Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-06-10 / 42. szám
2 TOLNAMEGYEI ÜJSlfl 1942 junius 10. Meghalt dr Vértesi Frigyes teológiai tanár Dr Vértesi Frigyes pécsi teológiai tanár, szerdán este 9 órakor a pécsi tudományegyetemi belklinikán, ahová este 8 órakor beszállították, 46 éves korában váratlanul meghalt. A halálhír mindenütt a legmélyebb és legőszintébb részvétet váltotta ki. Vértesi Frigyes 1896. január 1-én született és 1926. óta mint teológiai tanár és zsinati bíró továbbá mint egyetemi hitszónok működött a pécsi hittudományi főiskolán. Mélyenszántó szociális érzéssel és ismeretekkel megáldott lelkű pap volt, aki kiváló szónoki képességével az előadások gazdag sorát tartotta nemcsak Pécsett, hanem a fővárosban és a vidéken is. Több bőlcselettudományi írása is jelent meg, amelyekkel általános érdeklődést keltett. Váratlan halála általános mély részvétet váltott ki Pécsett és az egész egyházmegyében. Rendkívüli tudása, műveltsége, tüzes szónoki készsége általánosan ismert volt. Tisztelték benne a tudóst, becsülték a jó papot, szerették a vitatkozásra mindig hajlamos, de meleg szívű embert. Halálának hírére a pécsi papnevelő intézet, a Papi Otthon, a Pécsi Katolikus Kör stb. épületére kitűzték a gyászlobogót. A pécsi püspöki hittudományi főiskola tanári kara külön gyászjelentést adott ki. Tanulmányait Insbruckban végezte, Hittudományi és bölcseleti doktorátust szerzett. Rövid ideig Püspöknádasdon és Bonyhádon, volt segédlelkész, azután Szek- szárdon volt gimnáziumi hittanár. Pécsett a gyakorló gimnáziumnak, illetve korábban a reáliskolának volt hittanára. Majd mint egyetemi hitszónok is működött. Halála váratlanul következett be, szerdán este 8 órakor lett hirtelen rosszúl. Ekkor beszállították a belgyógyászati klinikára, de elgyöngült szervezetére való tekintettel már nem tudtak rajta segíteni és a haldoklók szentségének felvétele után, visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. A halál okának megállapítása végett dr Vértesi holtesttét a pécsi egyetemi kórbonctani intézetben felboncolták és ennek eredményeként kétségtelenül megállapították, hogy dr Vértesi agyérszükületben szenvedett, ez okozta állandó fejfájásait, míg a halál kétségtelenül megállapított közvetlen oka agyvérzés volt. Dr Vértesi Frigyes temetése június 6-án, szombaton délelőtt volt. Megjelent országosan ismert nevű papja temetésén Virág Ferenc megyéspüspök dr Erdélyi Gyula püspöki titkár kíséretében, ott voltak a székeskáptalan részéről dr Hanuy Ferenc általános püspöki helynök, pápai protonotárius, prelátus-kanonok, Komócsy István és Koch Ede prelátus-kanonokok, dr Sipos István hittudományi főiskolai rektor és Kiss Lajos felsőházi tag, apátka: nokok, Bálványl Ede ny. vezérőrnagy, dr Vargha Daniján egyetemi rektor, dr Molnár Kálmán jogikari, dr Melczer Miklós orvoskari dekán, Pékár Mihály felsőházi tag, egyetemi tanár, dr Hajós György tb. kanonok, dr Piliván Mihály vicerektorral az élén a hittudományi főiskola tanári kara és teológusai, Kühn Szaniszló igazgató és Nagy Vazul h. igazgató vezetésével a cziszterci rend tagjai, az irgalma- sok és a pálosrend küldöttsége, a pécsi papság igen nagy számban, a katolikus intézmények vezetői, valamint sok vidéki plébános és káplán, akik még tanítványai voltak. A temetői Szt. Mihály templomban a ravatal körül a Széchényi gimnázium cserkészei álltak díszőrséget és igy rótták le kegyeletüket volt parancsnokuk és a cserkészkerület egyik leglelkesebb vezetője előtt. Pontosan fél 11 órakor kezdődött meg az ünnepélyes rekviem, amelyet dr Sipos István kanonok, teológiai rektor mondott dr Dőry László és dr Grand Béla teológiai tanárok segédletével A gyászmise alatt a hittudományi főiskola énekkara énekelt. A rekviem után dr Hanuy Ferenc általános püspöki helynők végezte a beszentelést. A gyászszertartás után dr Vértesi Frigyest a temető templom egyik kriptájába temették el. Elhunytát testvérei, nemestóthi Szabó Vilmosné Vértesi Mária és dr Vértesi György gyászolják a rokonsággal és a tisztelők nagy számával. HARCOLJ TESTVÉR! Kelet felél jött újra a vihar, hogy elsöpörjön villámaival Istent, Hazát, családot, életet, jövőért küzdő, munkás népeket. .. Zúgva-zúgotl az átkos áradat és csapkodta már a védgátakat. Hozta a szél a Kárpátokon át perzselt faluk korom és fUstszagát De őrszem állott künn a végeken megvetett lábbal, résen, éberen s a riadóra harcos nemzetek indultak el, akár a feregeteg ... Irta: Kósa Márton És vívja most ia messze idegen alföldeken, de vívja idebenn, a határokon belül is kemény tusával, melynek lelke a remény! A győzelem reménye, mely csodát teremtett már sok évszázadon át, melyért ne sajnálj harcot, életet, házat, földet és piros véredet I Vigyél oltárra mindent! Szent Hazád kivánja ezt, amely kenyeret ád és sírhantot, ha eljön majd a esend, mely örök békét s nyugalmat jelent... Mi is mentünk ... Tölcsillogott szemünk s az ősök harcos lelke szállt velünk! És vivta hősen a vörös vihart az ősi lélek és a szittya kard! Harcolj testvér! küzdj egy csepp véredig! . Többet hazánkat szét nem téphetik! I Jöhet pokol, vagy ezer zivatar, I győz a magyar! mert tudja mit akar! Kolozsvár, 1942 május hó. Hőman Bálint a könyvnapon megvette Gál István Balkán-könyvét Az idei könyvnap alkalmából jelent meg a magyar kultúrpolitika egyik érdekes dokumemtuma: a , Magyarország és a Balkán. A magyar tudomány feladatai Délkelet- europában" c. gyűjteményes munka. Gál István, budapesti középisk. tanár, a „Dunaeuropa“ ;és az y Ungarn“ szerkesztője bonyhádi földink látta el terjedelmes bevezetéssel, állította össze és szerkesztette az egész anyagot. A több mint száz oldatos értékes kiadványban a magyar tudomány különböző szakjainak vezető emberei nyilatkoznak arról, milyen fontos ^magyar nemzeti érdekek fűződnek ahhoz, hogy a magyar tudományosság és a magyar közvélemény alaposan ismerje a Balkánt. A középkori Magyar Birodalom a kis balkáni népeknek nemcsak a nyugateurópai kultúrát közvetítette, hanem katonai védelmet és gazdasági fejlődést is jelentett. Ma megint emlegetik a magyar birodalmi gondolatot, a magyar gazdasági és szellemi expanzió pedig elsősorban a szomszédos kisnépekre sugározhat ki. Minden ilyen irányú magyar munkának alapföltétele a szomszédok, s főként a Balkán alapos megismerése. mAvaut mávaut nyári menetrendje Érvényes: 1942. évi május hó 4-től. 600 X 706 12-30 900 1415 1415 1 — 17-45 Dunaföldvár—Szekszárd Dunaföldvár községháza _ _ Pa ks pályaudvar__________ Sz ekszárd (Szekszárd-Szálló)_ Sz ekszárd—lagyarkeszi Szekszárd (Szekszárd-Szálló) * Magyarkeszi postahivatal_____ ^ z Csak hétköznap közlekedik. X 18 15 1105 17-06 9-20 15-10 9-05 5 35 — Ä „Magyarország és a Balkán* c. könyvben az egyetemi nyilv. rendes tanárok közül Eckhardt Sándor, Gall Ferenc, Horváth Jenő, Ivánka Endre, Jávorka Sándor, Kniézsa István, Lukinich imre, Moravcsik Gyula, Pukánszky Béla, Tamás Lajos, Tóth László és Váczy Péter, az egyetemi nyilv. rk. tanárok közül Fekete Lajos Gálái László, Gunda Béla, Hadrovics László, Horváth Endre, Jenes Árpád, Kardos Tibor, Szabó Pál Zoltán és Wolsky Sándor, a főiskolai és tudományos intézeti tanárok közül Juhász István és Makkai László írtak a kötetbe kisebb-nagyobb közleményt. Szerepel még: Jánosy Dénes, az Orsz. Levéltár igazgatója, Lakatos István főmérnök zenetörténész, Thim József történész, Drucker György kultuszmin. titkár, Kertész János bibliográfus. Az értékes kiadvány részletes ismertetésére még viszatérünk, itt csak azt jegyzzük meg, hogy Hóman Bálint vallás-és közoktatásügyi miniszter a könyvnapon az elsők között a Gál István szerkesztésében megjelent „Magyarország és a Balkán* c. könyvet vásárolta meg a kecskeméti-utcai Studium sátornál, s az ott jelenlévő szerkesztővel barátságos hangon elbeszélgetett. Gál Istvánnak a könyvnap alkalmából egy másik nagyobb munkája is megjelent. A kolozsvári Erdélyi Szépmives Céh kőnyvnapi kiadványában, az „Erdélyi Csillagok. Arcok Erdély szellemi múltjából“ c. kötetben a legnagyobb tanulmányt, a negyvenoldalos portrét Wesselényi Miklósról Gál István irta. A szerző többek között ismerteti Wesselényinek általa fölfedezett, eddig teljesen ismeretlen ötödik könyvét, mely németül jelent meg a magyar szabadságharc okairól. A kolozsvári kiadványt valamenyi politikai notabilitás megvásárolta a könyvnapon. Halálragazolta az autó Kolbert János 34 éves bátaszéki lakos, Tolnán teljesített katonai szolgálatot. Űrnapjára szabadságot kapott s hazament családjához, akiktől elbúcsúzva, az esteli órákban Tolnára tért vissza. Úgy Va 10 óra tájban ért a szedresi útelágazáshoz, ahol utolérte egy autó s elütötte. Nyomban a kórházba szállították, de segíteni nem lehetett rajta, mert sérüléseibe anélkül, hogy eszméle- lét visszanyerte volna, — éjfélkor meghalt. A kir. ügyészség intézkedésére felboncolták a holttestét s megállapították, hogy többszörös bordatörés és belső sérülések okozták a halálát. A nyomozás során kiderült, a halálos gázolást Lemle Henrik váraljai bérautófuvarozó okozta, aki ellen az eljárás megindult A szerencsétlenül járt katona és családja iránt általános a részvét
