Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-12-30 / 98. szám

TOLNANEGYEI ÚJSÁG 2 Igen tisztelt vevőinknek boldog uj évet kívánunk; megköszönjük cégünk iránt tanúsított bizalmukat, — amelyre ezentúl is rá fogunk szolgálni. Szekszárd, 1943 január 1. Pirnitzer József és Fiai áruháza. 1942 december 30. várva-várt másik hatalmas nagy . kérdés: , a vízügy kérdése nyílván financiális okokból mintha háttérbe szoritottnak látszanék. Az égész ország várja a vízi törvény­javaslat beterjesztését, mert a nagy vizflgyi problémát az öntözéssel kapcsolatosan törvényhozásilag kell rendezni. Hiszen a legutóbbi évek katasztrofális eseményeiből is le­vonható a tanulság, hogy a vizek levezetése, elvezetése nem a helyi érdekeltségeknek, nem is az egyes vidékeknek, hanem az egész ország egyetemének a kérdése. Ezt a kér­dést nem engedjük elsikkadni, en­nek a kérdésnek ilyetén országos szemszögből való rendezését nagyon kérjük a kormánytól, — mondotta Őrffy általános helyeslés közben. , Beszélt ezután a mezőgazdaság gépesítéséről és a magyar agrikultura szempont­jából annak a nagyfontosságu kí­vánságnak a megvalósítását kérte, hogy a különleges munkáskezek gyérülésének pótlására a többter­melés érdekében engedjék be az országba a német mezőgazdasági gépeket. Kívánta azután az agrárkémikusok minél nagyobb számban való ki­képzését és a talajvizsgálatok el­végzését, hogy még a legkisebb gazdát is el tudjuk tanáccsal látni arra vonatkozóan, hogy földjébe milyen tápanyagot kell pótolni. A közellátás — úgymond őrffy — közismerten hallatlan nagy nehézségekkel küzd. Ezért azt a kérést intézi a közellá­tási miniszterhez, hogy hozzon ke­vesebb szabályt, de amit meghozott, azt hajtassa végre és ellenőriztesse. Mert borzasztó, ha a közvélemény már a rendelet megjelenése pilla- tában végrehajthatatlannak, vagy legalább is olyannak ítéli, hogy azt nem ellenőrzik. Ez bizonyos lelki­ismeretlenséget szül a termelők ama rétegénél, amely nem csinál becsü­letbeli kérdést abból, hogy termel- vényei nemcsak az ő egyéni jólétét, hanem az egész országét is szol­gálják. Ha kémpróbaszerüleg is, meg Nagyrabecsült vendégeimnek és vevőimnek boldog uj évet kívánok. Báló Zoltán cukrász Kedves vevőimnek, jóbarátaim­nak és ismerőseimnek boldog új­évet kívánok Fodor József dohányáruda Szekszárd, Szent Itván-tér, a Muzeum mellett kell kezdeni az ellenőrzést a lelki- ismeretlen termelőknél, mert néhány elrettentő példát kellene statuálni, hogy végtére, ha a közép- és nagy­termelők becsületből meghozzák azt az áldozatot, amelyet meg is kell hozniok, akkor hozzák meg ezt az alacsonyabb kategóriák is, amelyek bizony-bizony nem csinálnak lelki- ismereti kérdést a szabályok be­tartásából. A kultusztárcával foglalkozva — örömmel üdvözölte a miniszter- elnöknek a kultuszminiszter által is támogatott az az akcióját, amely a magyar szellemi elitnek, az Írói gárdának tömörítését, vezetését és pártfogását tűzte ki célul, mert a politikusok hangja nem egy­szer a pusztában elhangzó szó ma­rad csupán, viszont semminek sincs olyan alakitó hatása a néprétegekre, mint a hazafiasán érző konstruktiv írói gárda szavának. A keresztény felekezetek lelki egységének elérése olyan kérdés, amelyre egyszer már komolyan rá kell térnünk. Bangha páter kezdte meg ezt a témát, König páter folytatta és visszhangot is keltett ez Ja gondolat azonnal a másik oldalon is és különösen Ravasz és Révész protestáns egy­házfők lelkében is. Valahogy úgy érezzük, — mondotta őrffy — el­érkezett itt a megfelelő történelem- pszichologiai momentum. Hiszen a közelmúlt évtizedeiben láttuk, hogy a nem keresztény elemek kaján kár­örvendezése mellett a keresztény felekezetek hogyan vívták egymás­sal harcaikat. De még fontosabb momentum a nagy istentelen áradat, amely keletről jön. Ez ma már valóban megérlelte kérdést és időszerűvé tette a célnak a kitűzését. Erről nagyon jól tud­juk, hogy dogmatikus és egyéb okoknál fogva nagyon, — nagyon j messze kitűzött cél, talán elérhetet- i len is bizonyos vonatkozásokban, I de hogy ennek a célnak érdekében komolyan kell elindulnunk, hogy a magyar keresztény társadalom min­den egyes, fajtáját — nemzetét sze­rető tagjának, félretéve a múlt min­den keserűségét, kart karba téve, ezen a rögös utón valóban útra kell kelni, azt hiszem e tekintetben jó érzésű magyar emberek között fel­fogásbeli differencia nem lehet. A szociális kérdés vizsgálatánál — folytatta tovább őrffy — észre kell vennünk, hogy a háború foly­tán a szociális segítésre szoruló néprétegek összetételében bizonyos eltolódás van. Nem ugyanazok az életviszonybeli1 arányszámok van­nak ma az egyes osztályok között, mint voltak két-három esztendővel ezelőtt. Akiben egy csöpp jóérzés van, az bizonyára vérző szívvel látja a fixfizetésüeknek, különösen pedig a köztisztviselőknek hihetetlenül megnehezedett sorsát Nekünk ünnepélyes fogadalmat kell ezekkel szemben tennünk, hogy ha ma — sajnos — nem tudunk is lépést tartani az élet drágulásával az ő illetményeik rendezésével kap­csolatban, de egy tartozást veszünk magunkra, amely abban a pillanat­ban, amikor viszonyaink normali­zálódnak, azonnal teljesítenünk kell. A magyar tisztviselői kar ezt a ne­héz anyagi nyomort jelentő kereszt­jét ugyanis hősiesen viseli, ezért a nyomorgó magyar tisztviselő előtt itt, a törvényhozásnak ebben a há­zában is meg kell hajtanunk mind­nyájunk elismeréseinek zászlaját. A szociális kérdésről szólva meg kell állapítani, hogy Magyarországon állandóan jogos panasz volt a tekin­tetben, hogy a szociális elégedett­ség kérdésében nagy diszparitás van a falui és városi szociális segé­lyezés között. Azt kell látnunk, hogy a falu még igen el van maradva a város mögött. Csak a közelmúltban I indult el főként a belügyi kormány- I zat, az ONCSA és egészségügyi el- I látás terén a maga intézkedéseivel. 1 Én — úgymond Őrffy — a kormányt arra kérem, hogy mivel a nemzet- fenntartó egészséges gerinc mégis csak a falu, ha a szociálpolitika terén hoznak valamit, mindig tegyék a mérleg serpenyőjébe azt is, hogy mennyit kap a fala abból, amit mindnyájunk közös adófillérböl adunk. Szóvá tette azután azt is, hogy a falusi ember lábbelijének kérdése kezd már országos problémává lenni, mert a népruházati cikkek nagyon lassan szivárognak a fal­vakba. A bakancs kérdését sürgősen meg kell oldani, mert katasztrófát, az egészség és a fizikum pusztulá­sát jelenti, ha a földmives mnnkás lábbeli hiányában nem mehet dol­gozni. Beszédének végéhez érve, többek között ezeket mondotta Őrffy: Az Apokalipszis lovasainak zaját hall­juk magunk fölött dübörögni. Érez­zük, hogy egy hallatlanul nagy, az emberiség évezredes történelmében talán alig ismert átalakulás előtt ál­lunk. Nem tudjuk, hogy ez az át­alakulás milyen lesz, hova vezet, de hogy jön, azt egész bizonyosan érezzük. Amikor ezt megállapítjuk, nekünk, a világ nagy nemzeteihez viszonyítva mégis kis népnek, a magyarságnak arra kell vigyáznunk, hogy lehetőleg úgy menjünk ezen az utón, amelynek még nem látjuk a végét és amely tövises és ne­héz, hogy az ne legyen túl sok vérrel, könnyel és szomorúsággal tele. Ez a nemzet végigkinlódott forra­dalmakat és olyan leckét kapott, amely egyszersmindenkorra értékes figyelmeztetés. Mi a revolució helyett hívei va­gyunk egy evolúciós politikának, de csak akkor, ha a társadalom boldogabb, hatalmasabb, gazda- gabbb, tehetősebb rétegei megérzik azokat a súlyos kötelezettségeket, amelyek a társadalom elesettjeivel szemben fennállanak és arpelyeket nem győzünk eléggé hangsúlyozni. Dr Őrffy Imrét igen hatásos be­széde végeztével soká ünnepelték és melegen üdvözölték. A--------------------------------------— Mé lyen tisztelt vevőinek boldog uj évet kíván Steig Juliska JT------------------------------­Mé lyen tisztelt vendégeimnek boldog uj évet kívánok. Pozsonyi Sándor női fodrász TITTE TESTVÉREK Cégtulajdonos: TITTE JÓZSEF Ozemtelep: ß ■ * ■ Ozlet: Rákóczi-utca 13. «ZGkSZardi Szent letván-tér Tervez és készít: központi fűtési, vízvezeték, csatorná­zási, villanyvilágítás! és erőátviteli Telefon 26—11 berendezéseket Telefon 26—11

Next

/
Oldalképek
Tartalom