Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-05-12 / 32. szám

? TOLNAMEGYEI ÚJSÁG harcaiban mint géppuskás század­parancsnok vett részt. Az 1921. év végén saját kérelmére, mint főhad­nagy szolgálatonkivüli viszonyba ker&lt. Gömbös Gyulával és Héjjas Iván­nal résztvett az ellenforradalmi és nemzeti irányú mozgalmakban, majd az 1922. év júniusában a jogtudo­mányok doktorává avatták. Ezután Németországban folytatott közgazda­sági tanulmányokat. Onnan hivták meg Bihar vármegyébe közigazga­tási tisztviselőnek, öt évig volt Bi- harnagy bajomban szolgabiró és mint tb. főszolgabírót berendelték szol­gálattételre az alispáni hivatalba. Az 1929. év elején honvédelmi miniszteri segédtitkár lett és két év múlva Gömbös Gyula, akkori hon- ' Tolna vármegye területén sok olyan tényleges, vagy nyugalmazott tisztviselő él, aki az összeomlás előtt Fiúméban, a kedves kikötő­városban szolgált és rövidebb, vagy hosszabb időt töltött a tengermellé­ken. Ezek legtöbbje bizonyára jól emlékszik dr Orosdy Lajos minisz­teri tanácsosra, a fiumei és magyar- horvát tengerparti m. kir. kormány­zóság utolsó politikai osztályveze­tőjére és megilletődötten veszi tudo­másul, hogy dr Orosdy Lajos, mint nyugalmazott h. államtitkár a na­pokban halt meg 82 éves korában Budapesten. Dr Orosdy Lajos előbb a zala­egerszegi kir. ügyészség vezetője volt és a m. kir. határrendőrség szervezésekor a század elején a fiumei határrendőrség élére nevez­ték ki. Már oda is költözött, ami­kor a fiumei bennszülött politikai tényezőknek sikerült kieszközölni, hogy az ország egész határán rend­szeresített határrendőrséget Fiúmé­ban nem vezették be. Orosdy azon­ban, mint szolgálatot nem teljesitő határrendőrségi főtanácsos külön­leges megbízatással továbbra is Fiú­méban maradt. Pár év múlva vá­ratlanul meghalt dr Cseörgheő Zol­tán, a kormányzóság politikai osz­tályának vezetője s a király gróf Wickenburg István dr fiumei kor­mányzó javaslatára dr Orosdyt ne­vezte ki Cseörgheő utódává. A kormányzóság uj politikai osz- tályfőnyöke csakhamar belekapcso­lódott a „Magyar Szent Korona Gyöngye" politikai életébe és mint az ott élő magyarság jogainak lel­kes hazafiasságu védelmezője, ki­váló jogi felkészültségével és isko­lázottságával, éles judiciumával nagy segítségére volt Fiume utolsó két kormányzójának: gróf Wickenburg Istvánnak és dr Jekelfalussy Zoltán­nak. Bár hivatalbalépése előtt sok kósza hirt terjesztettek az ő min­dent eltipró erélyéről, maguk a ben­védelmi miniszter mellé került sze­mélyi titkárnak. Ebben a beosztá­sában megmaradt vitéz Somkuthy József és Röder Jenő honvédelmi miniszterek mellett is. Az 1939. évi általános képviselő- választások idején, mint miniszteri osztálytanácsos nyugalomba vonult és a szekszárdi választókerületben a Magyar Élet Pártja jelöltjeként 8118 szavazattal 5624 szó ellenében országgyűlési képviselőnek válasz­tották meg. A pártnak igen tevé­keny és tekintélyes tagja és több gazdasági tárcának volt a költség­vetési előadója. Számos bizottság­nak tagja és közérdekű munkás­ságát nemcsak a pártban, hanem a parlament minden oldalán is nagyra értékelik. szülött fiumeiek is hamarosan kény­telenek voltak a legnagyobb tiszte­lettel elismerni, hogy a dr Orosdy miniszteri tanácsos imponáló férfias fellépéséből sugárzó határozottság nem az erőszakra, hanem a jogra és az igazságosságra támaszkodik. Az ő hivatali működése eredmé­nyeképpen vezették be Fiúméban is a m. kir. határrendőrséget, amely később az autonóm városi rend­őrség működési körét is átvette és amelynek első főnöke dr Késmdrky Dezső, annak idején Tolna várme­gye szolgabirája volt. Bár visszavonult, csak a csa­ládjával törődő és a legnagyobb tiszteletet parancsoló életet élt, a magyarságot ő hozta össze egy tá­borba és a budapesti ellenzéki sajtó munkásaival is neki sikerült megér­tetni azt a tényt, hogy a fiumei ügyeket illetően nem szabad ellen­zéki politikát csinálni, ott minden magyarnak a kormányzót kell tá­mogatni, mert az képviseli lenn a magyarságot és magyar államesz­mét. Hivatali szobája mindenki szá­mára nyitva volt és igen sokanja- pasztalhatták ennek a kemény kezű embernek a páratlan szivjóságát, mellyel segitett a hozzá fordulókon. Izzó magyar érzésű volt ez a szép és okos fejű, gyönyörű kiállású em­ber, aki minden keménysége da­cára is együtt zokogott a fiumei olasz dómtemplom katonai miséjén az egybegyült magyarokkal, amikor néhai való szandai Stréter István honvédezredének zenekara ott első ízben a magyar Himnuszt játszotta. Az összeomlás után a fiumei kor­mányzóság felszámolását kővetően Tfítek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország I — Orvosi hir. Dr Resch Béla szülész