Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-04-17 / 26. szám
Hí. évfolyam. SnkszM, 1943 Április 17. (Szombat) 26. aim. 1 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Sierkesztíség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—86 Előfizetési díj: Bg)fi évre .... 12 pengő || Félévre ■■•••• i pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lep Megjelenik minden uerdán és esombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések éráit Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum á P, '' Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő, jjlástkeresőknek 60 százalék engedmény. Á ruházat biztosítása A közellátás terén a közelmúltban több átfogó és nagyjelentőségű njitás történt, amely mindenkit érdekel. A kormány elsősorban is meg* állapította és életbeléptette az uj termelési és beszolgáltatási rendszert, amelynek segítségével előreláthatóan az eddiginél jobban lehet majd biztosítani a háborúban álló ország közellátását. Egy második ugyanilyen fontos rendelkezés a közellátási ügyvitelt és igazgatást egyszerűsítette és decentralizálta, a közellátási felügyelőségek hatáskörének uj megállapításával. Legutóbb pedig két újabb rendelet jelent meg, amely a lakosság ruházkodásának kérdését rendezi, szervezi át és helyezi teljesen uj alapokra. A mindennapi kenyér biztosítása után tehát most a ruházat biztosításáról van szó, ami a mai körülmények között talán a legnehezebb feladat. A háború miatt ugyanis külföldi nyersanyagot behozni alig lehet s az a kevés, amit sikerül megszerezni, rendkívül megdrágult. Ezért az államnak kell gondoskodnia arról, hogy a szűkös rendelkezésre álló nyersanyagot a gyárak úgy dolgozzák fel, hogy abból semmi el ne vesszen és a feldolgozás után olyan ruházati cikkek álljanak rendelkezésre, amelyek a legszélesebb néprétegek, elsősorban pedig a termelő munkát végző tömeg szükségletét elégitik ki. Ezért egyszerűsítették a termelést, megállapították, hogy mely nyersanyagból mit és milyen minőségben szabad előállítani s a fényüzési cikkek hosszú sorának gyártását egyszerűen eltiltották, illetve erre a célra a nyersanyagelosztó hatóságok nem adnak nyersanyagot. A termelés és a nyersanyag- gazdálkodás megszervezése után az újabb rendelkezésekkel még egy lépést tett tovább a kormányzat, amikor a ruházati cikkek forgalmát szabályozta. Gondoskodni kellett arról, hogy az áru a gyáraktól a tisztes és megbízható kereskedelem utján tényleg ahhoz a fogyasztóhoz kerüljön, akinek erre leginkább szüksége van. Ezt a célt szolgálta a textilnagykereskedők kijelölése és a Textil Központ létesítése. A mostani rendelkezések azonban ennél is tovább mennek, mert ezután a termelt áruk útját mindvégig figyelemmel kiséri a hatóság és a szétosztást fokozottabb mértékben irányítja, a gyáriparnál és a kereskedelemnél egyaránt. Célja ezeknek a rendelkezéseknek az, hogy az áru ne térjen mellékutra, ne kerüljön zugpiacra s hogy egyesek az áru összevásárlásával és megdrágításával ne károsítsák a fogyasztó tömegeket. Az uj rendezés kétségkívül mélyen belenyúl az úgynevezett kereskedelmi szabadságba, hiszen azt az elvet valósítja meg, hogy az árut beszerezni és elosztani nemcsak jog, hanem kötelesség is. De ez nem érinti a becsületes kereskedő érdéA jelenlegi háborúban szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy lé gitámadás esetén a védekezés mun kájában a lakosságnak rendkívül lé nyeges szerepe van. A tapasztalatok szerint is a légitámadások nyomán fellépő tüzek és veszélyes sérülések, valamint sebesülések hatását az ide jekorán alkalmazott rendszabályokkal és a gyors beavatkozással azokat legalább méreteiben meg lehet szüntetni. Az említett káresetek jellegzetessége, hógy egyidőben és nagy számmal keletkeznek, de ezzel szemben az idejében történt beavatkozás t setén egyszerű eszközökkel is el- fojthatók. így a nagyszámban hulló gyujtóbombákat és az azok nyomán keletkezett tüzeket a megfelelően felszerelt házi tűzoltók megfékezhetik és elolthatják, a sebesülteket az épületek mentőörsei a rendelkezésükre álló egészségügyi felszereléssel elsősegélyben részesíthetik és igy megakadályozhatják azok elvérzését ad- adig, mig a sebesültek orvosi kezelésbe kerülnek. A legtökéletesebb felszerelés, a lakók bátorsága és rátermettsége sem mit nem ér, ha hiányzik a megfelelő tudás ezeknek a feladatoknak végre* hajtására. A két leggyakrabban fel* lépő káresettel szemben csak úgy tudnak a lakóházak tűzoltó- és mentőörsei eredményesen beavatkozni, ha a rendelkezésre álló eszközök használatát az oktatások során teljes mértékben elsajátították és begyakorolták! Az önvédelmi kiképzés megtanítja a ház lakóit azokra az elméleti és főleg gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a megelőző rendszabályokat helyesen tudják végrehajtani, légitámadások idején pedig a bekö vetkezett károkkal szemben eredmé nyesen tudnak beavatkozni. Az önvédelmi kiképzés — mint ismeretes — két részből áll. A Liga oktatói a hatóság rendelkezései szerint kiképzésben részesítik a lakóházak és házcsoportok légoltalmi őrség parancs nokait és azok 2—2 helyettesét. A Légoltalmi Liga tanfolyamán kell keit, aki polgári haszonnal, legális utón teljesíti hivatását. Viszont sok más előnye is van az uj rendszernek, amely egyenletesebbé teszi az elosztást az ország területén, úgy, hogy a szűkösen rendelkezésre álló készletből — ha szerényen is — mindenki részesülni fog. Ezenfelül pedig útját állja a mesterséges és káros drágításnak, mert az uj rendeletek a többi között azt is kimondják, hogy a textiláruk fogyasztói árát maradandó módon (bele szőve) fel kell tüntetni. így a leghatásosabb árellenőrzést tulajdonképpen maga a közönség végzi. tehát az őrségparancsuokoknak azt a tudást elsajátitaniok, melynek birtokában azután ők oktathatják ki a ház lakóit A lakóknak ez a kikép zése az a tárgykör, melyről most részletesebben akarunk szólni A házak és házcsoportok lakóinak kiképzése — mint tudjuk — 6 órás alapkiképzésből és ezt követőleg ne gyedévenként egy egy órás utánkép- zésből áll. Nem is kell hangsúlyozni, hogy ez a célja miatt önvédelminek nevezett kiképzés eredményt csak úgy tud felmutatni, ha a kiképzés végrehajtására hivatott őrségparancsnokok a kiképzést megfelelőképpen előkészítik és azt az elérni kívánt eélnak megfelelően bonyolítják le. A lakók önvédelmi kiképzését mind az alapkiképzésnél, mind pedig a negyedévenkénti egy-egy órás gyakorlatoknál több vonalon elő kell készíteni. A személyi előkészítés abban áll, hogy a ház lakóinak írásban történő megkérdezése utján egyeztetni kell azt az időt, amikor a kiképzést úgy lehet megtartani, hogy ezzel a lakókat kenyérkereső és egyéb hivatalos elfoglaltságukban nem akadá lyozzuk meg Ezt az időpontot, legcélszerűbben egy névjegyzék köröz- tetése utján lehet megállapítani, melybe a lakók bejegyzik egyenként azt az időtartamot, amikor idejük szabad. Ennek alapján kell a parancsnoknak meghatároznia a kiképzések napi időpontját, mely egy-egy alkalommal egy óránál rövidebb, vagy két óránál hosszabb nem lehet. Ha a ház, vagy házcsoport ki képzésre kötelezett lakóinak száma az 50 személyt meghaladja, a lakó kát több csoportra kell beosztani, úgyhogy egy egy csoportban 50 személynél több ne legyen, mivel ez a létszám az, amelyet egy időben és helyen alaposan ki lehet oktatni A csoportokba történő beosztásnál le hét azután tekintetbe venni a lakók szabadidejének különböző időpont jait és ennek alapján kell őket a kiképzésre beosztani Természetesen még a legnagyobb elővigyázatosság mellett is minden házban akad egy két olyan lakó, akinek elfoglaltsága semmikép nem egyeztethető a többi lakók szabadidejével, bár egyébként személyes légvédelmi kötelezettség alatt állanak s igy a kiképzésen részt kell venniök. Ha csak egy két ilyen emberről van szó, ez ne okozzon külön gondot az őrség parancsnoknak. A kiképzésre fel kell készülnie az őrség parancsnokának az által, hogy az előadásra kerülő anyagot a kiképzést megelőzően alaposan átgondolja és elkészíti maga számára az óravázlatot, melynek alapján zavar talanul tudja akként lebonyolítani az órákat, hogy az anyagból előadni semmit sem felejt el Megjegyezzük : a honvédelmi miniszter az önvédelmi kiképzésnek országosan egységes és gyakorlatias végrehajtása érdekében olyan tanmenetet dolgoztat ki, melynek alapján az őrségparancsnokok a kiképzés céljának megfelelően tudják azt végrehajtani. Ez a tanmenet a Liga kiadásában rövidesen meg fog jelenni, azzal a légoltalmi őrség- parancsnokokat ingyenesen fogják ellátni, A kiképzés előkészítéséhez tartozik az előadásra kerülő anyagnak felosztása a parancsnok és helyettesei között, mert az esetek legnagyobb részében a parancsnok és két helyettese közül egyikük jobban ért az elméleti oktatáshoz, mig a másik inkább a gyakorlati kiképzés terén jártas, vagy egyikük a tűzoltást, a má sik az elsősegélynyújtást tudja jobban előadni Igaz ugyan, hogy a lakók kiképzéséért a maga az őrségparancsnok felelős, de semmi akadálya sincs annak, hogy a kiképzés egyes részleteinek lebonyolításával valamelyik helyettesét bízza meg, ha ahhoz azok jobban értenek. A kikép/és anyagi előkészítése egyrészt az oktatáshoz szükséges hely, vagy helyiség biztosításából áll, melyet a háztulajdonos köteles rendelkezésre bocsájtani. Ez jó időben rendszerint az udvar, télen, vagy kedvezőtlen időjárás esetén az óvóhely lehet. Másrészt a kiképzést anyagilag úgy is elő kell készíteni, hogy a lakóházi, légoltalmi felszereléseket, illetve azokat pótló úgynevezett gyakorló eszközöket biztosítjuk. Ez azt jelenti, hogy akiképzés helyére hozzuk a házi riasztóeszközt, hogy annak kezelését és hangját ismertessük, azután az összes házi tűzoltó- eszközöket, az egészségügyi, illetve mentőfelszerelést, valamint a kötö- zési gyakorlatok céljait szolgáló kisegítő kötőanyagot. Ilyenek a pólyát helyettesítő vászoncsikok, a háromszögletű kendőt helyettesitő fejkendők. Gyakorló kötözőanyagra azért van szükség, mert a mentőfelszerelés, vagyis a mentőtáska, a kis, vagy nagy légoltalmi mentőláda tartalmát ugyan a lakókkal meg kell ismertetni, azonban azok tartalmát a kiképzések során elhasználni nem szabad, mert azokra légitámadás esetén van elsősorban szükség. A lakóház, (házcsoport) önvédelmi A ház lakóinak légoltalmi kiképzése Egyes szám ára SO fillér
