Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-04-21 / 27. szám
f T T Lapunk mai számának melléklete a „Tolnamegyei Gazda IH. évfolyam. _______ Szekizűrd. 1943 Április Zl. (Szerda) 27 . szám. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—86 ErCw évre Előfizetési dij: 12 pengfl || Félévre 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC ▲ lap megjelenik minden uerdán éa Monsbaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illeti) közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érali I Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szOvegoldalon egy haa&bmm 10 Allét. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum á P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimnm 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengd. «ÜástkereaOknek 60 százalék engedmény. Hitler és Horthy Vasárnap a rádió déli híreiből tudtuk meg, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Ur Őfő- méltósaga visszaérkezett a német vezéri főhadiszállásról, ahová Hitler Vezér és Kancellár meghívására utazott és ahol két napot töltött. Az európai sajtó részletesen kommentálja ezt a látogatást, mint a tengelyhez tartozó államok egyakará- sának újabb megnyugtató bizonyságát. Bár az ország közönsége jórészt ennek a nagyjelentőségű eseménynek a hatása alatt áll, ezzel kapcsolatban szinte megerősödötten hangzanak a lelkűnkben vitéz Lukács Béla miniszternek és Szinyei-Merse Jenő .vallás- és közoktatásügyi miniszternek a Magyar Élet Párt borsodi és miskolci nagy választmányi ülésén mondott beszédei, amelyek némileg rávilágítanak arra a tárgykörre, amely a mi Kormányzó Urunk és a németek Vezérének mostani megbeszélését képezhette. A bolsevistaellenes küzdelem középpontjában — mondotta többek között vitéz Lukács Béla — német nemzet áll, amely ezt a világháborút halálos komolyan veszi és minden ereje megfeszítésével a bolsevista Oroszország legyőzésére törekszik. Ebben a törekvésben minden európai államnak kötelessége támogatni Németországot, ha a kereszténység megvédelmezését, nemzeti függetlenségünket, családi otthonunk védelmét komolyan értelmezzük. A bolsevizmus elleni harcban mi magyarok is odaadtuk lelkesedésünket, fegyvertársi hűségünket s ezen a csatatéren áldozta fel életét kormányzóhelyettesünk. — Sokezer magyar honvéd hősi halála kötelez bennünket arra, hogy a bolsevizmus elleni harcban továbbra is helyt álljunk. A szovjet anyag- és embertartaléka sem kimeríthetetlen, nincs semmi ok a kishitűségre, bíznunk kell a tengely győzelmében, amely biztosan be is következik. A háborút nekünk is nagyon komolyan kell vennünk. Mindenki a maga helyén dolgozzék a győzelemért, mondotta ezután a miniszter, aki a nagy-nemzetszocialista állammal való összehasonlítás során kijelentette, hogy Magyarországnak a szociális fejlődés kérdésében nincs szégyelni valója, sőt büszke lehet arra, hogy szociális intézményeit nehéz körülmények között viszonylag rövid idő alatt valósította meg. Nemzeti becsület kérdése, hogy a hadiözvegyek gondját eloszlassuk és apát adjunk a hadiárva gyermekeknek a háborúban elvesztett apa helyett. Fogjuk meg egymás testvéri kezét és irtsuk ki sorainkból a kishitűséget. Tökéletes egységben kell összeforrnunk — végzé beszédét vitéz Lukács Béla, — hogy a nemzet nagy történelmi hivatását hűséggel és* becsülettel szolgálni tudjuk. Széchenyi István gondolata lebegjen előttünk: «Mindenekelőtt áll előttem hűség fajtámhoz.“ A nagy tetszéssel kisért beszédet Szinyei Mer se Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter szólalt fel | ezután és a nemzet nevelésének.' feladatairól beszélve ismertette a szükséges intézkedéseket. Hangsúlyozta, hogy az iskolánkivfili nevelésbe a napi politikát belevinni nem szabad és hangoztatta, hogy a kisebbségi kérdésben kövesse mindenki mindenkor a kormány álláspontját. Végül megemlékezett német- országi látogatásáról, ahol látta a törhetetlen gyózniakárás elhatározottságát, szilárdságát és fegyelmezettségét is. Erre van szükség nálunk is és népünk általános műveltségének emelésével kapcsolatban emelni kell a magyarságban a nemzeti öntudatot is, végzé beszédét a kultuszminiszter. Jelentősen fölemelték a selyemgubó árát fi jó tenyésztők külön jutalmat kapnak A selyemtenyésztéssel foglalkozó lakosság érdekeit legmeszebbme- nően