Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-03-04 / 17. szám
XXIV. Molram. Snkoflrd, 1942 március 4. (Szerda) 17. név. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG mElliNKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAF Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20-85 Égé» Előfizetési díj: 12 pengd' || Félévre .G pengő ] Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait > | Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. I Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivőf, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. Áilástkeresőknek 50 százalék engedmény. 1 A kék plakátok A hét elején az ország egész területén újabb hatósági árjegyzéket függesztettek ki. A közellátási miniszter intézkedésére e kékszinü plakátokon mintegy száz olyan iparcikk legmagasabb árát tüntetik fel,, amelyek főként a mezőgazdasági lakosság számára nélkülözhetetlenek. A magyar árpolitika voltaképpen 1939 augusztus 26-án kezdte meg az árak irányítását, bizonyos árrög- zitéssel. Az első árrögzités nem kötötte meg teljesen -az árakat, mert káros lett volna az egész közgazdasági életre a tökéletes megmerevítés. A cél elsősorban az volt, hogy a háborús pánik árdrágító hatását visszaszorítsa, másrészt pedig az, hogy kiinduló alap legyen az áralakulások irányítására. Ekkor kezdődött meg a magyar irányított árrendszer kiépítése* amelynek igen nehéz feladatai voltak, mert hiszen figyelembe kellett venni az egyéni, helyi és minőségi különbözőségeket Az árukat és árakat e szempontok szerint csoportosítani kellett s a gazdasági élet elkerülhetetlen nyomása alatt a rögzített egyéni árakhoz úgynevezett felárakat kellett engedélyezni. Rozváczy Lajos kőzellátásügyi minisztériumi államtitkár a mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges eszközök ármegállapításáról szólva hangsúlyozta, hogy az első időben hozott árrögzitő jogszabályok tulajdonképpen csak elvi jelentőségűek voltak. Az árszabályozó rendeleteket bonyolultságuk miatt jóformán csak a szakemberek értették meg, mert minden rendelet javarészt árkiszámitási képletek, könyveléstechnikai rendelkezések, kalkulációs sémák sorozata volt. Mégis ez intézkedésekkel sikerült megakadályozni a háborús viszonyok között is a nagyobb áremelkedéseket, a- veszedelmes drágulást. Emlékezetes még, hogy a múlt év őszén a legmagasabb árak kipla- kátirozásával fékezték meg a drágulást. Valamennyi piacon, minden élelmiszerárusitó üzletben külön plakátokat függesztettek ki mintegy száz közszükségleti cikk legmagasabb árának feltüntétésével. E plakátoknak köszönhető, valamint a ^közönség figyelmezettségének és a magyar kereskedelem becsületességének segítségével sikerült hatályosan ellenőrizni az árakat, üldözni a jogtalan és lelkiismeretlen árdrágítást. A közellátási miniszter, harca a drágaság ellen folyamatos munka, amely most újabb fejezetéhez érkezik. Az árplakátrendszer sikere indokolttá teszi e rendszer további kiépítését. Ezúttal elsősorban azoknak az iparcikkeknek árrögzitésé- ről van szó, amelyek a mezőgazdasági népesség számára nélkülözhetetlenek. Amint az államtitkár jelezte, körrendelet ment a közigazgatás valamennyi szervéhez arról, hogy az ország egész területén újabb hatósági árjegyzéket kell kifüggeszA múlt hónapban Szongott Edvin alispán elnöklésével értekezlet volt a vármegyeházán a sárközi népművészet időszaki kérdéseinek megvitatása céljából. Az értekezleten résztvettek: dr Btontsch Gézáné, a belügyminisztérium szociális felügyelője, Oltvay Ferenc miniszteri háziipari felügyelő, Latabár Károly a Magyar Háziipari Központ főtitkára, dr Bekkec János vármegyei közjóléti előadó, tb, főszolgabiró, Szikora Lajos Tolna Vármegye Közjóléti .Szövetkezete ügyvezétő igazgatója, dr Csalog József a szekszárdi muzeum igazgatója, dr Sza- kdts István kir. közjegyző, dr vitéz Mező László árvaszéki ülnök, Mészöly Győző alsónyéki ref. lelkész, Jánosa Ferenc őcsényi vezetőjegyző, Ulrik Mária, a szekszárdi „Sárközi Bolt“ vezetője, Nagy Lászlóné az őcsényi, Szép Józsefné és Bogár Andrásné a decsi himzőmunkák vezetői. Szongott Edvin alispán ismertetve az értekezlet célját, rámutatott arra, hogy a „Sárközi Népművészeti Egyesület" által Szekszárdon fenntartott „Sárközi Bolt“ feladatát a megkívánt mértékben el nem láthatja, mert az egyesület működést úgyszólván egyáltalában nem fejt ki, az egyesületi közgyűlések részvétlenek. így egyedül reá, mint a Sárközi