Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-02-21 / 14. szám

1942 február 21 muiKtm SBlA s ezenkívül J számos magas külföldi kitüntetésnek is. * Vitéz Horthy István 1940 április 27-én vette feleségül Edelshe'm- Gyulay Ilona Mária grófnőt, —- Edelsheim-Gyulay Lipót gróf föld- birtokos leányát. Vitéz Horthy Istvánné igen élénk tevékenységet fejt ki a magyar szociális és jótékonysági mozgal­makban. Elnöke a Magyar Asszo­nyok Nemzeti Szövetsége vasutas szakosztályának és társelnöke a MANSz központi szervezetének. A vezetése alatt álló szervezetek igen eredményes és áldásos munkát vé­geznek, különösen a munkáscsalá­dok és gyermekek állandó intéz­ményes támogatása terén. Már eddig is számos jelentős munkásjóléti in­tézmény létesült e szervezetek utján és számos munkás-szociális és gyermekvédelmi intézmény kiépítése van folyamatban. — Vitéz Horthy Istvánné a MANSz keretében folyó munkában állandóan tevékeny részt vesz és személyesen is köt és varr a MANSz munkahelyiségeiben. A vezetése alatt működő szerve­zetek a harctéren küzdő katonák téli holmival való ellátása körül is szép eredménnyel dolgoztak. Vitéz Horthy Istvánnak és felesé- I gének 1941 január 17-én fiuk szü- I letett: ifjú Horthy István. A Bonyhádi Takarékpénztár 72. évi közgyűlése Évről-évre február hó első felé­ben, megyénk pénzintézetei sorában az elsők között szokta tartani évi rendes közgyűlését a száz eszten­dős jubéliumát ünneplő Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bank leányinté­zete a Bonyhádi Takarékpénztár Rt. Ez évben február 15-én, vasárnap zajlott le impozáns, keretek között az intézet közgyűlése, amelyen nem­csak az intézet részvényesei és ügy­felei jelentek meg, hanem ott vol­tak mindazok, akik figyelemmel ki­sérik és értékelik azt a hasznos munkásságot, amelyet ez a patinás pénzintézet „az öreg takarék“ me­gyénk közgazdasági életében végez. A közgyűlésen megjelentek sorában ott láttuk dr Perczel Béla ny. fő­ispánt, dr Krasznay István főszolga­bírót, vitéz Hargitay Károly főjegy­zőt, dr Zajgha Béla járásbirósági elnököt, Demiany Ervin gimnáziumi igazgatót, dr Bitter Károly ügyvéd, tb. vármegyei főügyészt, Rózsa Sán­dor gimnáziumi tanárt, dr Siklósi Tamás kir. közjegyzőt, dr Schütt Gyula ev. alesperest, Stockinger Já­nos ny. őrnagy, földbirtokost, Lim- bacher Sándor bankigazgatót, Glatt- stein Ignác nagykereskedőt, Szoko- lics Pál kereskedőt és a környék társadalmának több reprezentánsát. Dr Perczel Béla elnök megnyitó­jában meleg szavakkal üdvözölte a megjelent részvényeseket és vendé­geket, az intézet barátait, akik min­dig szeretettel kísérik a Bonyhádi Takarékpénztár Rt. munkáját, fel­olvasta Csegő Jánosnak a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank aligaz­gatójának táviratát, amelyben a köz­gyűlésnek üdvözletét küldi és saj­nálattal állapította meg, hogy sem ő, sem a Kereskedelmi Bank pécsi affiliációs intézetének ügyvezető igaz­gatója, vitéz Vida Ferenc — aki az intézet közgyűlésein részt szokott venni — a rossz közlekedési vi­szonyok miatt ez alkalommal nem jelenhettek meg. Az elnöki megnyitó után dr Boga József igazgató olvasta fel az igaz­gatóság jelentését, amely örömmel emlékezik meg az ezeréves déli ha­árok visszaszerzéséről s beszámol t arról a munkásságról, amelyet az intézet az elmúlt évben végzett. A közgyűlés jóleső érzéssel vette tu­domásul, hogy az intézet az elmúlt évben is eredményes munkát vég­zett, aminek folyományaként kihe­lyezési és betétállománya jelentős mértékben emelkedett s az üzleti forgalom nagyarányú emelkedése mellett az intézet további fejlődést mutatott fel. Majd dr Siklósi Tamás kir. köz­jegyző olvasta fel a felügyelőbizott- •ság jelentését, amely szerint a fel­ügyelőbizottság az intézet ügyvitelét mindenkor rendben találta. A köz­gyűlés a mérleg- és eredményszám­lát az igazgatóság javaslatának meg­felelően egyhangúlag állapította meg és ugyanígy határozott a nyereség felosztása tekintetében is. A közgyűlés dr Perczel Béla és Csegő János igazgatósági tagokat, akiknek mandátuma a közgyűléssel lejárt, egyhangúlag újból az igaz­gatóság tagjaivá választotta. Az igazgatóság uj tagjaként üdvözöl­hetjük dr Simontsits Élemért, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatóját, akinek meg­választása az affiliáló Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál elfoglalt ma­gas pozíciója és tolnamegyei kap­csolatainál fogva nagy nyereséget jelent az intézetnek. A közgyűlés további egy évre meghosszabbította a felügyelőbizott­ság tagjainak lejárt mandátumát és megállapította az elmúlt évre szóló díjazását. A tárgysorozat letárgyalása után a megjelent részvényesek közül Stockinger János ny. őrnagy, föld- birtokos emelkedett szólásra és a százéves évforduló alkalmából me­leg szavakkal üdvözölte az intézetet affiliáló Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, annak vezetőségét, így kü­lönösen Conrad Ottó ügyvezető igazgatót és munkatársait: dr Po- dovszky József igazgatót és Csegő János aligazgatót, akiknek bölcs irányítása mellett az intézet mara­déktalanul teljesíti közgazdasági hivatását. A részvényesek nevében hálás köszönetét nyilvánította az intézet vezetőségének és tisztikará­nak az évről-évre produkált és ebben az évben különösen szép eredmény­nyel végzett munkáért. A mindvégig lelkes hangulatú közgyűlés után az igazgatóság ha­gyományos módon ebéden látta vendégül az egybegyült részvénye­seket. HP Irta Szőlősgazda gondok Hayt Ferenc a Tolnavármegyei Hegyközség Tanács titkára Soha nem volt még olyan aggasztó a gazdák helyzete a szőlő peronosz- pórája elleni védekezéssel szemben, mint az idei évben. Közismert, hogy a rézgálic egyike legbiztosabb és legjobban bevált pusztítója a pero- noszpóra gombának. Ható anyaga oldat alakjában a réz, amely a jelen­legi háborús állapotok alatt nélkü­lözhetetlen fém, a fegyverek, töl­tények stb. gyártásánál. Az utolsó időkig a rézércet külföldről.szerezte be kormányunk, — ma azonban onnan beszerezni nem lehet, hisz ez ott is fontos anyag a hadviselő államoknak. Sajnos, országunk nem bővel­kedik, úgy mint a külföld érc­bányákban. A visszacsatolt erdélyi Nagybányán van ugyan kisebb érc- telep, ennek évi termelése cirka 220 vagon rézgálicnak felel meg. Ha azonban számításba vesszük, hogy a múlt évi kát. holdankinti 16 kgr. szükséglethez 880 vagon rézgálic kellene az országban levő szőlők részére, akkor tiszta képet alkothatunk^arra, hogy ezt a mennyi­séget a magunk erejéből anyag hiánya miatt a földmivelésiügyi minisztérium illetékes ügyosztálya legjobban megértő akarattal és igyekezettel sem tudhatja beszerezni. Igaz ugyan, hogy tartalékolva van raktárakban, üzletekben az ország­ban rézgálic, de ez a termelésünkkel együtt mindössze csak 350 vagont tesz ki. Meg kell nyugodni és bele kell törődni a megmásithatlanba és nem szabad vádolni azokat a vezetőket, akik ezt a nehéz ügyet eddig és ezután is a legnagyobb megértéssel, jóakarattal kezelték és kezelik, mert jól tudják, hogy rez "nemcsak' állami és nemzetgazdasági érdek, hanem sok millió embernek létkérdése^. Ezek volnának'az okai annak,'hogy az idei évben k. holdankint előre­láthatóan csak 10;kgr. körüli réz­gálic lesz kiutalható. Hogy ezzel a kevés mennyiséggel, miképpen tudunk megküzdeni a peronoszpórával szemben,' elsősor­ban is nagy befolyással *lesz Jmajd az időjárás. Ha az idén a május, junius és julius hónapokban kevés eső és gyakori szeles időjárás, harmatmentes hűvösebb éjszakák lesznek, akkor kevesebb permete­zéssel sok anyagot tudunk meg­takarítani. Azonkívül az anyag taka­rékossága körül fontos lesz a gazda ismerete a peronoszpórával szem­ben, mert az, aki minden meggon­dolás nélkül csak találomra perme­tezi a szőlő lombozatát, olyan, mint az a katona, aki sötét éjszakában ellenséget nem látva lövöldöz. Tudnia kell minden gyakorlati gazdának, hogy a peronoszpóra kártétele, vagyis a kitelelt és távasz- szal a levélre jutott gomba csírázá­sához a zöld részekbe befurakodá- sához, annak terjedéséhez és el­szaporodásához melegre és nedves­ségre van szükség. A 13 fokos meleg erre nem kedvező. Ilyen hőmérsék­let mellett nem lép fel a peronosz­póra, tehát permetezni sem kell. Ha száraz és meleg az idő, az éjjeli és reggeli órákban harmat nincs, akkor is ki lehet tolni a permete­zéseket, nem kell tartani a fertőzé­sektől, tehát az, aki ilyenkor per­metez, csak anyagot pazarol ős megtörténhetik, hogy a szükség­telen korábbi permetezések követ­keztében elfogy a rézgálica. Amikor azonban a védekezéssel várni nem lehet, a permetezést sürgősen kell végrehajtani, mert az anyaghiánya miatt a gazdának szeme előtt pusz­tulhat el a termése. Az idei nyáron takarékoskodni vagyunk kénytelenek a rézgáliccat. Ha az oldat jól van elkészítve, vagyis ha a szükségesnél nem több meszet, közömbösítő anyagot ad­tunk ahhoz, amit a mész adagolása s keverése alkalmával több ízben piros lakmusz vagy fenolftalein papír belemártásával próbálunk ki, előbbi ha megkékül, utóbbi ha piros színű lesz, akkor májusban félszázalékos, később háromnegyed százalékos I rézgálic. oldat is jó védelmét ad

Next

/
Oldalképek
Tartalom