Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-06-05 / 39. szám
I \ nv. évfolyam. ___ iitlniirt, 1943 lantos 5. (Szomlmi) - 38. adm. TOL NAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Sierkesrtőség 6b kiadóhivatal: Felelős szerkesztő: Hirdetések árait SBEKSZÁHDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20-86 Előfizetési díj: B|éu érv« • • • i 12 pengő || Félérre •••••• 6 pengő BL.ÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden aaerdán és Mombaton. Előfizetési dijak 6s hirdetések, valamint a lap szellemi részit illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimnm 6 pengő. jJüástkeresOknek 60 százalék engedmény. Magyar Koriolánok Dr Magyarász Ferenc O. Cist. Kállay Miklós miniszterelnök múlt szombati beszédében, melyet méltán nevezhetünk világszenzációnak, éles, de nagyon igaz és igazságos szavakban Ítélte el azokat a gyászmagyarokat, akik egy őrökké szégyenletes és megbélyegzett közéleti szereplés után átpártolva ellenségeinknek táborába, most elérkezettnek látják az időt arra, hogy vakondok-munkájukat újrakezdjék és az amúgy is sok sebből vérző és létéért küzdő magyar nemzetnek gáncsot vessenek. A magyar miniszterelnök szavának mindig súlya volt és van s meghallják azt nemcsak a magyar haza határain belül, nemcsak szövetségeseink határai közt, hanem szerte az egész világon az ellenséges népek és nemzetek vezető elemei is kénytelenek még a csaták zajában is fölfigyelni reája. S aligha tévedünk, ha azt állítjuk» hogy ezt a széles medrü terjedést és annak visszhangját maga a miniszterelnök is akarta, éppen annak a nagy felelősségnek tudatában, melyet beszéde folyamán ismételten hangoztatott. Magyar Koriolánok ... Nem a shakespearei tragikum hősére gondolt a szónok, nem a tragikum meghatározása szerinti „bukásában is tiszteletreméltó hős" alakja lebegett szeme előtt, hanem azé a férfiúé, akit a tulhevitett becsvágy, a sértett hiúság, a túltengő egyéniség, szóval a személyes erkölcsi hibák belesodortak a legnagyobb vétekbe: a hazaárulásba. Tehát ami még a tragikumon innen van: a hazaárulás Kain-bélyege a punctum comparationis a miniszter- elnök hasonlatában. De éppen itt van egy pont, amely az embert gondolkodóba ejti. Vájjon Kállay Miklós csak a múlt Korionlánjaira gondolt- e, a jelenére nem ? Avagy ma, a mának válságában, a mostani nehéz időkben, amikor egy másik shakespearei tragikum szerint a lét és nemlét kérdése forog kockán, talán nincsenek olyanok, akiknek lelkiismeretével megfér, hogy személyes ambíciójuknak vagy boszujuknak kénkőves, tüzes csóváját belevessék a törvényhozásnak épületébe akkor, amikor legnagyobb szükség volna az összefogásra ? Ma nincsenek talán Koriolánok, kik a társadalmi és közéletnek békéjét az ámokfutók megszállottságával és vak dühével bontják meg akkor, mikor csak a legnagyobb léleknyugalom képes a lelki egyensúlyt megőrizni? — Ma nincsenek olyan politikai outsiderek, kik a saját egyéni céljaik érdekében képesek még az ellenséggel is szövetségre lépni és ha kell, annak élén hazájuk ellen vonulni? Ezek a Koriolánok léteznek, ezek a Koriolánok köztünk járnak-kel- nek, ezek ellen éppúgy kell védekeznünk, mint a fronton az ellenség ellen. Ellenük annál szükségesebb a védelem, mert egyikük-má- sikuk épp azt a fegyvert akarja kicsavarni kezünkből, amellyel egyedül védekezhetünk: a parlamentizmust, a népképviseletet, az alkotmányt. Jó ezt nekünk tudnunk és észben tartanunk arra az időre, ha majd a magyar nemzet újra él ezzel az ősi és természetes, nemzetfönntartó jogával, mely nem lehet játékszer nagy gyermekek felelőtlen kezében. A napokban egy svájci újság május 5-iki száma került a kezembe. A vezércikke „Gyökértelenek és elszakadtak" cimmel éles szavakkal Ítéli el azoknak a' külföldön élő svájciaknak mozgalmát, akik a svájci népnek mint különálló nemzetnek létjogosultságát tagadják s követeli, hogy a svájci szövetségtanács fosz- sza meg őket polgárjoguktól, mert elárulják saját nemzetüket. Nos, Kállay Miklós beszédében megtaláljuk a választ azoknak áskálódá- sára is, akik az u. n. kis nemzetek önállóságának létjogosultságát tagadják. Kívánatos volna, tia a magyar közvélemény is magáévá tenné a Baseler Nachrichten fölfogását és indítványát és követelné annak végrehajtását. Talán akkor végre helyreállana minálunk is az az egyet- ! értés, melyre soha máskor nem volt nagyobb szükségünk. Változatlan kűl- és belpolitika Félesztendeje annak, hogy