Népművészeti Egyesület elnökére hárul a „Sárközi Bolt“ vezetésének irányítása. A Bolt vezetését két nőalkalmazott végzi. Úgy a sárközi népművészet, mint az üzletvitel tekintetében szükségesnek mutatkozik, a „Sárközi Bolt“ szakszerű vezetésének biztosítása, miért is felmerült az a gondolat, hogy a Sárközi Nép- I művészeti Egyesület feloszlik, vágyó* feni. Az uj árjegyzék száz cikke között szerepel a csizma és javításának ára, tipuscipők, mezőgazdasági szerszámok, műtrágyák, nö- vényvédőszerek, különféle vaseszközök és zománcedények stb. Egyelőre százezer plakát kerül kifüggesztésre, de az árhivatal máris gondoskodott további plakátok kibocsátásáról. Bizonyos, hogy mezőgazdasági lakosságunk megnyugvással fogadja a kékszinü plakátokat, amelyeknek segítségével maga ellenőrizheti a megállapított árak bacsületes betartását. nát átadja Tolnavármegye Közjóléti Szövetkezetének és a Sárközi Bolt működését ennek a szövetkezetnek a keretében tovább folytatja és pedig a népművészeti szempontok megóvása érdekében intéző bizottság irányítása mellett és ez a bizottság a sárközi népművészetben jártas egyénekből volna megállapítandó. Ez — úgymond az alispán — annál inkább is előnyös lesz a sárközi népművészetre, mert a Nép- és Családvédelmi alap ezt az akciót a maga pénzügyi erejével jelentősen alátámaszthatja és a népművészeti cikkek termelését anyagilag elősegítheti. Elnöklő alispán a kérdés megoldásánál különösen három szempont betartásának szükségességét hangoztatta éspedig az eredeti sárközi népművészet további fenntartásának biztosítását, a szociális szempontok érvényesítését, végül az előállított sárközi népművészeti cikkek forgalombahozataláróí való gondoskodást. Brontsch Gézáné szociális felügyelő köszönetét mondott Szongott Edvin alispánnak, mert lehetővé teszi, hogy a „Sárközi Bolt“ Tolna Vármegye Közjóléti Szövetkezetébe bekapcsolódhassék, miáltal nagyobb forgótőke biztosithatása következtében a sárközi népművészet fejlesztésének tág tere nyilik. Első teendőnek tartja annak a megállapítását, hogy melyek azok a családok, amelyek nem iparszerüen űzik a sárközi népművészetet, mint háziipari. Ezekről a családokról nyilvántartást kellene készíteni és gondoskodni kellene arról, hogy nyersanyaghoz elsősorban ezek juthas- I sanak. Tolná Vármegye Közjóléti Szövetkezete a Magyar Háziipar Központ és az Országos Magyar Háziipari Szövetkezet utján nyersanyagot beszerezhet és azt feldolgozás végett az érdekeltek között szétoszthatja, miáltal a szociális szempontok betartásáról is gondos- kodhatik. Latabár Károly, a Magyar Háziipari Központi főtitkára országos érdeknek tartja, hogy a sárközi népművészet az ország háziiparainak a sorába iktattassék. Részletesen kifejtette, hogy elsőrendű feladatnak tartja a nyersanyag biztosítását és kimerítően indokolta, miért van szükség a sárközi népművészet eredetiségének biztosítása és irányítása szempontjából intézőbizottság alakítására. A sárközi népművészet fejlesztése érdekében elengedhetetlen követelménynek tartja pályázat utján jutalomdijak kitűzését sárközi rajzminták készítésére, mert jutalomdij kilátásba helyezése nélkül az érdekeltek rajzminták készítésével nem foglalkoznak. A pályázatra beérkezett rajzmintákat szakértő bizottság felülvizsgálata alapján kellene díjazni. Dr Csalog József múzeumigazgató hangsúlyozta, hogy a sárközi népművészet hanyatlófélben van, mert az értékes sárközi munkák helyett a kereskedelem a kevesebb munkát igénylő és értéktelenebb sárközi cikkeket keresi s igy a lakosság áttért az értéktelenebb hímzések stb. készítésére. Eire való tekintettel úgy dr Csalog József, mint dr Szakáts István és Latabár Károly különösen fontosnak tartja a megalakítandó intéző bizottság által a sárközi cikkek márkázását és azt, hogy csak azok a sárközi cikkek legyenek eredetiként forgalomba hozhatók, amelyek eredetisége márkázás által megállapítást nyert. Oltvay Ferenc háziipari felügyelő a Brontsch Gézáné és Latabár Károly által előadottakhoz azt fűzte hozzá, hogy Tolna Vármegye Közjóléti Szövetkezete azoknak is biztosítson nyersanyagot, akik a „Sárközi Bolt“- nak nem dolgoznak. A nyersanyag beszerzéséhez kilátásba helyezte az iparügyi miniszter legmesszebbmenő támogatását. Nagy Lászlóné közölte az értekezlettel, hogy Őcsényben ötven asszony foglalkozik hímzéssel. | Az értekezleten elnöklő Szongott ■ alispán javaslatára egyhangúlag elEgyes szám ára 12 fillér A sárközi népművészet megszervezése
