Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-03-14 / 20. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1942 március 14. HARISNYA Műselyem és hernyóselyem összes minőségben Kérje minden üzletben Vigyázzon a márkára: NOR-COC mányos szabadságunknak születése- napján, március 15-én. Mert mire tanítja a magyart, mire tanitja az egész világot a mi nemzeti ünnepünk ? Arra, hogy ha a nemzetek is Hodleinkkniflvek, orszúszúsziéK. templomfelszerelések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel M utschenbacher Ödön és Fia ( Mutschenbacher lenti) , kőfaragó, szobrászati mfiterme, sírkő nagyraktára J Szekszárdi Horthy Hliklós-iit 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Rakasd _________ 5 eg yéni életet élnek és nem keverednek önként a náluk nagyobb nemzetekkel sem: a magyar nemzet mindenkor elég erős volt ahhoz, hogy szabadságát, alkotmányát, százados ha gyományait, ős nyelvét, Sz. Istvántól öröklött hitét, saját és sajátos kultúráját minden ellenséges hatalommal és ellentétes áramlattal szemben, ha kellett, vére árán is megvédje. Rokontalan, magára maradt népünk folyója nem siet a tenger felé. Lehet, tán valamikor eltűnik a pusztulás zord Karsztjában — de Tacitus szerint vannak elsülyedt hajók, melyeknek dicsősége nagyobb azokénál, melyek révbe jutottak. Március 15-ike a küzdelem napja, a küzdelem pedig a magyar nemzet élete volt és marad. A Szekszárdi takarékpénztár 95-ik évi közgyűlése sében akadályozva volt, dr órffy Imrének jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Debulay Imre ügyvezető-igazgató a nyereségfelosztási javaslatot ismertette, mégpedig fenti min. rendelet, illetőleg vonatkozó pénzügyminiszteri engedélynek megfelelő módosítással, mely szerint 1496*82 P-vel csökken az igazgatósági tagok jutaléka s ugyanezen összeggel a következő évre szóló nyereségátvitel: 39.199 41 P-re emelkedik. A felügyelőbizottság jelentését annak elnöke: Barta Aurél ismertette, végül az igazgatósági jelentést, a mérleg- és eredményszámlát, illetőleg a nyereségfelosztási javaslatot elfogadásra ajánlotta. A közgyűlés mindenben az igazgatóság előterjesztéseinek megfelelően határozott. Dr Zsigmond Ferenc ein. igazgató bejelentette, hogy Bartal Aurél a következő ciklusban tisztséget nem vállal, tekintettel a közlekedési nehézségekre. Elismeréssel emlékezett meg a lelépő fb.-elnöknek mindenkor nagy lelkiismerettel teljesített AGYTOLL Olcsón? Tarkatoll 70 fitt, jobb 1.20, sz. vegyes (osztót 1.40, jobb 2.20, mégjobb 2.80. Fehér fosztott libatoll 4.20, jobb 5.20, mégjobb 6.20, kimondott jóminösegii 7 P. Pehelyest 8.50 P-től szállít 5 kilós papirzsák csomagolásban bérmentve utánvéttel. Tisztviselőknek 3% kedvezmény. Varga Antal ágytoH- vállalata, Kiskunfélegyháza, Szt. János tér 32. értékes szolgálatairól s indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg érdemeit. * Majd általános tisztulásra kerülvén a sor, Szongoit Edvin elnök indítványára az igazgatóságba a régiek: dr Zsigmond Ferenc, dr Albers Rezső, Vagner Andor és dr Haypdl Sándor, — a felügyelőbizottságba pedig br Fidth Tibor, Molnár Sándor és ifj. Szeghy Sándor régi tagokon kívül dr Órffy Lajos választatott meg egyhangúlag. Megállapíthatjuk, hogy a közel 100 esztendős Szekszárdi takarék- pénztár tényleg jó munkát végzett az elmúlt évben is, — hivatásának teljes mértékben megfelelt, óvatos üzletpolitikája mellett — saját erejéből, önállóságának fenntartásával — újabb állományemelkedést ért el s annak ellenére, hogy 124.782*63 P-t fizetett ki közteherviselés címén, oly kimagaslóan nagy: 120.544 88 P tiszta nyereséget tudott elérni, melyből 48.000 P-t kitevő 8%-os osztalékfizetésen kívül, 55.000 P jutott belső megerősítésre, tartalékolásra és közel 40.000 P marad 1942. élű ! nyereségátvitelre. Ezen számok, ezen eredmények I mindennél ékesebben beszélnek.. . A Közigazgatási Bizottság Tolna vármegye ezen legrégibb s patinás pénzintézete vasárnap, 8 án tartotta meg 1941. évi rendes közgyűlését, székházának dísztermében. A szokottnál is népesebb volt közgyűlésen 54 részvényes, közel 30 ezer részvény képviseletében jelent meg. Ez alkalommal is Szongoit Edvin vm. alispán látta el az elnöki tisztet, aki üdvözölte a vendégeket és a nagyszámban megjelent részvényeseket, megnyitotta az ülést. A jegyzőkönyv hitelesítésére Hayt Ferenc és Mdnyoky Ödön részvényeseket, a jegyzőkönyv vezetésére pedig dr Török Ottó intézeti ügyészt kérték fel. Dr Zsigmond Ferenc elnök igazgató tartalmas beszédben számolt be az 1846 ban alakult takarékpénztár múlt évi rendkívül eredményes és sikeres működéséről. Megemlítette, hogy bár a háborús események általában zavarólag hatottak a békés hitelintézeti tevékenységre, a Szekszárdi takarékpénztár az 1941. üzletévben ismét jó munkát végzett. Saját elhatározásukból, de illetékes pénzintézeti tényezők tetszésére, megvásárolták a Magyar—Olasz Bank érdekkörébe tartozott Paksi Közgazdasági Bank r.-t. részvényeit, majd annak kögyűlésén kimondatták a részvénytársaság megszűnését, illetőleg a takarékpénztárba történő beolvasztását. Ennek folytán a megszűnt bank állományait az immár 30 éves zavartalan múlttal rendelkező paksi fiókintézethez tették át, mely igy egy közepes vidéki pénzintézet méreteit érte el. Bejelentette ezzel kapcsolatban még, hogy ezen tranzakciót, miként az előző évi hitelbankit, simán és sikeresen bonyolították le anélkül, hogy az intézet jó mobilitása változást szenvedett volna. A Szekszárdi takarékpénztárnak ezen érdekkörén belüli természetes és egészségbe terjeszkedése közhiteli szempontból is kívánatos volt s minden tekintetben sikeresnek mondható. Elnök-igazgató ezután rátért az 1941 tavaszán végrehajtott újabb tőkeemelésre, amikor is 5:1 arányú uj részvény kibocsátásával a félmilliós alaptőke 600.000 P-re emelkedett Megemlítette, hogy a kibocsátott uj részvénymennyiség — kevés kivétellel — a régi részvényesek által jegyeztetett le s a megmaradt csekély mennyiség többszörösére jelentkezett igénylő. Tehát e tőkeemelés is sikerrel járt. Elismeréssel emlékezett meg úgy a központ, mint a paksi fiókintézet tisztikarának kiváló munkateljesítményéről s külön is megemlékezett Debulay Imre ügyvezető-igazgató érdemeiről, aki az említett tranzakciók sikeréhez nagyban hozzájárult. Üdvözölte a 7 hónapi orosz- országi katonáskodásból nemrég hazatért és a közgyűlésen jelenlévő agilis paksi fiókfőnököt. Számszerűleg rámutatott, hogy a takarékpénztár megerősödése folytán immár 5,7000.000 P kihelyezése, 4.100.000 P betéte van az intézetnek, saját tőkéi pedig kereken 1.100.000 P-t tesznek ki, mig viszont- leszámítolása csekély 23°/o. Ezen állományok mellett 169.311*56 P nyereséget mutat ki, melyből, ha levonatik az előző évi nyereség- áthozat, marad 120.544*88 P tiszta nyereség, mely országos viszonylatban is kimagaslónak mondható. Végül bejelentette, hogy a zárószámadások nyomdába adása Után megjelent 1040/1942. M. E. sz. rendelet korlátozása folytán nem lett volna szabad az előző évinél, 40.000 P-nél nagyobb összeget osztalék cimén kifizetni, ami a 10.000 db-bal több osztalékjogosult részvénynél annyit jelentett volna, hogy az évek óta változatlan 8% = 80 fillér helyett 66 fillér esett volna részvényenként, de dr Órffy Imre felsőházi tag, az intézet régi jóakaratu támogatójának sikerült a pénzügyminisztériumban az osztalék korlátozás alól felmentést kieszközölni, igy a 8%-os osz- I talék mérvet fenntarthatták. Indit- 1 ványára a közgyűlés a megjelenéTolna vármegye Közigazgatási Bizottsága f. hó 10-én, kedden délelőtt tartotta március havi rendes ülését vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklésével. Az ülésen a hivatalvezető és szakelőadó tagokon kívül megjelentek: dr Bernáth Béla, Döry Frigyes, dr Gözsy Tibor, báró Jeszenszky József, Michéli Mihály, báró Schell József, Tolnay Knefély Ödön, Tóth Lajos és dr Vértesy György, távolmaradásukat kimentették: báró Fiáth Tibor és Schneider Gábor választott tagok. Napirend előtt Tolnay Knefély Ödön a „Tolnamegyei Újság" egyik előző számában a szekszárdi lakásmizériákról szóló cikkére hivatkozva előadta, hogy az OTI, a MAB1 és az OMBI a vármegye egész területéről beszedett járadékokat Budapesten helyezték el, az ottani bankokat támogatják vele, sorra vásárolják a budapesti házakat ahelyett, hogy a vármegye gazdasági életének vérkeringését táplálnák az összegekkel és hogy a vidéken építenének laképületeket. Kéri a Közigazgatási Bizottságott, keresse meg a kormányt, hogy a helyi lakásviszonyok megjavítása érdekében az innen származó alapokat az itteni beruházásokra használják fel, majd felszólalt egyúttal a szekszárdi járás- bíróság váróhelyiségeinek a korszerűtlen és célszerűtlen volta miatt. Döry Frigyes a lakástermelésben mutatkozó nehézségeket az építőanyagok és munkabérek drágaságában látja. Vitéz Madi Kovács Imre főispán megígérte, hogy a panaszok ügyében közbenjár a belügyi és igazságügyi kormánynál, majd tájékoztatta a bizottságot a MABI tervbe vett lakásépítő akciójáról Báró Jeszenszky József az egészségügyi és tenügyi szolgálat zavartalanságának biztosítását célzó intézkedések iránt érdeklődött. Erre vonatkozóan Szongott Edvin alispán és dr Sulyok Kálmán tanfelügyelő adtak felvilágosítást. Báró Jeszenszky József a gépkocsiadók egyöntetű elv szerint leendő kirovását, — mig Tolnay- Knefély Ödön a selyemgubó kilo- gramja árának egy férfinapszámban való megállapítását és a földmivelési beruházások során a szekszárdi vincellériskola felállítását kérte. Dr Gaal Dezső, mint a Tolnamegyei Hegyközségi Tanács elnöke felszólalásában elmondotta, hogy a milliárdos beruházási programm Tolnavármegyében Szekszárdon és Pakson borexportpincét akart létesíteni, ezt azonban az előirányzatból utólag kihagyták. Kérte a Kőz- igazgktási Bizottságot, hogy e történelmi borvidék megsegítésére intézzen feliratot a kormányhoz. A főispán a felszólalásokra megígérte, hogy az annyira fontos selyemgubó kedvező ármegállapítása ügyében közbenjár és reméli, hogy a mostani viszonyok közt olyannyira fontos selyemtenyésztést a kedvezőbb ármegállapítás elő fogja mozdítani. Ígéretet tett arra is, hogy közbenjár a szekszárdi vincellériskola és a megyebeli exportpincék felállítása ügyében. A szakelőadók időszaki jelentései-
