Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-05-22 / 35. szám

XXV. Évfolyam. JieRszírd, 1143 nl]n 22. (Siomhot) 35. ÍZŰD. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP .■iwnrni m mim, „ mWha——fc— 8zerkeaztSség és kiadéhiTatal: NBKSZÁBDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFON SZÁM: 30—86 EH fizetési dij: K|lu én* .... 12 peag« || NMn*./. .... • peng« Felelés szerkesztő*. BLÁZSIK FERENC ▲ lap Megjelenik Minden saerdán és ssombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, ralamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések éreli Legkisebb hirdetés 3 P, a hirdetés szOyegoldalon egy hasábmm 10 lllér, ▲ reklám, eljegyzési, esaládi hir nyilttér sora 1 P, minimnm i P. Bankok, részTénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 36 fillér. Minimnm 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15> fillér, minimnm 6 pengő. nJlástkeresAknek 60 százalék engedmény. A közellátás javulása | Szász Lajos közellátásügyi minisz­ter a lapok főszerkesztői előtt tájé­koztatást tartott a közellátás időszerű kérdéseiről. — Az igazi, jól és helyesen meg­szervezett közellátás tervszerűen dolgozik, — mondotta a miniszter — számot vet mindenféle eshetőséggel és szervezettségével, valamint előre­látásával megelőzi oly helyzetek ki­alakulását, amelyeknek megoldása csak rögtönzés utján volna lehet­séges. A közélelmezést uj alapokra he­lyeztem. A jövő gazdasági évtől kezdve életbelép az uj terménybe- szolgáltatási rend. Ennek keretében olymérvű beszolgáltatási kötelessé­get róttunk a mezőgazdaságra, hogy annak beszedése után oly készle­tekkel rendelkezünk, amelyekkel az ország ellátatlan lakosságának élel­mezését megoldjuk. A kellő hatáskörrel ellátott vidéki közellátási szervezet felállítása után bizakodva nézhetünk a jövő elé, mert emberileg mindent megtettünk a rendszeres közellátás érdekében. Annakidején többször bejelentet­tem, hogy a mezőgazdaság mun­káján és termelésén felépülő uj beszolgáltatási renddel párhuzamo­san ipari ellátásunk gyökeres átszer­vezése is mellőzhetetlen. Az ipari ellátás terén azonban merőben más a helyzet, mint a mezőgazdasánál. Az ipar terén nevezetesen a több­termelésnek alig leküzdhető aka­dályai vannak. A mezőgazdaság a termelés fokozásával nagymértékben megoldja a közélelmezést. Az ipar­ban azonban a nyersanyaghiányt bizonyos irányokban leküzdeni nem tadjuk. Az ipari ellátás terén tehát törekvésűnknek oda kell irányulnia, hogy rendelkezésre álló készletből a társadalom széles rétegei által \ használható cikkeket állítsunk elő s a termelt javakat igazságos és szo­ciális elosztását megszervezzük. A ruházkodásban ma az egyéni Ízlésnek háttérbe kell szorulnia. A vásárlási lehetőségeket pedig oly módon kell irányítanunk, hogy az egyik oldalon áruhiány, a másik oldalon pedig áru halmozás ne állhasson elő. Meg­felelő árak megállapításával és az árak betartásának ellenőrzésével megteremtettük a fogyasztó számára az áru megvásárlási lehetőségét. Végűi a múlt héten kiadott fo­gyasztást irányító rendelet segiségé­vel biztosítottuk a fogyasztó számára a legszfikséggsebb ruházati cikkeket és megvédtűk azoktól a lelkiisme­retlen emberektől, akik eddig pénzű­ket különböző cikkek halmozására fordították. A közönség köréből sokan úgy fogták fel ezt a legutóbbi rendel­kezést, mintha ez a ruházati cik­kek beszerzése terén korlátozást jelentene. Pedig ez az intézkedés nem korlátozás, hanem a fogyasz­tás igazságos arányosítása, mert mindenkinek biztosítja a lehetősé­get egy bizonyos mértékű vásár­lásra. Ne akarja mindenki azonnal kiváltani azokat a cikkeket, ame­lyek megvásárlására őt a rendelet feljogosította és mondjon le min­denki arról a rossz szokásról, hogy az árukiosztás alkalmával féktelen halmozási vágytól eltelve kifosztotta az fizieteket s elvette az arra rászo­rultaktól a vásárlási lehetőségét. Ez a rendelkezés könnyebbséget jelent a kereskedő számára is. A i kereskedő tudja, mit szabad elad- i nia a vásárlónak. A leghatározot- j tabban kijelentem azonban, hogy ! ha az ellenőrzés során bárhol is j visszaélést észlelnék, azonnal ki fo­gom zárni az illető kereskedőt a további áruellátásból és ezzel az intézkedésemmel szemben nincs appelláta. , A miniszter ezután bejelentette, hogy rövidesen sor kerül az ipari ellátás más ágazatainak átszervezé­sére és gyökeres rendezésére is. Majd pedig áttekintést adott a köz­élelmezés helyzetéről. A miniszter ezután a hozzá inté­zett kérdésekre kijelentette, hogy a termésbetakaritás után javulni fog a kenyér minősége is. Ami a textil- ellátást illeti, a most kiadott rende­letet azért kellett meghozni, hogy az éppen mostanában piacra kerülő textiláruk ne csússzanak át a fekete­piacra. A tolnai tüzérek téli hősi harcai Vármegyénk lakossága a harc­térről szabadságra visszatért katonai személyektől jórészt már értesült azokról a hőstettekről, amelyeket a tolnai tfizérosztály vitt végbe az orosz harctéren. — Tudjuk azt is, hogy tüzéreink a magyar történe­lem leggyönyörűbb lapjaira kíván­kozó önfeláldozó vitézséggel szerez­tek elévülhetetlen dicsőséget a ma­gyar névnek és hogy a tolnai tü­zérekről csak a legnagyobb büsz­keséggel emlékezhetik meg ennek a' vármegyének egész közönsége. Most már az illetékes hely a sajtó utján is nyilvánosságra hozta a mi hős tüzéreink ragyogó haditényeit és mi kötelességet teljesítünk ak­kor, amikor olvasóinkkal is meg­ismertetjük azokat a harctéri ese­ményeket, amelyek tündöklő glóriá­val övezik az elesettek emlékét és a dicsőség babérágát szerezték meg a borzalmas küzdelmek poklából hazatérteknek. Lehoczky Lajos ezredes A téli csata e kiváló hősei között különösen kiemelkedik Lehoczky Lajos ezredes fegyverténye, aki nemcsak körültekintő rendületlen vezetésével, hanem személyes bátor­ságával és haiáltmegvető harcba- avatkozásával is kiérdemelte elöljárói, valamint alárendeltjei elismerését. Személyes példájával főként az 1943 január 14 én vívott harcban ragadta magával a küzdőket. Ezen a napon az ellenség a sustyei hídfőben rop­pant tömegekben vetette rá magát a vele szemben álló honvédekre. Véres és elkeseredett harcok után sikerült a túlerőnek a magyar vé­delmet megingatnia és a gyorsan előretörő ellenség már körülzárta Lehoczky ezredes elszántan tüzelő ütegeit is. Lehoczky ezredes azon­ban a reménytelen helyzetben sem vesztette el rendületlen nyugalmát. A visszavonuló gyalogosokat fel­tartóztatta, ezekből, valamint a körülötte lévő legényeiből külön harccsoportot szervezett s e mint­egy százfőnyi erő élére állva, maga vezette azt ellentámadásra. Vitéz példaadásával annyira magá­val ragadta harcosait, hogy a fer­geteges ellentámadás súlyos vesz­teségeket okozott az ellenségnek s a bolsevisták további előretörését hathatósan késleltette. Lehoczky ezredes a visszavonulás első napjától kezdve kézbe fogta ezredét, az egységeket megalakí­totta, ellátta parancsnokokkal és igy biztosította a rendezett visszavonu­lást. Az ezred ellátását sokszor sze­mélyes közbenjárásával minden helyzetben megoldotta. Ennek volt köszönhető, hogy a legénység a több, mint ezer kilométeres vissza­vonulás minden fáradalmát és a szigorú tél összes borzalmait kifo­gástalan erőállapotban végig kibírta. Lehoczky ezredes mindvégig a csa­patával volt, velük gyalogolt, pedig rangja és kora megengedte volna, hogy kényelmesebben tegye meg ezt az utat. Az ő kiváló katonai erényei alapos szaktudásával, fel- készültségével és szervező képes­ségével, katonái iránt melegen érző, szerető emberi szivével párosulva lehetővé tették, hogy ezrede viszony­lag igen jó egészségi- és erőálla­potban érkezett vissza. E csaták egyik legvéresebb és legelke8eredettebb szakasza a sustyei áttöréssel kapcsolatosan kialakult ütközetek sorozata volt Ezekben a harcokban tüntette ki magát Papp József főhadnagy, Madi Kovács Dé­nes főhadnagy és Talpag Kálmán tartalékos főhadnagy, mindhárman ugyanannak a tüzérezrednek üteg­parancsnokai. A sustyei védőállások 1943 január 14-én történt megrohanása alkal- kalmával mindhárman vakmerő bá­torsággal vezették ütegeik tüzét, még akkor is, mikor az ellenség már közvetlen közelről fenyegette megfigyelő helyeiket. Papp József főhadnagy elkeseredett kézigránátharcot vívott a reátörő bolsevistákkal, majd tüzelő- állásába vonult vissza, ahol a köz­ben odáig nyomult ellenséges tö- . megekkel immár ütege élén vívott j késhegyig menő közelharcot. Ugyan- j ide vonult az ezred si- és roham- ! osztaga is, amelyek nyomban ellen- támadásra indultak. Papp főhadnagy ütegének, valamint a szomszédos ütegek pusztító tüzével és az ellen- támadás lendületével sikerült is a bolsevisták két hatalmas rohamát visszaverni s az ellenséges gyalog­ságot visszavonulásra kényszeríteni» majd hosszabb ideig feltartóztatni. Ezzel huzamosan késleltették Kresz- tiki község elestét. E harc közben az utolsó lövésig küzdő löveg ki­lőtte a bolsevisták két harckocsiját is. Amikor Papp főhadnagynak az önfeláldozó harcban már csak né­hány embere maradt, ezekkel vissza­vonult Kresztiki községbe s annak körvédelmében harcolt addig, amíg a teljesen bekerített községből való áttöréskor halálos lövés érte. Ugyanilyen rendületlenül harcolt példás vitézséggel Madi Kovócs Dénes főhadnagy. Miután a gyalogság támadása köz­ben a legsúlyosabb veszteségeket okozta az ellenségnek, de ennek ellenére is már Madi Kovács figye­lőjét rohanta meg, a hőslelkü fiatal tiszt kézigránátot ragadva vette fel a küzdelmet támadóival. Szakadat­lan kézigránátharc közepette húzó­dott vissza tüzelőállásába ahol saját ütegét, végül már súlyos közelharcot vívó két másik üteg megmaradt le­génységét is összevonta és szemé­lyesen vezette a küzdelmet. Az eile- ség ekkor harckocsikkal megerősí­tett újabb támadó hullámokban özönlött előre, Madi Kovács főhad­nagy rendületlen szívvel biztatta további kitartásra embereit s azok parancsnokuk példáján felbuzdulva, emberfeletti hősiességgel viaskod­tak tovább. Sikerült is három harc­kocsit kilőniök. Ezzel hosszabb ideig feltartóztatták a bolsevistákat s igy időt biztosítottak a gyalogságnak I az elvonulásra. Madi Kovács főhad- | nagy azonban súlyosan megsebesült Lgyes szám ara 20 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom