Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-03-25 / 23. szám
TOLNMEGYEI DJSÁG rásához a központ 1010 méter cérnát is rendelkezésre bocsájott, egyúttal a csecsemő*kabátkákat már készen küldte meg. — A vándor csecsemőkelengyéket a reászoruló családoknak kizárólag kölcsőnkép- pen a 9 hónapi használatra adják ki. Használat után tisztára mosva kell majd a kelengyét az illetőknek visszaszolgáltatni. Ez az intézkedés mindenesetre kedvezően fogja befolyásolni az olyannyira fontos gyermekegészségügyet. KOI egészségvédelmi tanfolyam Zomba község Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága f. hó 19-én tartotta a leányok és asszonyok számára rendezett női egészség- védelmi tanfolyam záróünnepélyét. Az ünnepélyen a vármegyei népművelési bizottság részéről megjelent dr Sulyok Kálmán ügyv. elnök és Rajai Péter népm. titkár, jelen voltak még a község vezetői és a tanfolyam hallgatói teljes számban. A tanfolyamot Géczy Ilona rk. tanítónő vezette nagy lelkesedéssel, hozzáértéssel s oly szép eredménnyel, hogy a tanfolyamhallgatók komoly és értékes feleleteit a jelenvoltak nagy örömmel és megelégedéssel hallgatták. Az értékes vizsgát kedves műsor egészítette ki, amely szavalatokból, táncokból, énekszámokból s a végén egy igen mulatságos egyfelvonásos vígjátéknak nagy gonddal betanult és tehetséggel előadott számaiból állt. A záróünnepély végén Rajczi Péter népművelési titkár I kedves meleg szavakkal köszöntötte 1 a tanfolyam hallgatóit s emlékezetükbe idézte a magyar nők évszázadokon kesztül tanúsított bátorságát s további kitartásra és bátorságra buzdította őket. Ezután dr Sulyok Kálmán kir. tanfelügyelő, ügyv. elnök intézett beszédet a hallgatókhoz. Megköszönte a falu vezetőinek és Géczy Ilona tanfolyam vezetőnek a népművelés érdekében kifejtett munkájukat, majd rámutatott arra, hogy a mai komoly és felelősségteljes napokban a frontmőgötti hátországban folyó munka éppoly fontos, mint a harctéri szolgálat, mert a háborút nemcsak a fronton, hanem itthon az országban is el lehet veszíteni. Álljon helyt mindenki ott ahova őt a Gondviselés állította s dolgozzék úgy, hogy hatalmas szövetségeseinkkel vállvetve, közös erővel kivívhassuk a győzelmet, amely egyben a felemelkedő és jövendő magyarságáéért küzdeni és harcolni is kész, magyarság győzelme is lesz. Az ulabb ellenséges gyujtóanvagoK és az ellenük valé védekezés Az angolok és oroszok az eddig használt gyujtóbombáktól, gyújtó- csövektől és gyujtólapoktól eltérnek, helyettük foszforrudakat, foszforgömböket és foszforos kannákat alkalmaznak. Leírásuk: A foszforrudak 10 dkg súlyú, sárga, körülbelül ujjnyi vastag és különböző hosszúságú rudacskák. A foszforgömbök 1—2 kg súlyú, 10—12 cm átmérőjű, bádogfalu gömbök, amelyek a repülőgépből ledobott 2 m hosszú, 40—50 cm átmérőjű bádogtartányoknak a föld felett 150—200 méternyire történt szétnyílása után szétszóródnak, a talajra érve feltörnek, a bennük levő folyadék az ütődés következtében meggyullad. A foszforos kannák alakja és mérete azonos a 20—25 literes olajos kannákkal. Tartalmuk benzinben oldott nyersgumi és foszfor. A repülőgépről ledobott foszforos kannák földre érve szétrepednek, tartalmuk még hideg időben is meggyullad és 30—35 méteres körzetben égve szétfreccsen. Hatástalanítás, oltás A foszfordarabkák helyét, már meggyulladásuk előtt is, sötétben halványzöldes fény, gyakran fehér, szúrós szagu füst árulja el. Az égő foszfort vakító fényláng jellemzi. A szabad területen (utcán, mezőn, erdőben) talált még nem égő foszforos gyujtóanyagokat lapáttal, kapával, vagy más alkalmas eszközzel 1 