Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-01-20 / 4. szám
Hí. évfolyam. Szekálni, 1143 lanufir 20. (Szenta) 4. szín. hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és Társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Előfizetési díj: Kgéaz évre . ... 12 peng« || Félévre. ... . «peng« Felelős szerkesztő: BL.ÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden ..érdén «■ aaombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. Allástkeresőknek 60 százalék engedmény. Nagybányai Horthy Miklósné kor- mányzóné Őfőméltósága kezdeményezése és magas védnöksége alatt az ország valamennyi városában és községében e hó 17-étől február hó 7-éig gyűjtés indult meg az orosz jronton hősiesen küzdő véreink itt- honmaradottjainak segélyezésére. Házról* házra járva gyűjtő hölgyek és urleányok, leventesapkás levente- fiuk és leányok fogják felkeresni a lakosságot, hogy a pénzadományokat átvegyék. Bekopogtatnak kérő szóval mindenüvé, felkeresik a családokat a palotákban és kunyhókban .egyaránt, mert abban a meggyőződésben vállalták feladatukat, hogy a mai rendkivüli időkben min* denki tudja és teljesíteni fogja kötelességét és mindenki példás áldozatkészséget fog tanúsítani. Időst, az országos gyűjtés elindulásakor még fülünkbe cseng a Kormányzó Ur hitvesének szózata: Adjatok, hogy az elkövetkező nemzedékek áldással emlékezzenek a mai élőkre, akik a szeretet és a jóság erőit is mozgósítani tudják, — adjatok azért a Magyarországért, amelynek eljöveteléért imádkozunk. Meg vagyunk győződve arról, hogy e szózat mélységesen komoly szavalnak hallatára vagy olvasására még azok szivében is megrezdül az áldozatkészség húrja, akik eddig Önős egyéni érdekeiken kívül magasabb célokat nem ismernek, vagy azokról tudomást venni nem akarnak. A most lefolytatandó országos gyűjtésnél az adakozásból mindenkinek ki kell venni a maga részéti A tehetősektől ezreket és százakat, a szegényebbektől filléreket váriunk, de mindenkinek adnia kell a hazafias célra. Tudjuk, hogy gyűjtő hölgyeink otthoni munkájukat- sokszor elhanyagolva, sárban, esőben végezték a múltban a gyűjtést és nem egyszer, nem egy helyen még gorombaságokat, sértéseket, vagy gúnyos megjegyzéseket is kellett eltfirniök az önzetlenül vállalt nemes ügyért azoktól, akik el akartak zárkózni az áldozatkészség teljesítése elől. Valóságos versengés folyt nemes- lelkű urhőlgyeink körében, hogy ki gyűjtött többet, ki könyvelheti el magának, hogy sikerült minél több egyént áldozatra birni. És láttuk, hogy a beadott gyüjtőiveken N. N. magát megnevezni nem akaró stb. beírás mellett néhány filléres adományt jegyeztek olyanok, akik vagyonukhoz és keresetükhöz képest ezreket is áldozhattak volna. Most azonban, a meginduló országos gyűjtésnél elsősorban nem arra vagyunk kiváncsiak, hogy a legszebb reményekkel útba induló gyűjtő hölgyek neve alatt menynyi pénz folyik be, hanem arra, hogy egyénenként és név szerint ki mennyivel járult a legszebb hazafias célhoz, anyagi erejéhez mérten ki, mennyit rótt le a fronton küzdő véreinkkel szemben, amikor itthon anyagi jólétnek örvend, földjeinek, házának hozadékából bőséges jövedelmet húz, a háborús viszonyok folytán soha nem várt jövedelemre tesz szert, házakat és földeket vásárol, amikor honfitársa élete kockáztatásával, hazájától több ezer kilométernyire áll őrt a végtelen orosz hómezőkőn, hogy megvédjen mindannyiunkat a megsemmisüléstől. Gondol-e arra az az itthon levő családfő, ha véreink nem teljesítenék legszentebb hazafiui kötelességüket, akkor élete, vagyona semmivé válnék. Hisszük, hogy ezúttal mindenki teljesíteni fogja kötelességét és nem lesz senki közöttünk, aki ne örömmel és szeretettel várná a nemes cél sikeréért fáradozó és munkálkodó gyűjtőinket. Reméljük, hogy nem lesz senki közöttünk, aki ezúttal ne erejének felső határáig hozzon áldozatot, hogy a fronton küzdő véreink hálával gondoljanak az itt- honmaradottakra. Bizalmatlanoknak, kétkedőknek Irta: gróf Apponyi Károly Valljuk be : a bizalmatlanság, a kétkedés magyar vérünk jellegzetes hibája. Ráneveltek minket a múltban. Még nem tudtuk ezt levetkőzni. A nép bizalmatlan az úrral, az ur a hatalom tényezőivel, a politikus a kormányzattal, a rádióhallgató a hirekkel szemben (a külföldi rádió adással szemben már sokkal hiszé- kenyebbek vagyunk). Másnak nem szivesen hiszünk, mert a kételkedésre hajlamosak vagyunk. Értem ezt főként a mai világ- helyzet megítélését illetően. Vájjon hogyan állunk hadászatilag, a kül- és belpolitika terén, gazdaságilag? Mik a kilátásaink a közeli és távoli jövőben ? A gyülekező bajokat szándékosan el nem hallgathatják-e előttünk? Nem szépítenek-e, ámítanak, csak hogy tisztán ne lássunk ? Manapság nagy adag bizalom kell ahhoz, hogy el ne merüljünk kételyeink örvényében. Hála az Égnek, magamban sikerült egyensúlyt teremtenem; ez a bizalmat megerősítette és kételyeimet megszüntette. Erről szeretnék Írni azok számára — és csak azok számára —, akik még nem jutottak ennyire. Ne várjanak kérem tőlem uj gondolatokat. Csak szabadjon hangosan gondolkoznom. A világ mai helyzetében első sorban a hadászati helyzet érdekli a nagyközönséget. E téren nyilvánul a legtöbb bizalmatlanság. Nagy tévedés volna, ha valaki azt várná, hogy eme világraszóló conflagratió- ban az összes elsőrendű sikerek, nyert csaták, hadászati és harci eredmények mindig csak az egyik hadakozó fél javára sorakozzanak fel. Ez szinte lehetetlen. Mindkét oldalon kell, hogy legyenek visszaesések, szünetek, lélegzetvételek és kisebb-nagyobb sikertelenségek. A nagyközönség, mely nem jut részleges felvilágosításhoz, ne is'keresse a részleteket, hanem nézze az egészet. Vegyük először a keleti frontot, összehasonlítanám két lapdázó versengésével. Minden dobásommal sikerült ellenfelemet 50 méterrel visszaszorítanom, ha pedig ö van dobáson, akkor 20 métert visszahódít rajtam. Tehát garantálva van számomra a végső siker. Csak attól függ már, hogy magam meddig bírom és hogy partnerem mikor fogja megunni a játszmát. Már pedig nem lehet tagadni, hogy az orosznál számos jel arra mutat, hogy kezdi unni, hogy emberanyaga és hadifelszerelése fogyni kezd. A bolsevisták nagy téli offenzivája a hadiállásokban lényeges eltolódást nem okozott. Afrikában ? Jelenleg áll a harc. A tengelyhatalmak eddig olyan kaszával próbálkoztak, melynek nyele 5 méter hosszú volt. így is tudtak sújtani, de fárasztó volt. Most a kasza nyelét 2 méterre megrövidítették. Ezzel már könnyebb lesz sújtani. Várjuk meg türelemmel, hogy mikor lendül meg újból Rommel kaszája. A tengereken eddig az angolszászok számszerű fölénye mit sem használt. Bizalmuk abban gyökerezett, hogy a fölényt óriási hajó- épitések révén el fogják érni. Ha ugyan igazán tudnak évenként 8 millió tonna hajóürtartalmat építeni — ugyanannyit sikerült egy évben elsülyesztenünk. Tehát ily módon a szükséges számszerű fölényt sohasem fogják elérni, pláne, ha a németeknek sikerül több tengeralattjárót építeni, mint amennyi elpusztul A levegőben ellenfeleink máig seholsem tudták elérni sem a számszerű, sem a minőségi fölényt. Csillagászati számokat ígértek be, de ezek elérésében már maguk sem bíznak. A japánok a lefolyt esztendőben sikert sikerre halmoztak. Most úgy- látszik kissé kipihenik magukat. Meg kell emészteniök azt, amit váratlanul rövid időn belül megszereztek. Majd újból elindulnak, ha jónak látják. Franciaországgal szemben a helyzet megtisztult. Szövetségeseink ott megszabadultak egy súlyos tehertételtől. Nem kell további árulásoktól félniök, tudják mire számíthatnak ottan. A semleges államok semlegességükben megmaradtak. Mindezekben a reflexiókban nem találok hibát. Azt mondhatná valaki; az első világháborúban is agyon győztük magunkat, de a háborút elvesztettük. Ez sajnos igaz. De tudjuk, hogy az első világháborúban, nem sikerült megszerveznünk a hazai hadszínteret. Nem ismertük még a totális háború fogalmát és ezért nem értettünk eléggé hozzá, hogy a n Hinterland“- ot teljesen a hadviselés szolgálatába és érdekébe állítsuk be. A totális háború általánosítja a szenvedéseket és nélkülözéseket, valamint a háború szolgálatába állított munkát és annak eredményeit egyaránt. A totális háborúhoz nemcsak katona kell, hanem a hinterlandnak (meg a megszállt területeknek) szervezettsége, munkaereje, nyersanyaga és élelmiszere. Azt pedig a vak is látEgyes szám ára SO fillér Gyűjtés a honvéd családoknak
