Majos községben 1914- bensz. Lőbl János, az 1923-ban sz. Schmidt Jakab, 1925-ben sz. Pflug Jakab volt majosi lakosok, Dörypatlanban 1922 ben sz. Glöckner Miklós volt felsőnánai lakos, Kurdon 1912-ben sz. Halmán Ádám volt döbröközi lakos, Kám községben 1911-ben sz. Lotter János volt alsónánai lakos, a Tolnán 1921-ben sz. Scheider István volt vecsési lakos magyar állampolgársága az 1939 évi XIII. te. 1. §-a alapján megszűnt. Kik jogosultak kenyérgabona vámőrlésére Ellenőrzik a cséplést A kőzellátásGgyi miniszter a cséplést nyilt paranccsal ellátott közegeivel, a közellátási felügyelőségek utján, valamint a közigazgatási hatóságok utján ellenőrizteti. Az ellenőrzés arra irányul, hogy a csép* lés gondos lefolytatására vonatkozó intézkedéseket mind a gazda, mind pedig a cséplőgép vezetője betartja- e, továbbá, hogy a cséplőgép vezetője eleget tesz e a könyvek és nyomtatványok kitöltésére A gabonarendelet értelmében kenyérgabona vámőrlésére, vagy vám- cserélésre jogosult a mezőgazda- sági ingatlan tulajdonosa, haszon- élvezője, javadalmasa és haszonbérlője, valamint az, aki ilyen ingatlant kenyérgabonában fizetendő életjáradékért ruházott át, az állandó mezőgazdasági alkalmazott, ideértve az értelmiségi alkalmazottat, továbbá a szerződés alapján foglalkoztatott orvost és állatorvost is, amennyiben járandóságát kenyérgabonában kapja, a nyugdíjas, vagy kegydijas volt mezőgazdasági alkalmazott, vagy annak hátramaradottja, ha járandóságát kenyérgabonában kapja, a mezőgazdasági munkások, cséplőmunkások és pásztorok, a bércséplővállalkozó és ennek alkalmazottja, a konvenciós iparos, a vámőrlést végző malom tulajdonosa, haszonélvezője, vagy bérlője és ennek alkalmazottja, az állami, vármegyei, községi, közbirtokossági, hegyközségi alkalmazott, valamint egyházközségi alkalmazott, ha javadalmazását kenyérgabonában kapja. Az, akinek, gazdakönyvé van, illetve, aki munkásigazolványt kapott, az minden további igazolás nélkül jogosult vámőrlésre. A többi felsorolt személyek vámőrlési jögosult- sága csak arra a kenyérgabnameny- nyiségre terjed ki, amelyet maguk megtermeltek, illetve, amit természetbeni járandóság címén megszereztek. A vámőrlésre jogosultaknak julius 31-ig kell kérni a községi elöljáróságtól a vámőrlési tanúsítvány kiállítását. Az, akinek . gazdakönyve van, annak gazdakönyvére a községi elöljáróság beírja a kenyér- gabona mennyiségét, az őrlés határ-1 idejét s ezt a bejegyzést aláírással és pecséttel látja el. Ez a bejegyzés egyúttal vámőrlési tanúsítványul is szolgál. Az a gazdálkodó, aki mezőgazdasági idénymunkásokat élelmezéssel szerződtetett, kérheti a községi elöljáróságtól a munkások élelmezéséhez kenyérgabonamennyiségre vámőrlési tanúsítvány kiállítását. Minden vámőrlésre jogosítottnak tudni kell, hogy a tanúsítványt másra átruházni nem szabad és aki elveszti, uj tanúsítvány kiállítását nem igényelheti. I gazdik kötelessége o csépiéinél A gazdálkodónak gabonatermé- sát a jó gazda gondosságával kell elcsépeltetnie. — Gabonáját csak cséplőgéppel csépeltetheti el. A cséplőgép vezetője csak akkor kezdheti meg a cséplést, ha a gazda neki előbb bemutatja gazdakönyvét, vagy ha az, aki csépeltetni akar, előbb igazolja, hogy aratórész címén jutott a gabona birtokába. Más esetben csak a községi elöljáróság írásbeli engedélye alapján vállalhat cséplést a cséplőgép vezetője. Kévekötéshez szalmát, vagy zsupszalmát is csak a községi elöljáróság engedélyével szabad csépeltetni. Bengáli tűz O. Hajnóczy Rózsa kónyve Indiáról G. Hajnóczy Rózsa, Germanus Gyula professzornak, a kiváló orientalistának felesége, dr Halmos Andor ny. tanügyi főtanácsos, vármegyénk volt kir. tanfelügyelője nejének nővére — három évet töltött [ Indiában. Urát Rabindranath Tagore j meghívta Sántinikétanba, az ott ala- I pitott Visvabhárati egyetemre, hogy az iszlám tudományának s az arab nyelvnek előadója legyen. Ez adott alkalmat feleségének arra, hogy éveken át közvetlen közelből lássa és élje India életét. A három rend- kivüli, élményekkel zsúfolt indiai év történetét most, a visszaemlékezés távlatából, amely tisztává teszi a látást, megírta egy vaskos kötetben. Különös könyv, nem mindennapi könyv ez. Műfaját is nehéz volna meghatározni. Napló, utleirás, memoár — s ezen felül lebilincselő, izgatóan érdekes regény. Olyan gazdag, olyan sokszínű írás, hogy az ! ember szinte pazarlásnak érzi. Két- | három könyv kitelt volna anyagá- j bői. Hiszen az utleirás, az ismeri ' tető részek, a személyes visszaem- I fékezések magukban véve is érdekesek, megkapóak, figyelemreméltók. S ebbe a dúsan hömpölygő élményáradatba a szerző belevezette egy kitűnő regény folyóját is; valósággal két folyam vizei keverednek az elbeszélés medrében, hasonlóan a Gangesz és a Dzsamná — India két legszentebb folyamának — ösz- szetorkolásához, ahol a két folyam vize még hosszú távon át megkülönböztethetően kavarog egymás mellett, mindegyik megőrizve a maga sajátos színét. Kész, kiválóan felépített és me'g- irt regény a könyvben a fiatal hindu tanárnak és szép európai feleségének története, melybe belekapcsolódik egy másik szerelmi történet, a pompás, erőteljes és öntudatos fiatal német nő és a hindu tanár találkozása s egy fiatal indus fejedelem rajongása a német nő iránL India és Európa világszemlélete, kelet és nyugat találkozik, ütközik össze és békül meg végül a négy emberi sors végzetes bonyodalmában. Ez a történet, amelyet a szerző csupán epizódnak font bele könyvébe, magában is egyike a legjellemzőbb, legélesebben meglátott regényeknek, amelyek Indiával, India problémáival, a kelet és a nyugat találkozásával foglalkoznak. Bromfield „Árviz Indiában " című regénye óta nem olvastunk ebben a műfajban jobbat, érdekesebbet, mint a G. Hajnóczy Rózsa visszaemlékezéseibe belefoglalt történetet. S fokozza mindennek az érdekességét, sőt jelentőségét az, hogy a szerző szinte mindennapos szemlélője, részese volt a leirt eseményeknek; valóság és írói alkotómunka elválaszthatatlanul egybeforrt itt. A közvetlen visszaemlékezések, leírások és ismertető közlések méltó keretet adnak a regénynek. Kulturált, finom itéletü és előkelő érzésű európai asszony, mi több: a szó legnemesebb értelmében európai kultúrájú magyar asszony számol be három esztendő benyomásairól és emlékeiről. Sohasem nagyképü, sohasem tudálékos; őszintén feltárja visszás, ellenkező érzéseit amikor India életének sok riasztó, megdöbbentően ókori, a nyugati ember szemében érthetetlen vagy ( ellenszenves mozzanatával találko- 1 zik; de ellentétben India átutazó I látogatóival, akik néhány heti tapasztalás alapján már azt képzelik, hogy tekintély erejével mondhatnak ítéletet Indiáról, G. Hajnóczy Rózsa igyekszik meglátni a felszín mögött a mélyebb értelmet, a látszatok mögött a tartalmat is. Az írónő ízléses szerénysége követelte, hogy férjének alakja mintegy háttérbe szoruljon a könyv lap- I jain. Mégis, a kevés szóból és szerény szerepeltetésből élesen, tisztán emelkedik ki a lelkes, humánusan érző és ítélő, sokat látott kiváló tudós alakja, azé a férfié, aki nagy gesztusok és hangoskodások nél- I kül vállalkozott valóban hősi fel- j adatokra, aki néhány évvel az indiai tartózkodás után első magyarként s mint egyike a nagyon kevés európaiaknak, akik hasonlóra vállalkoztak, muzulmán zarándok gyanánt, veszélyekkel dacolva végigjárta a mekkai hadzs csodálaton útját s aki Indiában és mindenütt, ahol megfordult keleten, tudásával és egyéniségével csak becsületet és tiszteletet szerzett a magyarságnak I G. Hajnóczy Rózsa könyve nye- I | resége, uj értéke irodalmunknak, j Baktay Ervin* I f és szabályszerű vezetésére vonat- | kozó kötelességének. Ha az ellenőrzésnél az ellenőrök bármiféle sza- i bálytalanságot állapítanak meg, a ! cséplést azonnal beszüntethetik. Az I ellenőrzést végző közeg jelentése alapján a közellátási kormánybiztos a cséplőgép vezetőjét a csépjéstől eltilthatja, vagy költségére állandó cséplési ellenőrt rendelhet ki.