nőgyógyász szakorvos 1 évi harctéri szolgálat után a keleti front­ról visszaérkezve úgy rendelőjét, mint magángyógyintézetét Pakson ismét megnyitotta. — A tolnai ref. egyházmegye lelkészi főjegyzője. A tolnai ref. egyházmegye lelkészi főjegyzőjévé Tóth Lajos szekszárdi lelkipásztort választotta meg. — A szekszárdi kórház for­galma. Tolna vármegye Horthy Miklós közkórházának betegfor­galma április hónap folyamán a kővetkezőképen alakult: 1943 már­cius hó végén ápolás alatt maradt a kórházban 604 beteg, felvettek a hó folyamán 817 kórházi ápolásra szoruló egyént. Az összes ápolt közül meghalt 36 beteg, távozott 830 személy és igy 1943 április hó végén ápolás alatt maradt a kór­házban 555 beteg. — A közkórház elmebeteg osztályához tartozó pa- lánki-telepen 63 elmebeteget ápol­tak, a szekszárdi, sióagárdi, őcsényi- hegyi, szálkai és kakasdi családi ápolási telepeken pedig együttesen 500 elmebeteget gyámolítottak az idegen családok a közkóház felügye­lete alatt. — Városi közgyűlés. Folyó hó 12-én, szerdán délelőtt rendkívüli közgyűlés lesz vitéz Vendel István polgármester elnöklésével. A tárgy- sorozaton szerepel dr Takács László szekszárdi főjegyzőnek rozsnyói h. polgármester főjegyzővé való ki­nevezése, itteni állásáról lemondása, valamint a főjegyzői állás behelyet­tesítése, továbbá az Iparos Tanonc­iskola és a Mezőgazdasági Nép­iskola 1942. évi zárszámadása, a MANSZ szekszárdi csoportjának elszámolása a hadba vonultak kará­TELEFON: 22—11 Szerda, májas 12 Csütörtök, májas 13 V26 és 7*8 órakor VILÁG­Az olasz hadtengerészet közreműködésével készült. ¥ ¥ MOZI A FEHER HAJO Igazgató: KRENNER JÓZSEF A harciszellem és az önfeláldozó bajtársiasság hősi filméposza. Az előadások kezdete: hétköznapokon (szombat ki­vételével) : Va 6 és V* 8 órakor, szombat, vasár- és ünnepnapokon: */,4, Va6 és */s8 órakor. Főszereplők: Egy nagy olasz hadihajó tisztjei és legénysége. Kulturfilm és UFA világhíredé mmmmwtm —n— 1 Bl »««aBaigiMKman miniszteriális szolgálatra osztották be és mint helyettes államtitkár vo­nult nyugalomba. Elhunytát gyászolja özvegye szül. nagyborosnyói Nagy Mária és fia, dr Orosdy Béla, aki a budapesti egye­temi szemészeti klinikának jelenleg a harctéren szolgáló orvosa. 1943 május 12. csonyi és téli segélyezéséről, „Adjunk apát a hadíárváknaku mozgalom | kapcsán 6 hadiárva nevelésének vállalása, egy darab 800 percliteres motoros fecskendő beszerzése, a városi műjég árának 1943. évre leendő megállapitása és néhány csekélyebb jelentőségű, vagy sze­mélyi ügy. — Orvosi kinevezés. A m. kir. belügyminiszter Dergács Gyula pécsi orvost kinevezte Alsónyék község­hez községi orvossá a IX. fizetési osztályba. — Megerősítés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter C s a t ó László bátaszéki II. sz. állami pol­gári fiú- és leányiskolái megbízott igazgatót igazgatói minőségében megerősítette. — A népmozgalmi adatok áp­rilis hónap végén a következő ered­ménnyel zárultak: élveszületett 271 újszülött, meghalt a hó folyamán 379 egyén és igy a hó végén 108 főt kitevő lélekszámcsökkenés mu­tatkozott. Meghalt a hó folyamán 42 csecsemő, tehát a csecsemőhalálo­zási százalék az elmúlt hóra vonat­kozóan 15'49, az országos átlagnál kedvezőtlenebb. 70 évesnél idősebb korban 145 elöregedett egyén hunyt el, akik közül a legidősebb kort az a férfi, illetve nő érte meg, aki Bátaapáti, illetve Nagyszokoly köz­ségben 91 éves korában hunyt el. — Áthelyezés. A földmivelésügyi miniszter Réthy Aladár m. kir. sző­lészeti és borászati felügyelőt a szekszárdi m. kir. szőlészeti és borá­szati kerületi felügyelőség vezetőjét a szolgálat érdekében áthelyezte Bihardiószegre és megbízta az ottani kerületi felügyelőség vezetésével, továbbá az ottani m. kir. szőlészeti és borászati szakiskola, m. kir. szőlő­munkás iskola, m. kir. állami köz? pince igazgatói teendőinek ellátásá­val és a szakiskolához tartozó szőlő és mezőgazdaság vezetésével. — Lemondások. Mines Péter te- veli róm. kát. tanító, Lázár Éva ujdombóvár-nosztányi urad. róm. kát., Gyimes Ilona kakasd-belaci róm. kát. tanítónők, úgyszintén Fe- hérváry Katalin helyettesítéssel ideig­lenesen megbízott gyulaji róm. kát. I tanítónő állásukról lemondtak. — Fertőző betegségek április hóban. A gyakorló orvosok vár­megyénk területén összesen 178 fertőzőbeteget jelentettek be, akik közül kanyaróban 69 (az előző hó­napban 14), vőrhenyben 27 (48), diftériában 10 (12), hastífuszban 6 (5), hökhurut 20 (8), gyermekágyi­lázban 2 (1), nyílt gümökórban 34 (18), trachomában 3, váltólázban 3 (5), lépfenében 1 (1), szövődményes influenzában 3 beteg szenvedett Dr Orosdy Lajos ny. h. államtitkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom