Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-05-15 / 33. szám
xxv. Motom. Szekszűrd. 1943 május 15. (Szoabot) 33. utm. TOLNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Bgén évn Szerkesztőség és kiadóhivatal: ,ArDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — ZELEFONSZlH: 20—86 Előfizetési díj; . . 12 pengfl || niim ...... A pengő | Felelés szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden saerdán és ssombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szOvegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, eaaládi hír nyilttér sora 1 P, minimum é P, Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 6 pengő. ^llástkeresOknek 60 százalék engedmény. KOzisozsatűsl Bizottság Vármegyénk Közigazgatási Bizottsága vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklésével folyó hó 11-én tartotta május havi rendes ülését a vármegyeháza kis tanácstermében, ahol az állami hivatalfőnök tagokon és a szakelőadókon kívül megjelentek : dr Berndth Béla, Döry Frigyes, báró Fíáth Tibor, dr Gözsy Tibor, báró Jeszenszky József, Michéli Mihály, Tolnay-Knefély Ödön, és dr Vértesy László választott bizottsági tagok. Távolmaradását kimentette báró Schell József. Napirend előtt dr Bernáth Béla emelkedett szavakban emlékezett meg a hadigondozás munkájáról, a háború borzalmainak következményétől érintett szegény és lelkileg is megtörött családok felkarolásáról, megsegítéséről. — A hadigondozás gyönyörű eszméje — úgymond dr Bernáth — a meginduláskor szalmalángként lobbant fel, de most lanyhulni látszik, mert a mozgalom munkásainak a száma jelentékenyen megcsökkent. A bajtársi szolgálat terén gyenge szervezete és betegsége ellenérejs szinte emberfeletti módon dolgozik vitéz Madi Kovács lm- réné főispánná Öméltósága, akinek ezért az önfeláldozóan lelkes, hazafias fáradozásaiért a had- bavonultak családtagjai, a hadiözvegyek és a hadiárvák megbízásából hálás köszönetét mond, egyúttal felhívja a vármegye hölgyeit, hogy sohasem gyengülő lelkesedéssel karolják fel a háború által érintettek ügyeit. Vitéz Madi Kovácsi Imre főispán mondott köszönetét a felesége nevében a dr Bernáth Béla által előadott megemlékezésért, kijelentve, hogy a főispánné többek közt abban a tudatban állítja tevékenységét a Bajtársi Szolgálat rendelkezésére, mert meg van róla győződve, hogy az ilyen gondoskodás a társadalmi megnyugvást fogja maga után vonni és a felzaklatott lelkek megnyugtatását segíti elő. Tudomásom szerint — úgymond a főispán — minden járásban vannak a Bajtársi Szolgálatnak lelkes munkásai és köztük éppen dr Bernáth Béla leánya, aki kerékpáron járja a falvakat és fáradságot nem kiméivé, önfeláldozóan dolgozik a hadbavonultak családtagjai érdekébenAz alispáni jelentéshez báró Jeszenszky József szólt hozzá és a vágómarha leadások módjának megváltoztatását kérte. Ugyancsak erről a tárgyról beszélt dr Berndth Béla és Tolnay-Knefély Ödön, akiknek felszólalásaira az alispán és a főispán adtak felvilágosításokat. Az időszaki munkások lábbeli ellátásával kapcsolatban felmerült panaszokra illyefalvi Löte Pál m. kir. közellátási felügyelő adott megnyugtató választ. Az egyes közigazgatási ágak vezetőinek jelentését tudomásul vette a plenáris bizottság, amely után az egyes albizottságok üléseztek. Tolnavármegyei Mezőgazdasági Bizottság tavaszi közgyűlése Tolnavármegye Mezőgazdasági Bizottsága f. hó 8-án tartotta tavaszi rendes közgyűlését Szekszárdon a vármegyeháza tanácstermében dr Kovács Scbestény Endre elnöklete alatt. A közgyűlésen megjelent Szongott Edvin a vármegye alispánja, báró Fiáth Tibor, a vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, az Alsó- dunántuli Mezőgazdasági Kamara igazgatója, a Vármegyei Gazdasági Felügyelőség, a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének vezetősége, több környékbeli földbirtokos és a bizottsági tagok szép számban. Elnök megnyitó beszédében foglalkozott az uj termésbeszolgáltatási rendelettel. Reámutatott a rendelet egyes pontjaira, majd türelemre és komoly munkára hivta fel á jelenlévő gazdák figyelmét. Szót emelt a eketepiac ellen, mert az a belső frontot gyengíti. Végül annak a reményének adott kifejezést, hogy a vármegye gazdatársadalma a be- szolgáltatási kötelezettségét híven teljesíteni is fogja. Ezután elnök a vármegyei Gazdasági Felügyelőség kiküldöttjét, Kovács Ödön gazdasági felügyelőt kérte fel a vármegye gazdasági helyzetének ismertetésére, ügy a gazdasági helyzetjelentéshez, mint az értékes elnöki megnyitóhoz több bizottsági tag szólt hozzá. Továbbiakban Ráner László vm. előadó a múlt gyűlés határozatainak végrehajtásáról számolt be, ismertette az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamarának a 102.800/1943/K. M. számú rendelet módosítása tárgyában a közellátási miniszter elé terjesztett javaslat egyes pontjait. — Megtette jelentését a vármegye községi és járási bizottságainak f. évi tavaszi közgyűléséről, ismertette a járási bizottságok fontosabb határozati kérelmeit, melyeket a bizottság egyhangúlag elfogadott. Asztalos Lajos kamarai igazgató felszólalásában kimerítő tájékoztatást adott a bizottságnak azon intézkedésekről, melyeket a Kam ira a felvetett legfontosabb gazdaérdekü kérdésekben tett és a jövőben is tenni kíván. A Kamara igazgatójának beható tájékoztatását örömmel és megnyugvással vette tudomásul a bizottság. Báró Fiáth Tibor további felszólaló bejelentette, hogy az OMGE szintén foglalkozott a felvetett közellátási kérdésekkel. Rámutatott továbbiakban a nagy anyaghiányra, mely a nagybirtokosokat is nagyon sújtja. Példákat sorolt fel, hogy mennyi elutasítás történik az anyag kiutalásával kapcsolatban. Dömötör Sándor bizottsági tag Sárköz nevében a kataszteri osztályozás felülvizsgálását tette szóvá, megemlítve, hogy a közeljövőben egy nagyobb küldöttség megy a Földmivelésügyi Miniszterhez. —* Tolnay Knefély Ödön az Országos Mezőgazdasági Kamara alelnöke bejelentette, hogy az elhangzott sok sok kérdéssel az Országos Mező- gazdasági Kamara is foglalkozott Rámutatott a gyapjú alacsony átvételi árára s arra, hogy ezzel szemben a gyapjúszövet ára igen magas. A továbbiakban Wolf Antal a vágómarha értékesítés kérdésében szólalt fel. Michéli Mihály gazdasági tanácsos, a TTSZ elnöke a vágómarha igénybevételénél a terhek arányos elosztásáról szólt s felhívta az illetékes hatóságok figyelmét, hogy az egyenlő teherviselés alapján esetleg rendeleti utón lehet az állatbeszolgáltatás ügyét megnyugvásra megoldani. Taksonyi János a ruha- és cipőellátás nehézségeire mutatott rá. A munkásjutalmazás során elnök átnyújtotta az Alsódunántuli Mező- gazdasági Kamara kitüntető oklevelét és pénzjutalmát Tóth György és Mistina István szekszárdi lakosoknak. A MANSz bonyhádi csoportjának magyar estje Egészen rendkívüli élményben volt része május 8-án Bonyhád és vidéke közönségének. A MANSz dr Krasznay Istvánné és dr Benedek Jánosné elnöklete alatt működő bonyhádi csoportja tartotta meg nagy érdeklődéssel várt hagyományos magyar estjét a Katolikus Kör nagytermében. A remekül sikerült est rendezője, jákfai Gömbös Miklós, a MANSz bonyhádi csoportjának titkára, a Bonyhádról kiindult Hűség Mozgalom lelkes harcosa köszöntötte a termet zsúfolásig megtöltő közönséget, rámutatván arra, hogy az a nemzet, amely a művészet terén is olyan értékeket termel, mint az est szereplői, egy más nemzetnél sem alábbvaló. Féja Géza országszerte ismert jeles iró és publicista tartotta meg ezután „Magyar életforma“ címen mély gondolatoktól terhes, óriási lelkesedést kiváltó előadását. „Sötét éjszakábaníélünk, — mondotta — nagy bizonytalanságban. Mi az a fény, ami vezérelhet bennünket? Csak az önmagunkba vetett törhetetlen hit és bizalom. Eredeti, sajátságos lelkű és végzetü nép vagyunk. Nekünk a magunk törvényei szerint kell élnünk. Abba kell belekapaszkodnunk, ami a miénk. Ez pedig a magyar életforma, amely a nemzeti élet éltető gyökere.“ — Rámutatott arra, mennyire a sajátja volt a magyar nemzetnek már az ősidőkben is az alkotmányos életforma. A névtelen jegyző nyomán pedig megállapította, mily türelmes és megértő volt a magyar nemzet a nemzetiségekhez s mennyire egyenrangúnak ismert el minden népet, mely nem tört ellene. Sohasem erőszakoltuk, hogy az idegenek hozzánk hasonuljanak s ha ez mégis megtörtént, azt a magyar nemzet sohasem erőszakkal, hanem a maga varázsával érte el. Ismertette a hallEgyes szám ára 20 fillér
