Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-02-14 / 12. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ARISIVA Műselyem és hernyóselyem összes minőségben Kérje minden üzlptben Vigyázzon a márkára' NOR-COC TTSz teljes erejével el akarta tépni és szabadulni akart minden vállalati érdekközösségtől. S Íme mindezt hiába cselekedte volna? Ennyire félreismerte volna a saját céljait, s délibábokat kerge­tett talán ? Hiába lettek volna a szívós és kitartó küzdelmek, ame­lyek tiz éven át minden évben pon­tosan és következetesen megújul­tak? Azok a kemény próbák, ame­lyek még keményebb megedzői vol­tak a TTSz erejének és akaratának. Semmi esetre sem. Ellenkezőleg, ezek telték tisztán- látóvá és vezették rá a saját igazi érdekeinek felismerésére. És ezeken át alakult ki és szilárdult meg benne az a szövetkezeti felfogás és gon­dolatvilág, amely ma már biztos alapot ad minden lépéséhez — és amelyre éppen ezért bátran és bi­zalommal tud is és mer is építeni. Éles különbséget tud tenni vállalati és szövetkezeti érdek között. Meg tudja Ítélni, hogy OMTK és KT társulás sohasem lehet szövetkezeti érdek. Magán­üzleti, vagy vállalati igen, de szövetkezeti gazdaérdek — soha. Furcsa érzés támad az emberben, amikor arra gondol, hogy az OMTK, amelyik tiz éven át örökös harcok és kemény elvi ellentétek közben körömszakadtáig védte a szövetke­zeti gazdaálláspontot, az üzletkö­tés részvénytársasági arcvonalával szemben, most egyetlen kanyaro­dással átmegy a túlsó oldalra, vagy megfordítva, maga mellé csalogatja a másikat. — Vagy elhihető talán, hogy a Központi Tejcsarnok máról- holnapra fordított egyet az eddigi üzletpolitikáján és nagy hirtelen át­alakult altruista közintézménnyé? Mert akaratlanul is erre keli gon­dolni., amikor az ember azt olvassa, hogy azzal a szövetkezeti szervvel társul, amely haszonszerzés nélkül mindig csak a gazdaérdekeket védte. tetni? Ki tudja vájjon?! De... írhatnak erről, vagy magyaráz­hatják ezt szép szavakkal szakértő vagy nem szakértő cikkírók, bizo­nyítgathatják tudományos, vagy ke­vésbé tudományos közgazdasági okfejtések, — a gyakorlati szövet­kezeti élet iskolája és bőséges ta­pasztalata mindezekre rácáfol és mást mond. Ha a forrásvízbe egy csepp'tinta hull, — elvész annak kristálytiszíasága. Itt is elhomályo sodott a szövetkezeti célkitűzés íükörfénye. Sflrü kőd feküdt rá. Nem ilyen OMTK kell a ma­gyar tejszövetkezeteknek l Ahol a szövetkezeti munka csak másod- vagy harmadrangú szerep­hez jut és legfeljebb szervezheti a szövetkezeteket a tőle különváltan dolgozó üzleti érdek hasznára. Ez megcsúfolása és feladása a leg­tisztább szövetkezeti elveknek. Az önállóságról, erkölcsi és anyagi függetlenségről nem is szólva. A magyar tejszövetkezeteknek olyan OMTK kell, amely izig- vérig belőlük való és az övék. Azt pedig máról-holnapra nem lehet elővarázsolni. Fokozatos fej­lődés és céltudatos fejlesztés vezet el hozzá. A rendszer ismerős és ki van próbálva. Ezt a TTSz is ismeri és ismeri annak gyakorlati módszereit is. Ennek csapásán jár és jó csapáson jár. Igazi sikerhez csakis ezen az utón jut el és ez hozza meg neki is, de a szövetke­zetekben tömörült gazdák összessé­gének is az egyetlen biztos, meg­nyugtató és megérdemelt győzelmet. Nem pedig az OMTK és BAT bol­dogító frigyként beharangozott mát- kasága. Mert ebből csak vadházas­ság lenne. Egy tolnamegyei gazda. * megérdemelnek és örömmel látják egy község lakósainak ezt a szép törekvését és mezőgazdaságának fejlődését. 1942 február 14. A sióasárdi ezüstkalászos gazdák kiállítása Jól sikerült termény- és bor ki­állítást rendeztek e hó 8-án a sió­agárdi ezüstkalászos gazdák őn- képző gazdakörének tagjai. A ki­állítás bemutatása előtt díszköz­gyűlést tartottak, melyet a Hiszek­egy eléneklése után Tornóczky József nyitott meg lendületes beszéddel. Nagyon érdekes volt Doszpod János az ezüstkalászos gazdák ön- képzőgazdakör jegyzőjének beszá­molója, melyben beszámolt az elmúlt négy év munkásságáról, mely idő óta önképzépző gazdakörük működik. Előadásából hallottuk, hogy miként iparkodtak megvalósítani azt, amit a téli gazdasági tanfolyamon tanul­tak. A tanfolyam óta bevezették községükben nagyobb mértékben a lucerna- és borsótermelést, rá­szorították a cséplőgéptulajdonoso­kat arra, hogy elavult gépeik helyett újakat szerezzenek be, megszervez­tek községükben egy rendszeres fedeztetőállomást, búzatermelési ver­senyt rendeztek és a jobb- és több­termelés érdekében közösen szerzik be a szükséges műtrágyákat. Érde­kes, hogy mig azelőtt jóformán semmi műtrágyát sem használtak, ma már csak pétisóból 450 méter­mázsa jön községükbe. Sági István szavalata után Tor­nóczky István tartott előadást, meg­emlékezvén Tessedik Sámuelről, ki ezelőtt 200 évvel született és az első volt ki rendszeres oktatásban része­sítette a kisgazdákat és saját erejé­ből egy mezőgazdasági iskolát tartott fenn. Ezután a dalárda 4 szólamra magyar népdalegyveleget adott elő. Tuller Mihály tartott jól sikerült előadást az olajosnövények termesztéséről, majd Vig József szavalt mély átérzéssel. A kiállításon nyert dijakat báró Schell József földbirtokos, a Tolna­vármegyei Gazdasági Egyesület Növénytermesztési Szakosztályának I elnöke osztotta ki. A Bíráló Bizott­ság határozata alapján a kiállított terményekért L dijat Barsi József, II. dijat Doszpod János, III. dijat Tornóczky István nyerte. Elismerő oklevelet kaptak: Sándor Mihály, Mocsári József és Apari János. A kiállított boraikért I. dijat Finta János, II. dijat Sándor Mihály és III. dijat Barsi József nyerte. A dij akat a Tolna­vármegyei Gazdasági Egyesület, Tolnavármegyei Hegyközségi Tanács és a Gazdák Biztosító Szövetkeze­tének szekszárdi fiókja juttatta. Báró Schell József beszédében el­ismerését fejezte ki az összes ki­állító ezüstkalászos gazdáknak azért az úttörő munkásságukért, melyet ezzel a kiállítás megrendezésével végeztek és további összetartó munkára buzdította őket. Külön dicséretben részesítette Tornóczky József önképzőköri elnököt és Doszpod Jánost az önképzőkör jegy­zőjét, kik legtöbbet fáradoztak a kiállítás és díszközgyűlés sikere érdekében. A díszközgyűlés befejezése előtt felszólalt Polgár István főszolga­bíró, ki örömmel állapította meg, hogy az ezüstkalászos gazdák gazdálkodása mily szép fejlődést mutat és milyen jó példával szolgál­nak nem csak falujuk többi gazdái­nak, hanem a környék lakósainak is. A tanulságos kiállításon és dísz­közgyűlésen megjelentek még az emlitetteken kívül Eőrdögh Zoltán vm. gazdasági főfelügyelő, Tolnay Knefély Ödön az Országos Mező- gazdasági Kamara alelnöke, Jóhn Sándor vm. gazd. egyesületi igaz­gató, Kovács Zoltán mezőgazdasági szakisk. igazgató, Szekszárd, Mözs, Harc községek kiküldöttjei, illetve ezüstkalászos gazdái szép számban. A megjelentek mindannyian azzal a jóleső érzéssel távoztak, hogy a látott és hallottak minden dicséretet TELEFON: 22-11 Pénteken Szombaton Vasárnap 0ILÁ6­Vasárnap 3 órakor a heljár 40, 60 és 80 fillér. Bromfleld világhírű regénye filmen: MOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: Va 7 és Árvíz Indiában India csodálatos misztikus világit mutatja be az ele­mek romboló világából. — Főszereplők: órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 Tyrone Power, lyrna Loy és George Brent és -9 órakor. Magyar világhit*adó 'bitiek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország! Időjelzés* Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1942 február hó 5-11 ig. Hőmérséklet maximum : 0'8 C° február 11-én, minimum: —7'2 C° február 9 éu. Csapadék hó 1'4 mm február 5-én. hó 15 7 mm február 6 án, hó 7 5 mm február 7-én, hó 18 mm február 8-án. hó 22'8 mm február 9-én, hó 1'3 mm február 10 én. összesen 50'5 mm. — Ügyvédi hir. Dr Prantner Jó­zsef ügyvédi irodáját Szekszárdon, Széchenyi-u. 61. sz. a. megnyitotta. — A házasság előtti hatósági orvosi vizsgálatok ideje. Ismere­tes, hogy a törvény előírta a házas­ság előtti kötelező hatósági orvosi vizsgálatot, amelyet a m. kir. tiszti orvosok végeznek. Ennek az orvosi vizsgálatnak a napja az egyes járá­sok székhelyén, a tiszti orvosi hi­vatalokban a következő: a központi járásban Szekszárdon szerda, — a dunaföldvári járásban Pakson kedd és péntek, a tamási járásban csü­törtök, a simontornyai járásban Gyönkőn kedd, a völgységi járás­ban Bonyhádon kedd és péntek, a dombóvári járásban péntek. Szek­szárd megyei város területén — minthogy az illetékes m. kir. tiszti orvos hatásköre csak erre a városra terjed ki — bármely hétköznap dél­előttjén lehet házasság előtti orvosi vizsgálatra jelentkezni. — A leventekiképzés ideje. Az iskolai oktatás zavartalanságának biztosítása ügyében jelentős a hon­védelmi miniszter rendelete, mellyel utasította az illetékes leventeparancs­nokságokat, hogy a nyolc osztályos népiskolák VII. és VIII. osztályú iskolaköteleseinek leventekiképzése mindenkor és mindenütt csakis az iskolai tanitási órákon kívül a szabad délutánokon, esetleg válta­kozó oktatásnál a szabad délelőt- tökön történjék. — Hatósági állatorvosok érte­kezlete. A m. kir. földmiv. minisz­térium rendelkezése folytán február 5-én Szekszárdon a vármegye szék­házában Hámory Dezső közp. fő­felügyelő és dr Vass István kér. felü­gyelő vezetése mellett a tolna vár­megyei m. kir. és helyhatósági állat­orvosok értekezletet tartottak. Az értekezleten az állategészségügy körébe tartozó rendelkezések végre­hajtását, továbbá a sertéspestis és a rühösség elleni védekezés gyakor­lati módozatait vitatták meg. — A szekszárdi kórház múlt- havi statisztikája. Tolna vármegye Horthy Miklós kórházának beteg- forgalma január hóban a követ­kezőképpen alakult: 1941 decem­ber hó végén ápolás alatt maradt a kórházban 451 beteg; Ápolásra felvettek a hó folyamán 785 egyént. Az összes ápolt közül meghalt 21, távozott 657 és igy a hó végén ápolás alatt maradt a kórházban 558 beteg. A közkórház elmebeteg­lAv. BH oXnök ixiviuai-i oiu ujvkwi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom