Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-02-28 / 16. szám

1942 február 28. TOLNAMEGYEI DJSÁG Halálos glllonymanOtís A nagymányoki bánya „Antal“ j aknájában folyó hó 26-án a déli • órában S c h n e e r Ferenc nagy- | mányoki bányagéplakatos hozzá­nyúlt a villanykapcsolóhoz és az erős feszültségű áram halálra súj­totta. A nyomozás szerint halálát saját vigyázatlansága okozta. • —-—~rj~rr~ ~~in.~u~un_nrrr~nj— — Édesanyját keresi egy gyönki származású asszony. Kaptuk az alábbi levelet: Tekintetes Szerkesz­tőség! Tisztelettel kérem, szíves­kedjenek segítségemre lenni, hogy édesanyámat megtaláljam, aki állí­tólag Kaposváron lakik és 23 év óta nem láttam. Erdélyben lakom s a felszabadulás után csak most nyílt alkalmam arra, hogy keres­hessem édesanyámat. Pontos ada­tai a következők: Anyám Babári Liza. 1875-ben született Gy önkön. Nagyapám B a b á r i Antal, nagy­anyám Sárközi Katalin. Én Deb­recenben születtem 1903-ban és Erdélybe mentem férjhez. Férjem Katona Jenő. Marosvécsen la­kunk. Nagyón kérem mindazokat, akik tudnak valamit édesanyámról, hogy értesítsenek: éle még, vagy meghalt. Hat éves koromban édes­anyám elvitt Kaposváron élő roko­naimhoz, onnan azonban elkerül­tem nemsokkal utána és azóta sem­mit sem tudok róla. Anyámat 16 éves koromban láttam utoljára. Fá­radozásaiért előre is köszönetét mondok s maradtam tisztelettel Katona Jenőné. — A fenti levelet egész terjedelmében közöltük azért, hogy amennyiben valaki olvasóink közül ismerné Katona Jenőné gyönki vagy kaposvári kapcsolatait s bár­miféle útbaigazítást tudna adni, kö­zölje azt az édesanyját kereső Ka­tona Jenőnével Marosvécsen. A szekszárdi kir. járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság. 12.926—1941. szám. Árverési hlrdetmánv-Uvonat. Varga Istvánná szül. Munkácsi Katalin végrehajtatnak, Varga István nős volt Mózes Erzsével, most nós Munkácsi Katalinnal, végrehajtást szenvedő ellen indított végre­hajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881, . évi LX. ic'. 144., 146. és 147. § á értelmében a végrehajlási árverést 96 P tőkekövetelés, ennek 1939. évi december hő 2. napjától járó 5°/0 kamata, 70 P 82 i eddig meg. állapított per- és végrehajtási és az árverési kérvényért és a tárgyalásért ezúttal megálla- vpitott 30 P költség, továbbá 36 P, 72 P és 60 P tókék és . jár. behajtása, végett az öcsény községben fekvő s az őcsényi 466. sz. betétbeni A. I. 1. 2 sorsz. 7641. hrsz. szóló az Almáson 153 n. öl, 7642. hrsz. .szántó az Almáson 1307 n, öl, összesen 786 P kikiáltási árban. A. I. 3—7 j 1 -Almáson 119 n. .Almáson 449 n. Almáson 1393 n Almáson 1 hold az Almáson 834 Almáson 834 n. A. I. 8. sorsz. máson 675 n. öl, , 2. sorsz. 8201.' szántó az • öl, 8203 hrsz.- szántó az öl, 8204. hrsz, szántó az ■ öl, 8205 hrsz. szántó az 435 n, öl, 8206 hrsz. szántó n. öl, 827 hrsz. szántó az öl, összesen 2276 P 10 f, 8212. hrsz. szántó az Al- 201 P > A I. 9—11. sor$z, 8227. hrsz. szántó az Al­máson 1472 n. öl, 8228. hrsz. szántó az Almáson és 8229. hrsz. lakház és udvar az Almáson 72 n. öl, összesen 755 P 50 f ki­kiáltási árban elrendelte. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Öcsény községházánál megtartására ,1942, évi. már­cius hé 24. napjának délelőtt 9 óráját tűzi kr és az árverési feltételeket az 1881. évi LX. te. 150, §-a alapján megállapítja. Az árverési feltételek a következők: Az árverés alá kerülő ingatlanokat a végre­hajtó kérelmére 1200 P vételárnál alacso­nyabb áron eladni nem lehet (5610/1931. M. E. számú rendelet 21. §.) Bánatpénz a kikiáltási ár 10°/o-a, melyet a magasabb Ígéret ugyanannyi %• ára kell kiegészíteni. Szekszárd, 1941 november 21. Dr Székely László ti 40 kir. járásbiró. — A tenyészállatvásár a me­zőgazdasági haladás szolgálatá­ban címmel irt vezetőcikket Konkoly- Thege Sándor a Magyar Föld leg­újabb számában. A magyar falu ké­pes hetilapja a gyümölcsösben vég­zendő téli munkákról, a növendék­marha okszerű neveléséről, a bö­gölylégy kártételeiről, a szobanövé­nyek téli kezeléséről közöl szak­cikkeket. A szarvasi gazdagyülés- ről és a mezőberényi téli-vásárról számol be írásban és képben. El­beszélést, verset, háborús képeket, kisgazdák cikkeit, piaci és vásári árakat, rendeleteket és sok más hasznos, érdekes cikket és képet találunk benne. — Nem állami tűzharcos taní­tók hadipótléka. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter, egyetértésben a honvédelmi és a pénzügyminisz­terrel, elrendelte, hogy a tűzharcos tanítót hadipótlék illeti meg, ha nyu­galomba helyezése előtt hadipót­lékot élvezett, még pedig 50 száza­léka annak, mit ily címen a tényle­ges szolgálatában kapott. A nem Állami Tanszemélyzet Országos Nyugdíjintézete ezt a hadipótlékot az igény megfelelő igazolása esetén a kérelem előterjesztését követő hónap elsejétől folyósítja. Részle­tesebb tudnivalók a Budapesti Köz­löny 43. számában olvashatók. — A budapesti mezőgazdasági kiállítás a mezőgazdasági terme­lésnek jóformán minden üzemágát fel fogja ölelni. Gerince ez évben ismét a tenyészállatcsoport lesz, amelybe még az utolsó évek anya­gát is meghaladó nagy számban jelentettek be tenyészállatokat. A felülvizsgálat alapján szükségessé vált megfelelő arányú létszámcsök­kentés megtörténte után is lovak­ból, szarvasmarhákból, sertésekből és juhokból együttvéve több, mint 4000 tenyészállat lesz kiállítva. Ezek az ország tenyészállatállományának legnagyobb értékű egyedei, ame­lyekre fontos hivatás vár állatte­nyésztésünk kereteinek javitása és minőségének növelése terén. Sok évtizedes tapasztalás szerint az ál­lattenyésztés haladását egy intéz­mény sem tudja olyan átütő hatás­sal előbbre vinni, mint az országos tenyészállatvásár, amely a legkivá­lóbb tenyészállatok százainak a köz­tenyésztés vérkeringésébe történő juttatásán kívül fölötte előnyös irá­nyitó, oktató és buzdító hatást fejt ki a kistenyésztők nagy tömegei körében is. A tenészállatértékesitést messzemenő kedvezmények mozdít­ják elő, amelyekkel a kormány a törvényhatóságok, községek és köz­birtokosságok apaállatbeszerzésénél a minél értékesebb tenyészállatok vásárlását kívánja biztosítani. A ki­állítás alkalmából kedvezményes vas­úti és. hajóutazásra jogosító utalvá nyok kaphatók a gazdasági egye­sületeknél, az elöljáróságoknál, a Hangya Szövetkezeteknél. — Állat-, gazdasági gép- és legelőösszeirás. A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal rendel­kezése alapján március hó 4-én Szekszárd területén megkezdik az állat, gazdasági gép és legelő Össze­írását. A számlálóbiztosok házról- házra fognak járni, hogy a rende­letet végrehajtsák. A polgármesteri hivatal felhívja az érdekelteket, hogy már előre írják össze az adatokat, hogy úgy a maguk, mint az össze­író biztosok munkáját megkönnyít­sék. Evégből szükséges volna az | állatoknak nem- és korszerinti, va­lamint a gépek előzetes összeírása, úgy hogy rövidesen megállapítható legyen, hogy a gépeket kézi, vagy más erő hajtja-e. . . Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér. Fischhol Sándor * Insatlanhözuetitö Alapítva 1912-ben. — Sieksaárd, Báró fluguu lmre<u. 22^— OFB eng. 1922 óta Levélbeli érdeklődésnél vál ászból veget kérek Btaftjzekttfodon. konyhás kertes ház, ára 9500 P. (3329) A város központjában 3 lakásos nagy hág, ára 40.000 pangó. (3397) Az újvárosban 1 szoba konyhás ház, ára 6000 pengő. (3394) A város központjában 3 szobás és 2 szobás lakásu ház, ára 15.000 P. (3375) 3 szobás villaépület, fürdőszobaberendezés- sel, ára 12.000 P.. (3388) Két szoba konyhás cseréptetős ház 300 öl telken, a város szélén, ára 12.000 P. (3395) Szőlők. Bencevölgyben 700 öl szőlő —(ezidei termés 7 hl volt) ára 700 pengő. (3357) 2800 öl tanyás szőlő ai Ivánvőlgyben, ára 5000 pengő. (3327) Cinkában 1000 öl részben szőlő,, részben szántó, D-öle 1 P 20 f. (3382) Baktában 1000 Q öl tanyával, — ára 4500 pengő. (3392) Szántók. Az őcsényi határban, az ország- i úthoz közel 2500 öl szántó, ára □-ölenként 2 P 20 f. (3358) Az öcsényi határban 5000 G-öl szántó, ára □ ölenkint 1 P 35 f. (3370) Baranyavölgyben 1800 öl, D-öle 1 P. (3379) Küls hidasi szigetben 1500 öl száató, Q-öíe 2 P 40 f. (3381) Baranyavölgyben aljban 450 öl szántó, ára 600 pengő. (3391) Az őcsényi határban, Ebesen, 2400 öl szántó, ára D ölenként 2 pengő, (3383) Bod2ásban 1200 öl, Qöle 35 fillér. (3380) Fintaálláson, az-országúihoz közel, 700 öl, ára □-ölenként 1 P 40 f. (3372) 2Q0& öl szántó az öcsényi határban, a bála- széki országuthoz közel, ára Q ölenként 2 P JQ f. . . (3387) Üzlet. Nagyközségben üz’et.Iakással bérbe —adó. Évi bér 400 pengÓ. 8 kish old szántó is bérelhető hozzá. (3314) Malom. Keresek megvételre kisebb mai- ———■» mot. Lehetőleg 4—5 .járatú vizi maraot. Ügyfelem malomba betársulna. Eladó teljesen újonnan épült és berendezett napi- 200 q teljesítményű malom. Ára 150.000 -pengő. 100.000 pengővel átve­hető. Leírásért 1 P 20 1 küldendő posta­bélyegekben. ­Birtok. Békés megyéaen 110 kis hold ta- ■ i . nyás birtok, ára 66 000 P. (3384) Tolna -megyében 20.000 Al szántó, ára □- ölenként 60 fillér, ,— Dollárkölcsön át­vehető. . . , , . . (3135a) 270 kát. holdas birtok az Alföldön eladó. (3390) Az Alföldön 135 m. hold, íra 100.000 P. (3389) Bérlet. Az Alföldön öntözésre berendezett —^ 270 kát. hold. Bolgár kertészetnek alkalmas, bérbeadó. (3390) Ingóság eladás. Telj«» lAswrozietbe­1 ■ n ■ rendezés, 400 pengő. (3000/58) A szekszárdi kir. törvényszéktől. B. 2671/1941—2. sz. ft Hngnr Szent Roma nevében! A szekszárdi kir. törvényszék, mint uzsora- bíróság az árdrágító visszaélés büntette miatt Szabó (ózsef ellen a királyi ügyészségnek 6233/kü. 1941. számú vádinditványában fog­lalt vádja felett megtartott nyilvános főtír- gyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Szabó lózsef vádlott, aki Hidján, 1881. év* február hó 16. napján született, Szekszárdon lakik, ik. vallásu, magyar állampolgár, nős, gyermektelen, bérautófuvarozó, katona volt, 6 elemi osztályt végzett, vagyona van, bűnös az 1920. évi XV. te. 1. §-ának 1. pontjába ütköző árdrágító visszaélés vétsé­gében. A kir. törvényszék ezért: Szabí> )ózsef vádlottat az 1940. évi XVIII. te 9. §-ának 2. bekezdése alapján a Btk. 92. §-áuak alkalmazásával, továbbá az 1920. évi XXVI. te. 7. §-a alapján 100 P, azaz száz pengő pénzbüntetésre i:éli. Kötelezi ezen- ielül a bíróság elítéltet, hogy az ítéletet egész terjedelmében 15 napon belül saját költségén a Szekszárdon megjelenő »Tolnamegyei Újságában kétizben közzétegye. Egyéb mellékbüntetés kiszabását a bíróság az 1920. évi XXVI. te. 7. §. 2. bekezdésé­nek utolsó mondita alapján mellőzi. A pénzbüntetést behajthatatlansága eseté­ben négy pengőnkint egy napi, összesen 25 (huszonöt) napi fogházra kell átváltoztatni a II. Bn. 8., 9. és 10. §-ai alapján. Egyéb­ként a pénzbüntetést a jogerős Ítélet közlésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhé­vel a m. kir. postatakarékpénztár központjá­nál, vagy bármely más postahivatalnál a 108807. sz. csekkszámla javára befizetni az 1892. évi XXVII, te. 3. § ában meghatáro­zott célra. Vádlott a Bp. 479. és 480. § ai értelmében köteles az ezután esetleg felmerülő bűnügyi költségeket az államkincstárnak megtéríteni. A kir. törvényszék az Ítéletet jogerőre emelkedése után a szekszárdi kir. ügyész­ségnek és a m. kir. államrendőrség szek­szárdi kapitányságának megküldeni rendeli. Indokolás: Szabó Józsel gépkocsitulajdonos bérautó' fuvarozással foglalkozik. Hatszemélyes úgy­nevezett nagykocsija van. 1911. évi október hó 16. napján egy bűnügyben nyomozó szek­szárdi államrendőrségi detektív bérelte a kocsiját Szekszárdról Várdombon át Oberek pusztára, onnan Bátaszéken át Bonyhádra és vissza Szekszárdra. A megtett ut kereken 68 (67 96) km. Szabó József a detektivtől kiló- méterenkint 60 fillér viteldijat követelt és a valójában megtett ut helyett 71 kilómétert számított fel. Ennek alapján a detektivtől tévesen 42 P 60 fillér helyett 41 P 60 fillért vett kézhez. A kir. törvényszék ezt a tényállást a fő- tárgyalás adataiból, vádlott beismeréséből és az iratokhoz csatolt B. 21.892 1941. számú ítélet s annak mellékletét képező jegyzék, végül a tolnamegyei távolsági térkép alapján állapította meg. A megállapított tényállás szerint vádlott az 1920. évi XV. te. 1. § ába ütköző ártullépés vétségét követte el. A gépkocsijármüvekre vonatkozó árszabást az árellenőrzés országos kormánybiztosa a telephelyről induló gép­kocsikra vonatkozóan 1941.' évi január hó 13-án kelt 36.972/1940. számú rendeletével szabályozta s ennek alapján Tolnavármegye alispánja 1941. évi február hó 10 én 2926 1941. szám alatt kelt s egész Tolnavármegyére ki­terjedő rendeletével a nagygépkocsik vitel- diját kilóméterenkint 1941. évi február hó 18-án kezdődő hatállyal 40 fillérben álla­pította meg. Vádlottat ez a rendelet köti, mert gépkocsija épugy, mint valamennyi szekszárdi bérautós bérkocsija taxaméterrel felszerelve nincs. E szerint pedig a megtett utért csupán 2J pengő 20 fillért követelhetett a vádlott. Szekszárd város tanácsa 858—1941. számú határozatával ettől a rendelettől eltért ugyan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom