Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-03-18 / 21. szám
9 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG fellegzett. Megnyílnak előttünk a tündérgazdag tájak, Kelet minden káprázata, kincse. Az osztozásban szemünk elé dől a ceiloni gyöngy, India aranya, fűszerei s hogy készülünk hozzá ? Nyomatékosan állítjuk, hogy az angolszász világuralomnak vége, felszabadulnak az óriási területek, amelyek kincsében könyökig vájkált s most hány ezer magyar ifjú készült ahoz, hogy ne idegen vállalat küldje pl. a teát a magyar haza számára, hanem az, amelynek vezetője ő ? De hány ezer ifjú vállalkozik majd arra, hogy elmenjen valamelyik gyarmatra ? . . . Erre a kérdésre azonban nehéz felelni, mert nem érezzük, hogy a trianoni börtön megszűnt s kitágult előttünk a láthatár és a kor azt kiáltja felénk: Magyarok 1A spanyol hős egy szál spádéval elindult ismeretlen világok felé, meghódította azokat, kincseiben gyönyörködött, gazdaggá tette saját vállalkozásain ! keresztül nemzetét, most a törté- | nelmi alkalom rátok vár, titeket néz, mit feleltek, mit szándékoztok? — Sohase állt a magyar nemzet olyan roppant benső küzdelem előtt, mint ma. Értsük meg: nem találhat minket készületlenül a közeli idő. Ha nem bírjuk legyűrni előítéleteinket, ha ki nem emelkedünk önmagunkból, akkor igazán közömbös ránk nézve minden, ami a világrend nagy átalakulásában történik, akkor kár kinyitni a szemünket, hogy lássunk és azután, keserűséget érezzfink. Meg kell szabadulnunk minden olyan maradi rendszertől, amely elgáncsol minket abban a nagy nemzeti érvényesülési lehetőségben, amiért sokan elvéreztek, amit hős honvédeink megszereztek, megszereznek, de aminek okos és gazdaságos megtartása igenigen nagy feladat. Ez a harc szabadsághar. Ezt meg kell vívnunk sikeresen 1 Idejében. Mert a hajnal és az alkalom elrepül. A nemzetek hajnalas a magyar nagyság isteni alkalma. Március tizenötödike Kilencvennégy év távlalából még mindig üde fényében ragyog elénk az 1848. év március idusa és e nagyfontosságu nap emléke ma is meghatódott büszkeséggel tölti el minden magyar ember lelkét. Évszázadok történelme változott meg ezen a napon, amikor a negyven- nyolcas idők lelkisége a nemzet függetlensége érdekében tettrekész bátorsággal mutatta meg az utat a szebb, a jobb magyar jövendő felé és a fiatalság kibontotta a magyar szabadság zászlaját. A nemzeti eszme harcosainak küzdelmén a vérszomjas brutalitás végiggázolt ugyan, de magát a nagyszerű gondolatot nem sikerült megfojtani. Az él, virágzik és nemzedékeken keresztül egyre tündöklőbben fénylik. Minden magyar ember szive összedobban ezen az évfordulón és a boldogság jóleső mámora egyesíti ezen a szent ünnepen az egész nemzetet, amely a 48-as idők félisteneinek lelkesedéséből, erejéből és tetteiből merit ihletet, akaratot és elszántságot a jövő küzdelmeire. Miként az országban mindenfelé, vármegyénkben is kegyeletes ünnepségekkel áldoztak március tizenötödike eszméjének. Szekszdrd város közönsége a nemzeti ünnepet impozáns keretek között ülte meg. Vasárnap, március 15-én délelőtt 10 órakor az összes felekezetek templomaiban ünnepi istentiszteletek voltak. A szekszárd- belvárosi róm. kát. templomban tartott ünnepi mise énekeit kiváló precizitással a Szekszárdi Daloskör adta elő és ezzel a szereplésével nagyban emelte az istentisztelet áhítatát. — Az istentiszteletekről a közönség a Szekszárd Szálló nagytermében gyűlt össze. Ott volt az izzó magyar hazafias érzésben egy- gyéforrt lakosság minden rétege, élen a hatóságok és testületek kül- | döttségeivel, amelyek között teljes számban ott láttuk a helyőrség, a magyar hadsereg tisztikarát. Az ünnepély a 18. sz. honvédgyalogezred zenekarának áhitatos Hiszekegyével kezdődött, majd Hepp Lajos gimn. VI. o. tanuló szavalta el igen szépen a Nemzeti Dalt. Ezt követően Raffay Sándor vezényletével a Szekszárdi Dalárda énekelte gondos betanulással Orosz Iván— Kiss István „Márciusi szél" című szerzeményét, majd Ágoston Béla, a szekszárdi gimnázium tanára mondott történelembölcseleti elmélyedésre valló, költői szépségű, bravúros felépítésű hazafias ünnepi beszédet, melynek rendkívüli hatását csak fokozta a fiatal professzor kellemes szónoki orgánuma. A szive- ket-lelkeket megmozgató megemlékezés után a közönség melegen ünnepelte a kitűnő ünnepi szónokot. Művészi tökéletességgel énekelte ezután a Petz Hubert karnagy vezetése alatt álló Szekszárdi Daloskőr Erdélyi—Huber K. „Nemzeti zászló“ című hazafias dalát, mig Prantner János levente nagy tetszést keltve szavalta el Vécseynek „Március 15“ című gyújtó hatású szép költeményét. A gyönyörű hazafias ünnepség a m. kir. 18. sz. honvéd gyalogezred zenekarának Himnuszával záródott és a közönség nagyszerű lelki élmények emlékével tért haza otthonába. Itt említjük meg, hogy a belvárosi róm. kát. templomban tartott ünnepi mise után a megjelent honvédcsapat diszmenetben vonult el elöljárói és a megjelent előkelőségek előtt, mig a Szekszárd Szálló színháztermében lezajlott ünnepséget kővetően az óriási leventesereg diszmenete fejezte be a megemlékezés hivatalos részét. A szekszárdi gimnázium. Nagyszámú közönség előtt fényes külsőségek közepette ünnepelte a Garai János gimnázium március 15 ét. A gazdag műsorból kiemelkedett Ágoston Béla gimnáziumi tanár mélyen szántó,* gondolatokban gazdag, hazafias lelkülettől átitatott, remekül felépített beszéde. Éles fénnyel világított rá a mai március 15* i sorskérdésekre, annak különös kihangsúlyoz ásával, hogy ma dől a magyarság újabb - ezer esztende1942 március 18. jének a sorsa. A közönség megérdemelten részesítette elismerésbe« a lelkes fiatal tanárt. Az ének és zenekar, valamint a szavalókórus nagysikerű számain kívül Hett Lajos VI. o. t. a Nemzeti dal t, Sági Ferenc V. o. t. pedig Végvári: Eredj, ha tudsz c. versét szavalta szép sikerrel, majd Herczeg Ferenc: Költő és halál c. színmüvének két jelenetét szólaltatták meg Mészáros Erzsébet, Hett Lajos, Takács József és Fűzi Sándor. Igazán szivet-lelket gyönyörködtető szám volt még a Besenyey Gyula testnevelő tanár betanításában Mentz Jolán, Seper Lidia, Titte Irén, Tóth Mária, Szabó László, Bóka József, Tóth Miklós és Erdögh Árpád gimnáziumi növendékek által előadott magyar nemzeti négyes. A közönség szűnni nem akaró tapsviharral kényszeritette a szereplőket a remek táncszám megismétlésére. A Himnusz elhangzása után a közönség lelkes hangulatban hagyta el az ünnepély színhelyét. Szakáls Pál országgyűlési képviselő a Szabadság .Ünnepét — mint minden esztendőben — idén is kerületében töltötte- Pénteken este érkezett Szekszárdra s szombaton, 14-én este a Szekszárdi Kaszinó szabadság-vacsoráján vett részt s mint e vacsora ünnepi szónoka, itt mondotta el első beszédét. Beszéde a tőle megszokott izzó magyar beszéd volt. A hallgatóságát mindvégig lebilincselő beszédében a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjének örökérvényű, ma különösen időszerű parancsát tárta újszerű megvilágításban hallgatói elé s egyben a magyar sorskérdések megoldásának legfőbb feltételeként a magyar öntudatot jelölte meg. Történelmi visszapillantásokban is gazdag beszédében belekapcsolódott a Szekszárdi Kaszinó történelmi múltjába és rámutatott arra, hogy éppen vármegyénknek ez a nagymultu intézménye nem egy nagyjelentőségű magyar kérdés felvetésének és megoldásának volt a melegágya. A szabadságvacsora résztvevői lelkes és őszinte ünneplésben részesítették Szakáts Pált, kinek ünnepi beszéde mély nyomokat hagyott hallgatói lelkében. Vasárnap d. e. Decs közönségének meghívására a pompás zászló- diszbe öltözött Decsre utazott ki a kerület képviselője. A ref. templomTELEFON; 22-11 Szerdán, márc 18. Csütörtökön, márc. 19. VILÁGMOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Bemutatásra kerül egy vidám, szellemes film, amelynek címe: Mindenkit érhet szerencse! Első osztályú vidám iilmremek. — 5 films'tár szerepel ebben a Hímben: Douglas Fairbanks, Paulette Goddard, Janet Gaynor, Roland Young és Biilie Burke játsszák a lószerepeket. UFA VILÁGHIRADÓ Az elóadások kezdete: hétkBznapokon: V* 7 és */»• órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. ban tartott ünnepi Istentiszteleten a község elöljárói körében jelent meg. Az ünnepi Istentisztelet és a kath. ünnepi szentmise után a községháza előtt gyülekezett a község ünneplő közönsége. A közönség élén a decsi leventék pompás kK állású százada, a szebb magyar jövendő egyik legbiztosabb záloga sorakozott fel. A nagyszerűen összeállított ünnepély műsorának keretében, a két kitűnő decsi dalárda énekszámai és leventeifjak szavalatai közben dr Szakáts Pál mondotta el ünnepi beszédét. Szavaiból a nemzete sorsát szivén viselő magyar ember lelke szólott a hallgatósághoz. Mint sehol másutt — úgymond —■ itt nem az elnyomottaknak kellett -forradalmi utón..jűverekedniök az egyenjogúságot, hanem a magyar fő- és köznemesség döbbent rá az idők követelményére és emelte magához a magyar feltámadás ér-. dekében az elnyomottak miflióit. A magyar sorsközösség átérzése, egymás megbecsülése és szeretete a mai idők legfőbb parancsa, mondotta többek között, s a hallgatóság mély benyomásokkal a lelkében távozott az ünnepély színhelyéről hogy résztvegyen a Polgári Olvasókör és a Róm. Kát Kör ünnepi társasebédjén. A Polgári Olvasókörből, ahol az ünnepi ebéd közönségének élén Arany Dénes ref. lelkész-elnök fogadta a képviselőt s ahol Szüle Dénes dr egyet. m. tanár,, kórházi főorvos tartott magas színvonalú ünnepi beszédet, a Róm. Kát. Körbe ment át Szakáts Páf( ahol az ünnepi társasebéd közönsége élén dr Szíjártó Nándor r. k. plébános lelkesen fpgadta képviselőjét. Dr Szíjártó plébános melég szavakkal üdvözölte Szakáts Pál dr-t, aki itt is nagyhatású beszéd-' del kapcsolódott be az ünnepségbe. A márciusi eszmék — úgymond —7 a magyar sorsközösség, az egy2 JűlTTT-
