Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-07-14 / 48. szám

r TOLNAMEGYEI UJSifi 1943 julius 14, Szász Lajos kőzellátásGgyi miniszter. nedvesség is rendelkezésükre álljon. A szántás megboronálandó, ha om­lós; elleneseiben meghengerelendő és eső után megboronálandó. Ha a tarló zöldelni kezd, újból kiboro- nálandó a gaz. Csak a kultur nö­vény fesse zöldre a rónát, máskor mindig a porhanyó földiakaró alatt érjen a talaj, konzerválja a nedves­séget és tárolja a tápanyagokat. Szönyi Mátyás. megszűnt magyar állampolgárságok A m. kir. belügyminiszter közzé­tette, hogy Váralja községben 1922. évben született Loosz Henrik, Kis- mányokon 1921. évben született Schneider Henrik, ófalu községben született Deixler József volt hidasi lakosok, Szekszárdon 1915. évben sz. Kern Ferenc, Szálka községben 1921. évben született Debreczeni György volt somogyi lakosok, a Hőgyészen 1918. évben született Meszner János és 1922. évben szü­letett Orbán Antal volt hőgyészi lakosok, Cikón 1913-ban született Cziner János, 1919-ben sz. Fischer Péter 1914-ben sz. Stallenberger András, 1922-ben született Bauman Ádám, 1922-ben sz. Sebő Ádám volt cikói lakosok, a Kakasd köz­ségben 1915-ben sz. Schneider Jó­zsef volt mórágyi lakos, Bonyhádon 1923-ban sz. Schuller József, 1922- ben sz. Pallér Ádám, 1922-ben sz* Schaffer József, 1911-ben sz. Wirth (Végvári) Ádám volt bonyhádi lako­sok, Györkönyben 1921-ben sz. Remler Mátyás volt györkönyi lakos, Kakasdon 1919 ben sz. Messinger Péter, 1914-ben sz. Häusler Mihály | és Datteln községben 1911-ben sz. > Antlfinger Mihály volt kakasdi lako­sok, Nagymányokon 1922-ben sz. Herbert József, 1921-ben sz. Bonfig János, 1921 ben sz. Froszt József, 1921-ben sz. Kromer Mátyás, 1920- ban sz. Stallenberger József, 1921-^ sz. Herger József nagymányoki lakosok, a Rauchselben 1922-ben sz, Wagner József volt aparhanti lakos, a Lupényban 1918-ban sz. Geisz István, Váralján 1921 ben sz. Romozi Imre, a Hidason 1918-ban sz. Lófink Henrik, a Püspöknádas- don 1923-ban sz. Geisz Mihály, Váralján 1911-ben sz. Lieb Mátyás (anyja Hemmel Margit) volt vár­aljai lakosok, a Majos községben 1914- bensz. Lőbl János, az 1923-ban sz. Schmidt Jakab, 1925-ben sz. Pflug Jakab volt majosi lakosok, Dörypatlanban 1922 ben sz. Glöck­ner Miklós volt felsőnánai lakos, Kurdon 1912-ben sz. Halmán Ádám volt döbröközi lakos, Kám község­ben 1911-ben sz. Lotter János volt alsónánai lakos, a Tolnán 1921-ben sz. Scheider István volt vecsési lakos magyar állampolgársága az 1939 évi XIII. te. 1. §-a alapján megszűnt. Kik jogosultak kenyérgabona vámőrlésére Ellenőrzik a cséplést A kőzellátásGgyi miniszter a csép­lést nyilt paranccsal ellátott köze­geivel, a közellátási felügyelőségek utján, valamint a közigazgatási ha­tóságok utján ellenőrizteti. Az el­lenőrzés arra irányul, hogy a csép* lés gondos lefolytatására vonatkozó intézkedéseket mind a gazda, mind pedig a cséplőgép vezetője be­tartja- e, továbbá, hogy a cséplő­gép vezetője eleget tesz e a köny­vek és nyomtatványok kitöltésére A gabonarendelet értelmében ke­nyérgabona vámőrlésére, vagy vám- cserélésre jogosult a mezőgazda- sági ingatlan tulajdonosa, haszon- élvezője, javadalmasa és haszon­bérlője, valamint az, aki ilyen ingat­lant kenyérgabonában fizetendő élet­járadékért ruházott át, az állandó mezőgazdasági alkalmazott, ideértve az értelmiségi alkalmazottat, továbbá a szerződés