Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-01-20 / 4. szám

Hí. évfolyam. Szekálni, 1143 lanufir 20. (Szenta) 4. szín. hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és Társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Előfizetési díj: Kgéaz évre . ... 12 peng« || Félévre. ... . «peng« Felelős szerkesztő: BL.ÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden ..érdén «■ aaombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. Allástkeresőknek 60 százalék engedmény. Nagybányai Horthy Miklósné kor- mányzóné Őfőméltósága kezdemé­nyezése és magas védnöksége alatt az ország valamennyi városában és községében e hó 17-étől február hó 7-éig gyűjtés indult meg az orosz jronton hősiesen küzdő véreink itt- honmaradottjainak segélyezésére. Házról* házra járva gyűjtő hölgyek és urleányok, leventesapkás levente- fiuk és leányok fogják felkeresni a lakosságot, hogy a pénzadományo­kat átvegyék. Bekopogtatnak kérő szóval mindenüvé, felkeresik a csa­ládokat a palotákban és kunyhók­ban .egyaránt, mert abban a meg­győződésben vállalták feladatukat, hogy a mai rendkivüli időkben min* denki tudja és teljesíteni fogja kö­telességét és mindenki példás ál­dozatkészséget fog tanúsítani. Időst, az országos gyűjtés elin­dulásakor még fülünkbe cseng a Kormányzó Ur hitvesének szózata: Adjatok, hogy az elkövetkező nemzedékek áldással emlékezze­nek a mai élőkre, akik a szere­tet és a jóság erőit is mozgósí­tani tudják, — adjatok azért a Magyarországért, amelynek el­jöveteléért imádkozunk. Meg vagyunk győződve arról, hogy e szózat mélységesen komoly sza­valnak hallatára vagy olvasására még azok szivében is megrezdül az áldozatkészség húrja, akik eddig Önős egyéni érdekeiken kívül ma­gasabb célokat nem ismernek, vagy azokról tudomást venni nem akarnak. A most lefolytatandó országos gyűjtésnél az adakozásból minden­kinek ki kell venni a maga részéti A tehetősektől ezreket és száza­kat, a szegényebbektől filléreket vá­riunk, de mindenkinek adnia kell a haza­fias célra. Tudjuk, hogy gyűjtő hölgyeink otthoni munkájukat- sokszor elha­nyagolva, sárban, esőben végezték a múltban a gyűjtést és nem egy­szer, nem egy helyen még gorom­baságokat, sértéseket, vagy gúnyos megjegyzéseket is kellett eltfirniök az önzetlenül vállalt nemes ügyért azoktól, akik el akartak zárkózni az áldozatkészség teljesítése elől. Valóságos versengés folyt nemes- lelkű urhőlgyeink körében, hogy ki gyűjtött többet, ki könyvelheti el magának, hogy sikerült minél több egyént áldozatra birni. És láttuk, hogy a beadott gyüjtőiveken N. N. magát megnevezni nem akaró stb. beírás mellett néhány filléres ado­mányt jegyeztek olyanok, akik va­gyonukhoz és keresetükhöz képest ezreket is áldozhattak volna. Most azonban, a meginduló or­szágos gyűjtésnél elsősorban nem arra vagyunk kiváncsiak, hogy a legszebb reményekkel útba induló gyűjtő hölgyek neve alatt meny­nyi pénz folyik be, hanem arra, hogy egyénenként és név szerint ki mennyivel járult a legszebb haza­fias célhoz, anyagi erejéhez mérten ki, mennyit rótt le a fronton küzdő véreinkkel szemben, amikor itthon anyagi jólétnek örvend, földjeinek, házának hozadékából bőséges jö­vedelmet húz, a háborús viszonyok folytán soha nem várt jövedelemre tesz szert, házakat és földeket vásárol, amikor honfitársa élete kockáztatá­sával, hazájától több ezer kilomé­ternyire áll őrt a végtelen orosz hómezőkőn, hogy megvédjen mind­annyiunkat a megsemmisüléstől. Gondol-e arra az az itthon levő családfő, ha véreink nem teljesí­tenék legszentebb hazafiui köteles­ségüket, akkor élete, vagyona sem­mivé válnék. Hisszük, hogy ezúttal mindenki teljesíteni fogja kötelességét és nem lesz senki közöttünk, aki ne öröm­mel és szeretettel várná a nemes cél sikeréért fáradozó és munkál­kodó gyűjtőinket. Reméljük, hogy nem lesz senki közöttünk, aki ez­úttal ne erejének felső határáig hoz­zon áldozatot, hogy a fronton küzdő véreink hálával gondoljanak az itt- honmaradottakra. Bizalmatlanoknak, kétkedőknek Irta: gróf Apponyi Károly Valljuk be : a bizalmatlanság, a kétkedés magyar vérünk jellegzetes hibája. Ráneveltek minket a múltban. Még nem tudtuk ezt levetkőzni. A nép bizalmatlan az úrral, az ur a hatalom tényezőivel, a politikus a kormányzattal, a rádióhallgató a hirekkel szemben (a külföldi rádió adással szemben már sokkal hiszé- kenyebbek vagyunk). Másnak nem szivesen hiszünk, mert a kételke­désre hajlamosak vagyunk. Értem ezt főként a mai világ- helyzet megítélését illetően. Vájjon hogyan állunk hadászatilag, a kül- és belpolitika terén, gazdaságilag? Mik a kilátásaink a közeli és távoli jövőben ? A gyülekező bajokat szán­dékosan el nem hallgathatják-e előttünk? Nem szépítenek-e, ámíta­nak, csak hogy tisztán ne lássunk ? Manapság nagy adag bizalom kell ahhoz, hogy el ne merüljünk kéte­lyeink örvényében. Hála az Égnek, magamban sike­rült egyensúlyt teremtenem; ez a bizalmat megerősítette és kételyei­met megszüntette. Erről szeretnék Írni azok számára — és csak azok számára —, akik még nem jutottak ennyire. Ne várjanak kérem tőlem uj gondolatokat. Csak szabadjon hangosan gondolkoznom. A világ mai helyzetében első sorban a hadászati helyzet érdekli a nagyközönséget. E téren nyilvánul a legtöbb bizalmatlanság. Nagy tévedés volna, ha valaki azt várná, hogy eme világraszóló conflagratió- ban az összes elsőrendű sikerek, nyert csaták, hadászati és harci eredmények mindig csak az egyik hadakozó fél javára sorakozzanak fel. Ez szinte lehetetlen. Mindkét oldalon kell, hogy legyenek vissza­esések, szünetek, lélegzetvételek és kisebb-nagyobb sikertelenségek. A nagyközönség, mely nem jut rész­leges felvilágosításhoz, ne is'keresse a részleteket, hanem nézze az egészet. Vegyük először a keleti frontot, összehasonlítanám két lapdázó ver­sengésével. Minden dobásommal sikerült ellenfelemet 50 méterrel visszaszorítanom, ha pedig ö van dobáson, akkor 20 métert vissza­hódít rajtam. Tehát garantálva van számomra a végső siker. Csak attól függ már, hogy magam meddig bírom és hogy partnerem mikor fogja megunni a játszmát. Már pedig nem lehet tagadni, hogy az orosz­nál számos jel arra mutat, hogy kezdi unni, hogy emberanyaga és hadifelszerelése fogyni kezd. A bolsevisták nagy téli offenzivája a hadiállásokban lényeges eltolódást nem okozott. Afrikában ? Jelenleg áll a harc. A tengelyhatalmak eddig olyan ka­szával próbálkoztak, melynek nyele 5 méter hosszú volt. így is tudtak sújtani, de fárasztó volt. Most a kasza nyelét 2 méterre megrövidí­tették. Ezzel már könnyebb lesz sújtani. Várjuk meg türelemmel, hogy mikor lendül meg újból Rom­mel kaszája. A tengereken eddig az angol­szászok számszerű fölénye mit sem használt. Bizalmuk abban gyöke­rezett, hogy a fölényt óriási hajó- épitések révén el fogják érni. Ha ugyan igazán tudnak évenként 8 millió tonna hajóürtartalmat építeni — ugyanannyit sikerült egy évben elsülyesztenünk. Tehát ily módon a szükséges számszerű fölényt soha­sem fogják elérni, pláne, ha a németeknek sikerül több tengeralatt­járót építeni, mint amennyi elpusztul A levegőben ellenfeleink máig seholsem tudták elérni sem a szám­szerű, sem a minőségi fölényt. Csillagászati számokat ígértek be, de ezek elérésében már maguk sem bíznak. A japánok a lefolyt esztendőben sikert sikerre halmoztak. Most úgy- látszik kissé kipihenik magukat. Meg kell emészteniök azt, amit várat­lanul rövid időn belül megszereztek. Majd újból elindulnak, ha jónak látják. Franciaországgal szemben a hely­zet megtisztult. Szövetségeseink ott megszabadultak egy súlyos teher­tételtől. Nem kell további árulások­tól félniök, tudják mire számíthat­nak ottan. A semleges államok semlegességükben megmaradtak. Mindezekben a reflexiókban nem találok hibát. Azt mondhatná valaki; az első világháborúban is agyon győztük magunkat, de a háborút elvesztettük. Ez sajnos igaz. De tudjuk, hogy az első világháború­ban, nem sikerült megszerveznünk a hazai hadszínteret. Nem ismertük még a totális háború fogalmát és ezért nem értettünk eléggé hozzá, hogy a n Hinterland“- ot teljesen a hadviselés szolgálatába és érdekébe állítsuk be. A totális háború általá­nosítja a szenvedéseket és nélkülö­zéseket, valamint a háború szol­gálatába állított munkát és annak eredményeit egyaránt. A totális háborúhoz nemcsak katona kell, hanem a hinterlandnak (meg a megszállt területeknek) szervezett­sége, munkaereje, nyersanyaga és élelmiszere. Azt pedig a vak is lát­Egyes szám ára SO fillér Gyűjtés a honvéd családoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom