Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-04-07 / 23. szám
fii XXV. évfolyam. Szeksidrd, 1941 4íHIIi 7. (Szerda) 23« szám. TOLNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Bzerkesztóség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20-86 Egésm érre Előfizetési dij: 12 pengO || Félévre • • • ... . 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁ.ZSIK FERENC ▲ lap megjelenik minden taerdán ét iiombaton, Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy has&bmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 36 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. jJlástkeresőknek 60 százalék engedmény. A miniszterelnök Rómában Kdllay Miklós miniszterelnök az elmúlt héten Rómába utazott, hogy ott a Dúcéval megbeszélje a két baráti országot érintő aktuális politikai és katonai kérdéseket. A látogatás ezúttal is a hagyományos olasz-magyar barátság és a két harcoló országot egybeffiző baj- társiasság jegyében folyt le s Itália népe megkülönböztetett szeretettel, őszinte lelkesedéssel köszöntötte Magyarország miniszterelnökét. Kdllay Miklós rendkívül fontos megbeszéléseket folytatott a Dúcéval, Bastianini külügyi államtitkár* ral és az olasz politikai élet vezetőivel. Ezek a tanácskozások a leg- szivélyesebb baráti légkörben folytak le és kifejezésre juttatták Itália, valamint Magyarország ama rendíthetetlen elhatározását, hogy ma jobban, mint valaha, együtt működnek a közös érdekek előmozdításán. A magyar miniszterelnököt kihallgatáson fogadta ///, Viktor Emdnuel császár és király, valamint XII. Pius pápa is. Kdllay Miklós miniszterelnök és külügyminiszter az olasz kormányelnök meghívására utazott Olaszországba, ahol április 1—3-ig tartózkodott. Ily módon — elődei példáját követve — felvehette a személyes érintkezést a fasiszta kormány legfőbb személyiségeivel és alapos vizsgálat tárgyává tette mindazokat a kérdéseket, amelyek különösen érdeklik Olaszországot és Magyarországot a hármasegyezmény többi nemzetei által követelt közös célkitűzések keretében. — A megbeszélések során ismét kitűnt a nézetek legteljesebb azonossága. Ezek a tárgyalások annak a szívélyes barátságnak a keretében folytak le, amely mindig is jellemezte a két ország kapcsolatait, amelyek ma jobban, mint valaha egyek abban a szilárd elhatározásukban, hogy a jövőben is szorosan együtt műkődnek a közős érdekek előmozdításán és Erópának a valódi igazságosság és méltányosság alapjain való újjá építésén. Kdllay miniszterelnök és külügyminiszter látogatása ünnepélyes keretek közt folyt le. A római pályaudvaron a miniszterelnököt az olasz politikai és társadalmi előkelőségek j élén a Duce fogadta és melegen j üdvözölte és onnan a Duce kisére- | tében hajtatott szállására. Kdllay Miklóst római tartózkodása alatt külön kihallgatáson fogadta III. Viktor Emánuel király és császár, majd villásreggelin látta vendégül. A Duce ebédet adott, Bastianini külügyi államtitkár pedig estebédet rendezett a tiszteletére. A miniszterelnök látogatást tett a római magyar akadémián, ahol fogadta az egybegyült magyarokat és örömmel közölte velük, hogy ismét alkalma volt meggyőződni róla, hogy a Duce milyen nagy és lelkes barátja Magyarországnak, összetartásra, hitre és munkára buzdította a római magyarokat. Április 3-án ünnepélyes külsőségek közt fogadta XII. Pius pápa a magyar miniszterelnököt és külügyminisztert, aki több mint egy óra hosszat tartózkodott a Szentatya dolgozószobájában. A rendkívül hosszú külön kihallgatás során a pápa szívélyes beszélgetést folytatott Magyarország miniszterelnökével, aki ez alkalommal ünnepélyes kérelmet nyújtott át a Szentatyának, Árpádházi Boldog Margit szenttéavatását kérve. Ezt követően a pápa nehány magyar szóval üdvözölte Kállay Miklósnak később bemutatott kíséretét, majd apostoli áldását köldte Magyarországnak. Kdllay Miklós ezután Maglione biboros államtitkárt látogatta meg és szívélyes megbeszélést folytatott vele. A hivatalos látogatások után Kállay Miklós kíséretével együtt levonult a Szent Péter templomba, ahol imádkozott az apostolfejedelem sírjánál. A biboros államtitkár még aznap viszonozta Kállay látogatását, melyről igy az olasz lapok, mint a baráti sajtó a legmelegebb hangon emlékeznek meg. A tanulás lórészt szemmunka Az iskolai munka sok irányban és meglehetős erősséggel igénybeveszi a tanuló szemét. Hiszen a tanulás jórészt szemmunka. Ha figyelembe vesszük, hogy az óvodák, — iskolás kor még a fejlődés ideje, amikor a szem maga is fejlődésben van, szövetei nagyobb megterhelést károsodás nélkül nem bírnak el, amikor a kétszemes látás még rendkívül könnyen elveszíthető, mert a kétszemlátás kényszere még nincs kifejlődve és terhelés mellett nem is fejlődik ki jól, amikor a mindenkinél veleszületett tullátóság a ren- deslátóságba jutás megnyugvását keresi, nagy vigyázatossággal kell kísérni és ellenőrizni az iskolás korban lévő gyermek szemét. Már a jó tanító felhívja a szülők és iskolaorvosok figyelmét azokra a tanítványaira, akiknek a szeme gyorsan kifárad, gyakorta könnyezik, akik könyvükre erősen ráhajolnak, a táblára írottakat nem látják. A tanuló egészségét őrző iskolaorvos évente többször is megvizsgálja a tanulók szemét fertőző, ragályos, gyulladásos szembajokra és az egyszerű olvasópróbával igyekszik tájékozódni egyéb feltűnő szemhibákról is. A szakorvos van hivatva azután szakismereteivel és tapasztalataival a tájékoztató vizsgálattal kiválogatott tanulók pontos szemvizsgálatára, azok javítására szolgáló előírások megtételére. A szakszemorvos elbírálása alá kell, hogy kerüljenek mindazok a tanulók, akik rossz látóélességüek: közel-, messzelátók, astigmásak (a fénytörési hibából rosszullátás egy különleges alakja), akikről tanítójuk észreveszi, hogy szemük tanulás közben kifárad, hamar könnyezik, fejfájást kapnak, hogy kancsalok, rossz tanulók és a már szemüveget hordók. A gyengelátásu szem miatt általában a tanulók 10 százaléka szakorvosi elbírálást és segítséget kíván meg. A gyengelátás annál nagyobb terhet ró a tanulóra, minél nagyobb az. A látásélesség rossz lehet: szaruhártya homályos, lencsehomály, szemfenék elváltozás, de leggyakrabban fénytörési hiba: tullátás, közellátás és astigmia miatt, amik szemüveg viselését teszik feltétlen szükségessé. A szemüveggel javított látásélesség legyen mindig útbaigazító, hogy kit, hova ültessünk az osztályban. A messzelátás az erős alkalmazkodás szükségessége miatt könnyen okozhat panaszt, fejfájást, betűk összefolyását, különösen rosszul táplált, vérszegény gyermekeknél, kiváltképpen rossz világítás esetében. A közellátóknak az olvasás és írás kevésbé fárasztja, mert a messze- látókkal szemben kevesebb alkalmazkodási izommunkát végeznek. Ezzel függ össze, hogy a közellátó tanulók aránylag sokat tanulnak. A szemmunkások között helyezkednek el. Ez az ő érvényesülési terük. Hiszen távolba rossz látásukat kárpótolja a közeinek szemükkel elérhető világa. Az astigmia többnyire a szaruhártya görbületének szabálytalanságai által keletkezik. Az astigmiás sem közeire, sem távolra nem lát jól. Az eddigi tapasztalatok szerint a tanulók között mintegy 15—20 százalékban fordul elő. Ez a fénytörési hiba a szemeredetü rossz tanulás leggyakoribb oka. Javítása a leghálásabb feladat. Előfordult már, nem is olyan ritkán, hogy a szemvizsgálat derített ki olyan javítható astigmiát, ami miatt a tanuló osztályokat sorra buktahott s ami miatt butának, vagy korlátoltnak tartották. A felemás fénytörés: egyik szem távollátó, másik közellátó, vagy mindkét szem távollátó, vagy közellátó, de különböző fokban, igen nagy veszélyt rejt magában. Ugyanis az öntudat csak annak a szemnek a képével foglalkozik, amelynek távollátósága közelebb s amely igy kevesebb alkalmazkodással kisebb fáradtsággal ad képet. A másik szem képei az öntudatból lassanként kitöröltetnek, végül már olyan fokban, hogy a különben ép szem látásra képtelenné válik: tompalátóvá lesz. A látás megtartása igen fontos követelménye, hogy a két szem együtt működjék, vagyis a két szemlátás kifejlődjék és állandósuljon. Ennek eredménye, hogy a tárgyakat testieseknek, több oldalról szemlélteiteknek látjuk. Ha a két szem nem irányul ugyanarra a pontra, kancsalságról beszélünk. Ez a hiba erősen zavarja a tanuló munkateljesítményét. Ha a kancsalság állandósul, akkor hol az egyik, hol a másik szemével néz csak. Vagy az egyik szem rossz látású s csak a másik használható. Máskor a kancsalság időszakos. Ez nem kisebb figyelmet érdemel, mert ez már az összetéri- tés és alkalmazkodás közt mutatható megnemértés, a szemmozgató izmok egyensúlyzavarának a kifejezője. De lehet a kancsalság rejtett is, amire a munkaközben fellépő fejfájás, szédülés hívja fel a figyelEgyes szám ára 80 fillér