Kállay Miklós miniszterelnök a parlament költségvetési vitájában nagyobb beszéd keretében tájékoztatta az ország közvéleményét a magyar élet sorsdöntő kérdéseiről. Sok minden történt, sok minden változott ez alatt a félesztendő alatt, a második világháború még nagyobb erővel dúl körülöttünk: ezért érthető, hogy az egész magyar társadalom valóban feszült várakozással és példátlan érdeklődéssel fogadta a miniszterelnök legújabb megnyilatkozását, amelyet szombaton és amelynek tartalmát lapunk előző számában bőven ismertettük. Megállapíthatjuk, hogy a kormányelnöknek ez a beszéde minden várakozást kielégített, mert tényleg felölelte nemzetünk minden sorsdöntő kérdését s egyenes határozottsággal, férfias nyíltsággal adott választ mindarra, ami a magyar lelkeket foglalkoztatja. Beszéde elején Kállay miniszter- elnök a magyar honvédségről szólt, nevezetesen a II. hadseregről, amelynek vitéz tisztjei és katonái oly páratlan hősiességgel és önfeláldozással védték a számukra kijelölt arc- vonalat mindaddig, amig az emberileg és katonailag lehetséges volt. A magyar közvélemény bizonyára lelkesedéssel és megnyugvással fogadta a miniszterelnöknek azt a kijelentését, amellyel megismételte egy év előtt tett ígéretét: amig rendelkezésünkre áll egy darab föld, kenyér vagy állás, elsősorban azokat illeti, akik a keleti fronton ezt a nehéz harcot megvívták. Külpolitikánk irányvonalát is tisztán és tömören fogalmazta meg a kormányelnök, amikor hangsúlyozta, hogy ennek a külpolitikának legfőbb célja nemzeti és állami létünk biztosítása, európai hivatásunk szolgálata s éppen e cél érdekében becsületes hűség szövetségeseink mellett, törhetetlen ragaszkodás saját jogainkhoz. Ezzel kapcsolatban kiemelte azt is, hogy Magyarország összes szomszédaival jó kapcsolatokat kiván fenntartani és ki akarja küszöbölni mindazokat az akadályokat — a nemzeti kérdés terén is —, amelyek a jószándékuság útjában állanak. Beszéde második részében a miniszterelnök belpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Ennek alaptétele a belső rend és fegyelem fenntartása, ami természetes is, hiszen a belső rend a nemzet háborús erőkifejtésének nélkülözhetetlen előfeltétele. Jelenleg minden erőnket a hadsereg felszerelésére, a termelésre és a KOzszuKsegieti cikkek megfelelő elosztására kell fordítani. Emellett azonban foglalkoznunk kell — mondotta — a jövő feladataival is. Itt tért át a mezőgazdasági és szociális teendők vázolására. Ezt a tartalmas és átfogó programot ismertette ebben a vonatkozásban a miniszterelnök, amely tényleg kiterjed egész gazdasági és társadalmi életünkre. Megmondotta azt is, hogy ezidőszerint legsürgősebb feladatunk a hadsereg fejlesztése, de a a kormány el van szánva arra, hogy a lehetőségekhez képest már a legközelebbi jövőben is különösen szociális téren meg akar valósítani egyes szociális terveket Ezek között szerepel a mezőgazda- sági betegségi biztosítás megszervezése, továbbá a szolgálati és munkaviszony szabályozása, az állami munkaközvetítés továbbfejlesztése, a tanoncügy rendezése, a szövetkezeti jog korszerű reformja, a termelési ágak hiteligényeinek biztosítása, a sokgyermekes családok életfenntartásának megkönnyítése s mindezeken felül a földbirtok politikai törvények végrehajtása. A háborús gazdasági feladatok között első helyen áll a közszükségleti cikkek arányos és igazságos elosztása. Erre vonatkozólag a miniszterelnök megjegyezte, hogy bá^ jobb kilátásokkal nézünk az uj gazdasági év elé, mégis nagy beosztással kell élnünk, hogy mindenkinek egyformán jusson. A kormány uj árszínvonalat fog megállapítani a mezőgazdasági és ipari árak terén egyaránt és ezekhez alkalmazkodva fogja megszabni a munkabéreket és a tisztviselői fizetéseket. Ugyanakkor a legkíméletlenebb harcot inditja a zugforgalom és feketepiac ellen s az üzérkedéssel szemben a legerősebb eszközöket fogja igénybe venni. Az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdökében a miniszter- elnök bejelentése szerint meg fogják adóztatni a zsidók és a keresztény újgazdagok vagyonát, emellett a zsidóságot erősebben fogják bevonni a nemzet fizikai erőfeszítéseibe a munkaszolgálat utján. Még sok mindenről beszélt Kállay miniszterelnök, akinek ez a megnyilatkozása a magyar politikai életnek valóban kimagasló eseménye volt, mert utat és irányokat szabott a nemzetnek és megmutatta azt is, hogy van értelme a sok áldozatnak, Egyes szám ára 30 fillér *