méter mélyre elássuk (kézzel megfogni nem szabad, mert súlyos égési sebeket okoznak). Zárt helyen (padlás, szoba, raktár, stb.) még nem égő foszforos darabkákat alkalmas eszközzel helyezzük vizesedénybe, — vigyük a szabadba és égessük vagy ássuk el. Nehogy annak mérgező füstjétől megbetegedjünk, gázálarcban, vagy ennek hijján orrunk és szájunk elé kötött nedves zsebkendővel (rongy- gyal) végezzük. Ha foszforos anyag oldott állapotban falra — vagy berendezési tárgyra freccsent, úgy azt vízzel locsoljuk le, a padlóra szétfolyott fősz- j fort homokkal borítsuk be és alaposan locsoljuk meg. TELEFON: 22-11 Szerdán, márc 25. Csütörtökön, márc. 26. Szerdán 3 érakor a helyár 40, 60 és 80 fillér VILÁG* MOZI >. A német légi haderő brilliáns háborús filmje: Lfltzow-sasok Igazgató: KBENNER JÓZSEF Rendezte; Hans Bertram, a hires ausztráliai repülő Főszereplők: Christian Kayssler,. Hermann Braun, Heinz Welzel és Hannes Keppler stb. UFA VILÁGHIRADÓ Az előadások kezdete: hétköznapokon: Vs 7 és V»® órakor, vasár* és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. Síitek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország t % ÓDA vitéz nagybányai Horthy Hlklóshoz Irta és a Vitézi Szék áltat a debreceni Csokonai Színházban rendezett díszelőadáson előadta dr vitéz gyergyóalfalvi Gereöffy Géza őrnagy, a Magyar Katonai írók Körének rendes tagja, Otrántó hősének dicsőségét zengje ma minden magyar dalnoki Hála, hozsanna szálljon Petéje, éljenezzetek bús magyarok 1 Az elesett, néma, csonka hős a kifosztott és elárult nemzet, mely millió vértanút adott és ezredéves bástya lett, — Európa hálája folytán négyfelé daraboltatott s csak egyben hagyták meg jogát; hogy délben harangozhatott! A nemzetek nagy megcsonkítottja csóré cigányok csúfja lett s a nagyszerű halálra várt, kitől egy világ reszketett I S mikor pribékek körülállták, hogy koporsóját leszegezzék: a kálváriás Krisztus Ur ime megmutatta szent keresztjét I Horthy Miklóst elküldte hozzánk táltos paripán, daliáson, hogy régi módi, virtusos, nagy Jézus Máriát kiáltson I És Bulcsu lett, ki zászlót lenget és Leh I, ki kürtjébe fuj. az Első magyar, kinek szavától a férfi szív lángokra gyűl. 0 az Egység. Hite hitünk. Imádságunk bátor szava: hogy magyarnak lenni büszkeség és Ute ü k akaratai Hogy hidjünk rendületlenül, mert fenmarad a hős magyar, mert örök az Ö élete és az, hogy itt élned-halnod kell egy ezredév ígérete l Drága Vezérünk nagy parancsa: — kinek szeméből ifjú láng sugárzik át a leikeinkbe — hogy gy cél Ügyen, egy hazánk t A honfi szív csak egyért verjen, a vdltat-vállhoz, kezet-kézbe a szentistváni nagy haza így lesz az összelartds bérce, igy lesz méltó feltámadás, igy nyílik még a sziklasir — István kerálnak szavát megfogadva széthullt hazából uj hazát faragva, — erre tanit a Nagyvezér, amikor táborba hivf Hogy ezredéves múlt dicsén büszke-áldón mutassuk meg, hogy vagyunk a világon, mert a vészt-zengő Kárpátok alatt magyar-térség ts őrök fellegvár volt e vérszent-föld és. mindig az maradi Mert ős magyar rögön uj magyar-tavaszt csak magyar ököl és akarat fakaszt I Országgyarapitó Urunk! Te hős, Te bölcs, Te nagy magyar 1 Isten tartson ifjú erőben, — népedet buzabor — bőségben s millió Botond-izmu kar hfi ölelése érjen Téged a szabad Kárpát bércein, rügyén egy újabb ezredévnek! Maros-széki véredet tudjuk, annak gyöngyeit óh sugározd I Szinzdporozó szegedi hittel uj hajnalokba vezessél, vlgy el, hogy hfi néped legyen ismét, ami régen; a legtündöklőbb, legnagyobb I Szeged magvetőjel Nagyságos urunk l Lesz magyar-nyár és lesz még két karunk l — Asztalos Lajos lett az Alsó- dunántúli Mezőgazdasági Kamara Igazgatója. Az Alsódunántuli Mező- gazdasági Kamara f. hó 18*án tartotta igazgatóválasztó közgyűlését Kaposvárott. A tisztujitás során 167 szavazat közül 102 szavazattal Asztalos Lajos eddigi helyettes igazgatót választották meg a kamara igazgatójává. — A MÉP sárszentlörinci szervezetének elnökévé vitéz Nagy István ág. ev. iskolai igazgató neveztetett ki. I Kinevezés. A m. kir. föld— mivelésügyi miniszter vitéz Tarcsay Imre oki. gazda, fácánkerti urad. intézőt, a IX. fiz. osztályba m. kir. gazdasági felügyelővé kinevezte és szolgálattételre beosztotta a tolnamegyei m. kir. gazdasági felügyelőséghez. — A Szekszárdi Ipartestllfet közgyűlése. Folyó hó 22-én délután 3 órakor tartotta a Szekszárdi Ipartestület Marth Sándor elnöklete alatt 52. évi rendes közgyűlését, melyen közel 100 tag jelent meg. A közgyűlés tudomásul vette az évi jelentést, az 1941. évi zárszámadást a vagyonmérleget, a számvizsgáló bizottság jelentését és a felment- vényt megadta. Elhatározta a közgyűlés a temetési segélyek rendszeresítését, majd megállapította az 1942. évi költségvetést, amelynek bevételi összege 11.345 08 P, kiadási előirányzata pedig. 11.271*68 P. Az egyesület vagyona 99.874 34 P, melyre az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezetnek 50.804*54 P-vel tartozik, a tiszta vagyon 49.06980 P. A tisztujitás során a következőket egyhangúlag megválasztották: Elnök: Marth Sándor. Alelnöki Zámbó János. Pénztáros: Fusz Károly. Háznagy: Tóth István f. szabó. Előljárósági tagok: Ágoston István^ Kaltenbach Ferenc, Zámbó László, Debulay János, Titte Kálmán, ftj. Hradek Lajos, Tóth István f. szabó. Előljárósági póttagok: Nichter József, Frei Lőrinc, Simon Lajos kötélgyártó. Számvizsgálók: Tóth János órás, Bordás Ernő, Lugosi Béla. Székelnök: Debulay Imre. Alelnöki Valkay Béla. Tagok: Thury Gyula, Heiszler István, Tóth János ács, Bordás Ernő. Szék-póttagok: Steller András, Takler Vencel, Lengyel Sándor, Lerch János. — A Dunaf öld vári Takarék és Hitelbank uj malomipari érdekeltsége. A Dunaföldvári Takarék és Hitelbank érdekeltségében uj vidéki malomcsoport alakult. A részvénytársaság átvette Volenik János ismert malomtulajdonos malmait, de az uj vállalat technikai irányítása ügyvezetőigazgatói minőségben továbbra is Volenik János kezében maradt. A Műmalmok és Kereskedelmi Rt. néven bejegyzett cég malmai Pécsváradon, Harián és Izsákon műkődnek. Áz igazgatóság tagjai közé választották Sipos Ernő kormányfőtanácsost, a Dunaföldvári Takarék és Hitelbank vezérigazgatóját. — Mezőgazdasági bizottsági gyűlések. Az ujdombóvári községi mezőgazdasági bizottság február hő 27-én tartotta közgyűlését Ráth István elnöklete mellett. A bizottság javasolta a község területének a ricinustermelés alól való felmentését, a tejárak, a hizott sertés és gőbölyárak felemelését, a mezőgazdasági munkásság elegendő lábbelivel való ellátását-és a kónyafai ut régóta húzódó ügyének megoldását. — A koppányszántói községi mezőgazdasági bizottság március hó 5 én tartotta közgyűlését Pásti Sándor elnöklete mellett. A bizottság határozatilag kérte aKop- pány-patak kitisztítását. A határozat alapján megkeresést intéztek a tamási járás főszolgabirájához. A bizottság kérte a Koppányszántó— Bedegkér közötti ut kiépítését, majd pedig közellátási és vetőmag kérdésekkel foglalkozott. — A bedig- kéri községi mezőgazdasági bizottság március hó 8-án tartott közgyűlését Bognár Péter elnöklete mellett. A bizottság az olajosnövények termelésével, vetőmag és viz- ügyi kérdésekkel foglalkozott 1942 március 25.
