Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-03-25 / 23. szám
Lapunk mai számának melléklete a „Tolnamegyei Gazda nw. fttelwm. _______ SzeknM, 1942 mlrdu 25. (Szerda) 23 . szín. T0LNAHE6YEI ■mniWK Out rfiTBTWP MWft-lET trwfl KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és- kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 fcgéas évre . Ellőfizetési dij: 12 pengő || Félévre 6 pengő I Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai. I Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora í P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 5 pengő. Állástkeresőknek 50 százalék engedmény. Pénzügyi helyzetünk miniszterelnök megvilágításában Kállay Miklós miniszterelnöki bemutatkozó beszédét a magyar közvélemény túlnyomó része őszinte megnyugvással és helyesléssel fogadta. Ez a megnyugvás a miniszter- elnöki beszéd teljes nyíltságának és őszinteségének szólt: a nemzet megérezte, hogy az a férfiú, aki a mai rendkívüli időkben ennek a nehéz tisztségnek betöltésére vállalkozott, teljes tudatában van a reáháruló súlyos feladatoknak és tisztán látja, azt is, hogy mit kell a nemzet érdekében cselekednie. A miniszterelnök kormányprogramot adott s habár hangsúlyozta, hogy változatlan kabinettel és igy változatlan programmal jön, mégis foglalkozott az ország minden fontos kérdésével, elmondotta véleményét azokról és kifejtette azt is, hogy a felmerült feladatokat hogyan kívánja megoldani. így megemlékezett nemzetünk egyik fontos problémájáról, a zsidókérdésről is, amelyet elsősorban társadalmi szempontból világított meg. Rámutatott arra, hogy a zsidóság beözönlése és térfoglalása a magyar gazdasági életben főleg azért volt káros, mert megakadályozta a magyar társadalom különböző rétegeinek egészséges keveredését, az alulról jövő elemek felszivárgását. Azt mondotta a miniszterelnök — és ebben kétségtelenül igaza van — hogy a zsidóság az elmúlt évtizedekben mint egy átnem eresztő réteg tódult be a magyar társadalom alsó és felső rétegei közé. Ezért nem juthatott pl. a magyar parasztság nagyobb tömegekben a felsőbb osztályokba. Egészen természetes, hogy a zsidókérdés nemcsak társadalmi, de faji probléma is, amelynek főleg szociális és gazdasági vonatkozásai vannak. Ezúttal a miniszterelnök főleg azokkal a tervekkel foglalkozott, amelyeknek megvalósításával a kormány a magyar föld birtokosai és haszonélvezői közül kívánja a zsidóságot kiszorítani. Ezért adta ki ismeretes rendeletetét a zsidó tulajdonban lévő mező- és erdőgazdasági ingatlanok zár alá vételéről, amely csak előkészítője a most küszöbönálló törvényjavaslatnak, amely viszont teljes egészében kisajátítja az összes zsidóbirtokokat. Bejelentette a miniszterelnök, hogy a zsidóbirtokok állami kisajátítását a fajvődelmi törvény alapján fogják végrehajtani s igy nem veszik tekintetbe a zsidóság meghatározásánál azokat á kivételeket, amelyeket még a második zsidótörvény is elismert. A zsidó tulajdonosok a kisajátitott birtokok ellenében kötvényeket fognak kapni, az élő és holt felszerelésért pedig takarékpénztárakban elhelyezett zárolt betéteket. így a kormány az infláció veszélye nélkül és nagyobb pénzügyi áldozatok elkerülésével oldhatja meg a zsidó birtokok maradéknélküli kisajátítását. Foglalkozott a miniszterelnök az ország pénzügyi helyzetével is és megállapította, hogy ezen a téren helyzetünk nemcsak kielégítő, de igen jónak mondható. A háború folytán azonban pénzügyi politikánk most kerül az igazi erőpróba elé. Hármas feladatot kell ugyanis megoldania. Az egyik a hadviselés igényeinek kielégítése s ez főleg mező- gazdasági és ipari termelésünk teljesítőképességének lehető felfokozását jelenti. A második nagy feladat az átmeneti gazdálkodás előkészítése. Ennek a háborúnak — mondotta a miniszterelnök — elsősorban a határainkat érintő harcnak nemsokára vége lesz. Fel kell készülnünk erre az időre, fel kell tárni gazdasági erőforrásainkat és elő kell készíteni az emberek és a termelési eszközök átállítását a háború utáni időkre. A harmadik nagy feladat a háború terheinek igazságos megosztása. Ezekből a terhekből többet kell viselniök azoknak, akik nem vesznek részt a háborúban, ezt a célt fogja Sjzolgálni a hadmentességi adó. Többét kell viselniök azoknak, akik lelkileg nem velünk gondolkoznak és végül többet kell viselniök a nagyobb vagyonuaknak, ezért a fényűzés külön megadóztatása szintén egyik programmja a kormány pénzügyi politikájának. Ezzel szemben hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy az adók behajtása kíméletes lesz, különösen a hadbavonultakkal szemben s az adók megállapításánál az apró exiszten- ciák védelmét és fenntartását a miniszterelnök az egyik legnagyobb nemzeti feladatnak fekinti. A miniszterelnök minden szava I és minden megállapítása azt mutatja, • hogy szociális szellemben és a I magyar jobboldali gondolat jegyében kívánja az előtte álló feladatokat megoldani. Ezen az utón Kállay Miklóst a hazafiasán gondolkozó jobboldali magyar közvélemény őszinte bizalommal és lelkesedéssel fogja követni, hogy a kormány és nemzet együttes munkájával biztosítsa a magyarság szebb jövőjét. A tolnai tüzérek zászlószentelési ünnepe Előző számunkban már közöltük, hogy folyó hó 25-én lesz a m. kir- 12. honvéd tábori tüzérosztály részére Tolna vármegye által felajánlott csapatzászló felszentelése a tolnai laktanya melletti gyakorlótéren. Az ünnepély sorrendje a következő : 1. Kormányzó Ur Őfőmél- tósága képviselőjének fogadása. 2. A zászlót Szongott Edvin Tolna vármegye alispánja átadja. 3. A zászlóanya, Madl Kavics Imréné Tolna vármegye főispánjának felesége, felköti a zászló szalagját. 4. Róm. kát. lelkész felszenteli a zászlót. 5. Protestáns lelkész megáldja a zászlót. 6. Zászlószögek beverése. 7. Király* lehotay Lehoczky Lajos alezredes, a m. kir. 12. honvéd táb. tü. oszt. parancsnoka megköszöni a zászlót. 8. Az osztály felesküszik a zászlóra. 9. Diszmenet. Aranykalászos gazdák avatása Tamásiban A Tamási Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskola és Mezőgazda- sági Szaktanácsadó Állomás felső évfolyama március 21-én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel tartotta nyilvános záróvizsgáját, amelyet 8 órakor kezdődött istentiszteletek előztek meg. A vizsga a Magyar Hiszekeggyel kezdődött, majd dr Csiky Pál igazgató adta elő jelentését, amely után Szongott Edvin alispán, miniszteri vizsgabiztos megnyitotta a vizsgát. A tanulók elméleti vizsgáját követte az iskola önképző gazdakörének diszgyűlése az alábbi műsorral: Megnyitó beszéd. Elmondta Egyed Vilmos ifjúsági elnök. Horváth György folyó évi tanuló előadása: Fejőstehenek takarmányozása. Knittel János folyó évi tanuló szavalta Gárdonyi Géza: Öreg honvéd c. versét. Márcz János folyó évi tanuló előadása: Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár jelentősége kisgazdáinknál. Magyar népdalokat énekelt az ifjúsági énekkar. Nagy Jenő folyó évi tanuló előadása: Olajos és rostos növények termesztésének jelentősége. Lencsepeti Jenő folyó évi tanuló szavalta Sajó Sándor: Magyarnak lenni c. versét. Bognár Ferenc folyó évi tanuló előadása: Vetésforgó kedvező beállítása. Az ifjúsági szavalókar szereplése, mely után következtek a miniszteri vizsgabiztos zárószavai. Az alispán egyúttal az intézet 14 végzett növendékét aranykalászos gazdává avatta. Csecsemő vándorkelengyék a vármegyében Az Országos Egészségvédelmi I Szövetségnek dr Haypdl Sándor ny. árvaszéki elnök, kormányfőtanácsos elnöklete alatt működő Tolnamegyei Fiókszővetsége előterjesztést tett a központnak, hogy a szegénysorsu családok részére csecsemő vándor- kelengyéket juttasson a vármegye területére is, mert a belügyminiszter az Országos Nép- és Családvédelmi Alap utján az Országos Egészség- védelmi Szövetségnek államsegélyt juttatott azzal a rendeltetéssel, hogy a szegénysorsu lakosság részére szülészeti vándorzsák, illetve vándor csecsemőkelengye összeállításához szükséges anyagokat szerezzen be ! és a Fiókszövetségek utján juttassa rendeltetési helyére. A központ most nagyobb meny- nyiségü kelengyeanyagot küldött a vármegyei tiszti főorvosi hivatalba, ahol dr Haypdl Sándor vm. fiókszövetségi elnök ellenőrzésével megtörtént az anyagoknak 14 zöld-* keresztes egészégvédelmi szolgálat között való szétosztása. Az egészségvédelmi körök azután önkéntes vállalkozás utján a helyi társadalom nőtagjai révén feldolgoztatják az anyagokat akként, hogy minden egészségvédelmi kör őt vándorkelengyét kapjon. E^y csecsemőkelengye a követ** kező darabokból áll: 12 darab pe-* lenka, 4 ingecske, 2 köldök pólya, 2 fi mell, 3 kabátka, 1 gumipelenka. Ennek az 5 készletnek a megvárLgyes szám ára 12 filler