méltányolva, ismét fölemelte a kormány a selyemgubó beváltási árát. A f. évben a következő gubó- beváltási árakat fizetik: I. o. kg-ja (a tavalyi 3'50 helyett) 5"— P II. > > > > 1'20 « 2 50 * III. » hulladék kilogramja —'30 » Az ország nyersanyaggal való ellátása érdekében a kormány külön jutalomban kívánja részesíteni azokat a tenyésztőket, akik több munkával és nagyobb buzgómmal több selyemgubót termelnek, ezért minden egyes olyan tenyésztőnek, aki 20 kg-on felül szolgáltat be I. osztályú selyemgubót, a 20 kg-on felül beváltott L osztályú selyemgubó minden kilójáért”"’7 pengő beváltási ár fizetését rendelte el. Ilyen magas gubóár Magyarországon még sohasem volt Az egy | hónapig tartó tenyésztési időszak alatt mellékfoglalkozásként, a gyermekek szabadidejének felhasználásával, a legkisebb hernyóadagból is könnyen lehet elérni e beváltási árak mellett 200 pengő körüli keresetet. Nagyobb létszámú család 2—3 ember munkaerejének néhányhetes igénybevételével könnyen megkereshet a tenyésztéssel 800—1000 pengőt is. A selyemhernyót a tenyésztők ingyen kapják s az etetéshez szükséges eperfalombot a közutakon, köztereken és utcákon ingyen szedhetik. A tenyésztésre vállalkozók mielőbb jelentkezzenek a községi selyemtenyésztési felvigyázónál (pe- tekikeltőnél), akinek nevét és lakcímét az elöljáróságok megmondják. Akik még nem tenyésztettek, a kikeltőtől részletes tájékoztatót és kioktatást kapnak. A Mezőgazdasági Kamara és a vágómarha igénybevétele Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara április 13-i gyűlése a vágómarhaigénybevétel szabályozásával foglalkozott. A gyűlésen Fodor Jenő ny. m. gazd. szakisk. főigazgató elnökölt és azon résztvett dr báró Mirbach Antal elnök is. Molnár Pál főtitkár röviden ismertette a kamarához befutott gazdapanaszok és kívánságok lényegét, aztán pedig az Országos Mezőgazdasági Kamanem lehet kereskedés tárgya és azon a gazda rovására senki személyes hasznot nem húzhat. A szakosztályi tagok saját tapasztalaik alapján mutattak rá a rendelet alkalmazása során észlelt visszásságokra. Vitéz Poroszhegyi Károly, Klepeisz Jenő, Bogyay Ferenc, Kováts Ferenc, Nádossy Kálmán, báró Mirbach Antal, Probszt József, Kovács Sándor, Wolj Antal, Sándor Dániel és Csinydth Gábor beható és a kérdés minden részletét feltáró felszólalásai és megvilágításai után az ülés elhatározta, hogy az észlelt bajokat emlékiratban foglalja össze és eljuttatja úgy a közellátási, valamint a főldmivelésügyi kormányzathoz s nyomatékosan kéri azoknak minél sürgősebb orvoslását. rának a rendelet megalkotása körüli jelentőségteljes közreműködését. A kamara eme céltudatos munkájának tulajdonítható, hogy a központi minősítés, és elszámolás rendszerét léptették életbe a régi, vidéken történő és sok súlyos kifogást kiváltó minősítés és elszámolás helyett. Az uj rendszerben általában az az alapielv érvényesül, hogy a hatóságilag igénybevett vágóállat MMelml árdsk. hosy egyetlened dzdandvor se maradjon Juh nélkül Hartéren küzdő katonáink téli ruházata gyapjúból készül, melyből csak akkor tudunk eleget termelni, ha az ország valamennyi gazdája berendezkedik juhtartásra. Ezt a lehetőséget kívánja elősegíteni az az országos mozgalom, melyet a főldmivelésügyi miniszter megbízásából a „Futura“ indit azzal, hogy az eladásra szánt jerke- és ürü- bárányokat a juhtartóktól napi áron megvásárolja és ugyanazon az áron tovább adja, elsősorban olyan gazdáknak, akik juhászattal jelenleg nem foglalkoznak. A mozgalomban való részvétel a gazdára csak elöny- nyel lehet, mert az eladónak a „Futura“ a teljes napi árat fizeti, vevőnek pedig a vételár 80°/o-a erejéig kamatmentes hitelt nyújt, melyet az 1944., illetve 1945. évi gyapjutermeléssel lehet törleszteni. A Futura felkéri a jelenlegi juhtar- tókat, hogy a piacra szánt bárányaikat ajánlják fel megvételre a Futu- rának, azonkívül jelentkezésre hívja fel azokat a gazdákat, akik bárányok megvételére és tartására vállalkoznak. Bár évről-évre kb 1 millió bárány kerül levágásra, mégis több százezerre tehető azoknak a gazdáknak a száma, akik juhot egyáltalán nem tartanak. Nem kétséges, hogy van elegendő bárány és megfelelő helyis akad azok tartására és igy kizárólag a gazdákon múlik, hogy ez a mozgalom gyapjú- termelésünk sürgős fokozása érdéEgyes szám ara 20 filler i
