Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-03-28 / 24. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1942 március 28. j/ÍP^P0 HARISNYA Müselyem és hernyóselyem összes minőségben Kérje minden Üzletben Vigyázzon a márkára: jNOR-COC adása és a Himnusz után király- lehotai Lehoczky Lajos m. kir. tü­zéralezredes az alispánnak meg­köszönte a zászlót és megígérte, hogy azt utolsó csepp vérükkel is oltalmazni fogják, üdvözölte a meg­jelenteket, majd buzdító beszéd- kíséretében trombitaszó mellett új­ból felmutatta a zászlót a kivonult csapatnak. A beszéd elhangzása után a ki­vonult 12. tüzérosztály felesküdött a zászlóra, végezetül pedig a már felszentelt uj csapatzászlóval az élen a tolnai hősök emlékműve előtt díszben elvonult az osztály meg­jelent legmagasabb elöljárója és a lelkes közönség előtt. A felejthetetlenül gyönyörű, lélek­emelőén hazafias ünnepélyt köve­tően a tüzérosztály 70 terítékes diszebédet adott, ahol Csatay al­tábornagy a Kormányzó Ur Őfőmél- tóságára mondott pohárköszöntőt, Lehoczky alezredes pedig a zászló­anyát éltette. Tolna vármegye közönségét méltó hazafias büszkeséggel töltheti el a tudat, hogy magyar zászlót ajándé­kozott az itteni tüzérosztálynak. Magyar zászlót, amely alatt egész az 1918. évi Összeomlásig csupán a véderő csekély része, a honvéd­ség küzdhetett. Hisszük, hogy az angyalos, magyar címeres, szüz- máriás zászló alatt harcoló vérein­ket országmentő erőfeszítéseikben dicsőségre vezeti és imáival meg­segíti Magyarország égi Pátrónája: Szűz Mária. Dr Scipiades Elemér meleg sza­vakkal köszönte meg a nem várt ünneplést, ügy érzi, hogy túlbecsülik szerény munkásságát és ennél a nagy stációnál felmerül, vájjon mi­ként gazdálkodott a kapott talen­tumokkal. Mint árva gyermek jutott a gondolatra, hogy a nők gyógyí­tója lesz. Keserves küzdés árán sikerült tanulmányait folytatni. Isten segítségével és a ciszterci rend jó­voltából érte el célját. Az általa tanulmányozott pályán foglalkozók közt igen számos lesz a doktor, elég sok az orvostudós is, de vég­telenül kevés lesz az Istenadta orvos. Ö pedig ilyen akart lenni. Hálával emlékezett meg első főnökéről, Klug Nándorról, az élettan pro­fesszoráról, akinél Pékár Mihállyal működött együtt, majd báró Kéthly Károly belgyógyászról, ahol alap­ismereteit kiszélesíthette. 1900-ban jutott az európaihirü Tauffer tanár klinikájára. Itt kezdett munkássága kibontakozni s akkoriban jelentek meg tudományos értekezései és monográfiái. — Tauffer professzor állitotta a katedrára előadásokat tar­tani, ő ösztökélte külföldi utakra és a kongresszusi pódiumokon való megjelenésre. 1922-ben lett nyilvá­nos rendes tanár. A Pécsett eltöltött 20 év alatt 2352 hallgatót és 614 bdbanövendéket nevelt. Intézetében 110 orvost kép­zett ki maga mellett 27221 beteg sorsa fordult meg felelősségén. 30.184 volt húsz év alatt a bejáró és 19.495 bennfekvő nőbeteg. 11.312 műtétet végzett, 98 százalékban ingyenesen. Nem tekinti érdemnek a végzett munkát, csupán kötelességének. Ez a kötelesség vitte az ifjúság körébe, az Emericanába. Az ünneplésért cserébe szellemi hagyatékát kívánja adni, azt a 800 oldalas, gazdagon illusztrált könyvet, amelyet körül­belül 120J tudományos értekezése alapján irt. Azt kéri az Istentől, hogy a lelkiekben is el tudjon majd szá­molni élete utolsó állomásán. A meghatóan kedves szavak könnyeket varázsoltak a szemekbe s a népszerű professzort a tanítvá­nyok meleg szeretete vette körűi. A jubiláns professzort a társada­lom minden köréből elhalmozták jókívánságokkal. Egy esztendei munka Scipiades Elemér pécsi egyetemi professzor húszéves tanári jubileuma Meghitt, családias ünnep volt ked­den délelőtt a pécsi női klinikán. Két évtizedes professzori munkát ünnepelt az ifjúság. Dr. Scipiades Elemér egyetemi professzor, a női klinika igazgatója, kettős jelentősé­gében eléggé nem hangsúlyozható nemzeti, közegészségügyi és tudo­mányos feladatot végzett az elmúlt húsz esztendő alatt. Mig egyfelől uj honpolgárok világrajöttét segí­tette elő és életeket mentett meg a nemzetnek, másfelől az orvosi után­pótlásról gondoskodott, képzett orvosgenerációt adott a magyar közegészségügynek és a tolnamegyei származású orvostanhallgatók egész légióit nevelte nemes hivatásukra. Azonkívül Tolna vármegye szülészeti ügyeinek is főfelügyelője. Ezt a na­ponta folyó felelősségteljes nehéz munkát nemcsak fiatalos lendülettel, munkabírással és lelkesedéssel vé­gezte, hanem ezentúl még időt sza­kított olyan tudományos munkásság kifejtésére is, amelyre a külföld is felfigyelt. Az ünnepség a klinika előadói termében zajlott le és a húsz éves forduló nemcsak a mai lelkes hall­gatókat hozta össze, hanem eljöttek az ország minden részéből a volt tanítványok is. A szorongásig meg­telt előadói teremben ott voltak a professzor tisztelői is. Dr Melczer Miklós orvoskari dé­kán köszöntötte elsőnek a feldíszí­tett előadói teremben dr Scipiades Elemért húszéves professzori mű­ködése alkalmából. Dr Burg Ete tolmácsolta azután a régi tanítványok háláját és szere- tetéf. Felidézte azt az időt, amikor a Zita-kórház egyszerű barakkórhá- zában összegyűltek az akkori főnö­küket, mint az újonnan kinevezett professzort üdvözölni. Majd az újjá­építés nehéz éveit ismertette és azokat az alkotásokat, amelyeket a mester a magyar anyavédelem, va­lamint a nőgyógyász- és szülész­szakorvosképzés terén végzett. A volt tanítványok nevében emlék­plakettet nyújtott át. Dr Lajos László klinikai adjunk­tus a jelenlegi munkatársak nevében mondott üdvözlő beszédet. Kiemelte azt a régi megállapítást, hogy csak jó emberből lehet jó orvos. Ezt a tételt a professzorban látják meg­testesülve. A hálaérzet készteti, hogy kartársai nevében átnyújtsa azt az emlékalbumot, amely a Scipiades- tanitványok tudományos szakdolgo­zatait tartalmazza. Deák Erzsi az intézeti szülésznők nevében egy ezüstkoszorut, Illés Margit pedig a növendékek nevé­ben egy herendi szobrot nyújtott át jókívánságok kíséretében. Dr Vargha Damján, az egyetem rektora az Erzsébet Tudomány- egyetem professorai nevében üdvö­zölte a jubilánst hangulatos, szép beszédben, utalva arra, hogy a betegek istápolása evangéliumi cse­lekedet. áll az Országos Nép- és Család- védelmi Alap célkitűzéseit végre­hajtó uj szerv, az Országos Szo­ciális Felügyelőség és a törvény- hatóságok mögött. Azóta a háborús anyagnehézsé­gek ellenére is többezer családi ház épült és épül az országban. Jelen­tős összegek jutottak a háziipar erőteljes szervezése révén a sok- gyermekes családok kezeihez. Nagy­számú állat és egyéb megélhetést biztositó vagy fokozó eszközök be­szerzésére jutott kamatnélkül köl­csönhöz a sokezer arra érdemes, többgyermekes magyar család. Az első évi munka eredményének leszűrése, a tapasztalatok összege­zése és kiérlelése most folyik ország­szerte. Az egyes tájegységek nép- és családvédelmi munkáját irányító szociális felügyelők egymásután tart­ják meg kerületeik beszámoló érte­kezleteit, amelyen a közigazgatási szociális szervek, valamint a köz­jóléti szövetkezetek vezetői jelennek meg. Március 26-án pedig az ország Már lapunk előző számában meg­említettük, hogy 21-én szombaton volt a Tamási téli gazdasági iskola tanulóinak záróvizsgája. A miniszteri vizsgabiztos Szongott Edvin alispán volt. A tanulók 8 órakor közös istentiszteleten vettek részt, majd utána az iskola tantermében kez­detét vette a záróvizsga, melyet a nagyszámban megjelent szülők és érdeklődők nagy figyelemmel hallgat­tak. A tanulók dr Csíki Pál igazgató I Pálfi Antal tanító és Oleár Ferenc szociális gondozóit hivta három­napos értekezletre vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár, az Or­szágos Szociális Felügyelőség Ügy­vezető elnöke. Az államtitkár az értekezlet meg­nyitó ülésén hangoztatta, bogy a szociális gondozóknak az első év­ben nagy kezdeti nehézségekkel kellett megküzdeniök. Ez a munka apostoli lelkületet kíván. A nép- védelemnek egyik hatalmas szer­vezete, a zöldkeresztes szolgálat a halállal áll szemben. A szociális munkás helyzete, — még nehezebb — neki az élettel kell harcolnia. Sokszor elsodort, önmagunkban is kételkedő embereket kell a felszínre hozniok. A rendkívüli idők ezen­felül még nagyobb felelősséget és teljesítményeket követelnek a szoci­ális szervektől. Az értekezlet az elmúlt évbén felmerült problémákon felül idő­szerű szervezési és szakkérdésekkel foglalkozik, amelyeket a szociális felügyelők adnak elő szeminárium- szerüen. főkertész kérdéseire határozott és világos feleleteikkel válaszoltak. Az elméleti vizsga után az ifjúsági gazda­kör diszgyülése következett. A gyűlésen a tanulók előadásokkal szavalatokkal, énekszámokkal és szavalókórussal szerepeltek. — A gazdag és változatos műsor, továbbá a tanulók határozott, bátor, férfias kiállása és szaktudása megnyerte azoknak a véleményét is akik talán eddig idegenkedtek a téli gazdasági iskoláktól. Az alispán záró szavai­ban a legnagyobb elismerés hang­ján szólt a tanulók felkészültségéről és azon óhajának adott kifejezést, hogy bár minden tolnamegyei gazda- ifjú elvégezné a téli gazdasági iskolát A gazdaifjak most hazamentek a szülői házhoz, hogy az iskolában tanultakat a saját gazdaságukban megvalósítsák, s egyben felkészül­jenek az aranykalászos gazdává való avatásra. Ez az avatás az ősszel fladletniekmüoek, orszűszúszlúk. tempinmfeimreitoR nűvéiilu kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Céc « — » w m v v <. u iiLvívgl lvllv Hutschenbacher Ödön és Fia (llutsc^enbaoher Jenő) kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktáraJ Szekszárdi Horthy Miklós-ut 14—16—18. _______ Fiók sirkőnktárak: Tolna és Haknid Ta mási aranykalászos gazdák

Next

/
Oldalképek
Tartalom