alapján foglalkoztatott orvost és állatorvost is, amennyiben járandóságát kenyérgabonában kapja, a nyugdíjas, vagy kegydijas volt mezőgazdasági alkalmazott, vagy annak hátramaradottja, ha járandóságát kenyérgabonában kapja, a mezőgazdasági munkások, cséplőmunkások és pásztorok, a bércséplővállalkozó és ennek alkal­mazottja, a konvenciós iparos, a vámőrlést végző malom tulajdonosa, haszonélvezője, vagy bérlője és ennek alkalmazottja, az állami, vár­megyei, községi, közbirtokossági, hegyközségi alkalmazott, valamint egyházközségi alkalmazott, ha java­dalmazását kenyérgabonában kapja. Az, akinek, gazdakönyvé van, illetve, aki munkásigazolványt kapott, az minden további igazolás nélkül jogosult vámőrlésre. A többi felso­rolt személyek vámőrlési jögosult- sága csak arra a kenyérgabnameny- nyiségre terjed ki, amelyet maguk megtermeltek, illetve, amit termé­szetbeni járandóság címén meg­szereztek. A vámőrlésre jogosultaknak julius 31-ig kell kérni a községi elöljáró­ságtól a vámőrlési tanúsítvány ki­állítását. Az, akinek . gazdakönyve van, annak gazdakönyvére a köz­ségi elöljáróság beírja a kenyér- gabona mennyiségét, az őrlés határ-1 idejét s ezt a bejegyzést aláírással és pecséttel látja el. Ez a bejegyzés egyúttal vámőrlési tanúsítványul is szolgál. Az a gazdálkodó, aki mezőgaz­dasági idénymunkásokat élelmezés­sel szerződtetett, kérheti a községi elöljáróságtól a munkások élelme­zéséhez kenyérgabonamennyiségre vámőrlési tanúsítvány kiállítását. Minden vámőrlésre jogosítottnak tudni kell, hogy a tanúsítványt másra átruházni nem szabad és aki elveszti, uj tanúsítvány kiállítását nem igényelheti. I gazdik kötelessége o csépiéinél A gazdálkodónak gabonatermé- sát a jó gazda gondosságával kell elcsépeltetnie. — Gabonáját csak cséplőgéppel csépeltetheti el. A cséplőgép vezetője csak akkor kezd­heti meg a cséplést, ha a gazda neki előbb bemutatja gazdaköny­vét, vagy ha az, aki csépeltetni akar, előbb igazolja, hogy arató­rész címén jutott a gabona birto­kába. Más esetben csak a köz­ségi elöljáróság írásbeli engedélye alapján vállalhat cséplést a cséplő­gép vezetője. Kévekötéshez szalmát, vagy zsupszalmát is csak a köz­ségi elöljáróság engedélyével sza­bad csépeltetni. Bengáli tűz O. Hajnóczy Rózsa kónyve Indiáról G. Hajnóczy Rózsa, Germanus Gyula professzornak, a kiváló orien­talistának felesége, dr Halmos An­dor ny. tanügyi főtanácsos, várme­gyénk volt kir. tanfelügyelője nejé­nek nővére — három évet töltött [ Indiában. Urát Rabindranath Tagore j meghívta Sántinikétanba, az ott ala- I pitott Visvabhárati egyetemre, hogy az iszlám tudományának s az arab nyelvnek előadója legyen. Ez adott alkalmat feleségének arra, hogy éve­ken át közvetlen közelből lássa és élje India életét. A három rend- kivüli, élményekkel zsúfolt indiai év történetét most, a visszaemlékezés távlatából, amely tisztává teszi a látást, megírta egy vaskos kötetben. Különös könyv, nem mindennapi könyv ez. Műfaját is nehéz volna meghatározni. Napló, utleirás, me­moár — s ezen felül lebilincselő, izgatóan érdekes regény. Olyan gaz­dag, olyan sokszínű írás, hogy az ! ember szinte pazarlásnak érzi. Két- | három könyv kitelt volna anyagá- j bői. Hiszen az utleirás, az ismeri ' tető részek, a személyes visszaem- I fékezések magukban véve is érde­kesek, megkapóak, figyelemremél­tók. S ebbe a dúsan hömpölygő élményáradatba a szerző belevezette egy kitűnő regény folyóját is; való­sággal két folyam vizei keverednek az elbeszélés medrében, hasonlóan a Gangesz és a Dzsamná — India két legszentebb folyamának — ösz- szetorkolásához, ahol a két folyam vize még hosszú távon át meg­különböztethetően kavarog egymás mellett, mindegyik megőrizve a maga sajátos színét. Kész, kiválóan felépített és me'g- irt regény a könyvben a fiatal hindu tanárnak és szép európai feleségé­nek története, melybe belekapcsoló­dik egy másik szerelmi történet, a pompás, erőteljes és öntudatos fiatal német nő és a hindu tanár talál­kozása s egy fiatal indus fejedelem rajongása a német nő iránL India és Európa világszemlélete, kelet és nyugat találkozik, ütközik össze és békül meg végül a négy emberi sors végzetes bonyodalmában. Ez a történet, amelyet a szerző csupán epizódnak font bele könyvébe, ma­gában is egyike a legjellemzőbb, legélesebben meglátott regények­nek, amelyek Indiával, India problé­máival, a kelet és a nyugat talál­kozásával foglalkoznak. Bromfield „Árviz Indiában " című regénye óta nem olvastunk ebben a műfajban jobbat, érdekesebbet, mint a G. Haj­nóczy Rózsa visszaemlékezéseibe belefoglalt történetet. S fokozza mindennek az érdekességét, sőt je­lentőségét az, hogy a szerző szinte mindennapos szemlélője, részese volt a leirt eseményeknek; valóság és írói alkotómunka elválaszthatat­lanul egybeforrt itt. A közvetlen visszaemlékezések, leírások és ismertető közlések méltó keretet adnak a regénynek. Kul­turált, finom itéletü és előkelő ér­zésű európai asszony, mi több: a szó legnemesebb értelmében európai kultúrájú magyar asszony számol be három esztendő benyomásairól és emlékeiről. Sohasem nagyképü, sohasem tudálékos; őszintén fel­tárja visszás, ellenkező érzéseit amikor India életének sok riasztó, megdöbbentően ókori, a nyugati ember szemében érthetetlen vagy ( ellenszenves mozzanatával találko- 1 zik; de ellentétben India átutazó I látogatóival, akik néhány heti ta­pasztalás alapján már azt képzelik, hogy tekintély erejével mondhatnak ítéletet Indiáról, G. Hajnóczy Rózsa igyekszik meglátni a felszín mögött a mélyebb értelmet, a látszatok mö­gött a tartalmat is. Az írónő ízléses szerénysége kö­vetelte, hogy férjének alakja mint­egy háttérbe szoruljon a könyv lap- I jain. Mégis, a kevés szóból és sze­rény szerepeltetésből élesen, tisztán emelkedik ki a lelkes, humánusan érző és ítélő, sokat látott kiváló tudós alakja, azé a férfié, aki nagy gesztusok és hangoskodások nél- I kül vállalkozott valóban hősi fel- j adatokra, aki néhány évvel az indiai tartózkodás után első magyarként s mint egyike a nagyon kevés euró­paiaknak, akik hasonlóra vállalkoz­tak, muzulmán zarándok gyanánt, veszélyekkel dacolva végigjárta a mekkai hadzs csodálaton útját s aki Indiában és mindenütt, ahol megfordult keleten, tudásával és egyéniségével csak becsületet és tiszteletet szerzett a magyarságnak I G. Hajnóczy Rózsa könyve nye- I | resége, uj értéke irodalmunknak, j Baktay Ervin* I f és szabályszerű vezetésére vonat- | kozó kötelességének. Ha az ellen­őrzésnél az ellenőrök bármiféle sza- i bálytalanságot állapítanak meg, a ! cséplést azonnal beszüntethetik. Az I ellenőrzést végző közeg jelentése alapján a közellátási kormánybiztos a cséplőgép vezetőjét a csépjéstől eltilthatja, vagy költségére állandó cséplési ellenőrt rendelhet ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom