Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-01-01 / 1. szám

elvek pancsaiból, amig mindent összekeverve, megmámorosodva el­vesztik a fejüket és mindenkit ré­szegnek látnak maguk körül. Látja Béla, én nem tudok ilyen pohárból inni, én nem tudok megittasodni, én átlátok a poharak bibor szinén és vissza tudom tenni azokat, me­lyek zavarosak. — Engem tehát visszatett. Zava­rosnak talált. Azt mondta: meg­részegedtem. És talán igaza is van. Az idő — úgy látszik — nemcsak tétlenségeinken, hanem tévelygé­seinken is átlép. Nem is érdemiem én meg magát. Furcsa is lenne ilyen közszerzemény: fele kóró, a fele meg virág. Eltorzítaná a szo­bánkat, meg az életünket, igaza van Lujza. Furcsa csokor lennénk mi ketten: kóró és virág. Ketten a la­katlan ormokon. El is hervadna maga ott, a havasok érdes levegő­jében. — Ulattalan gyopárélet az ott. Ott bizonyára elsorvadnék én is, mert nem tudnék magával zuhanni. Nincs is erőm nekem a nagystiiü- séghez, a harchoz. Én a békét sze­retem és a csendet. Vihartállóbb emberek valók olyan zordon ma­gasságokba, mint mi ketten, higyje meg. De ugyanott vannak völgyek is, járható meleg völgyek, csak — Istenem — magának le kellene szállnia azokból a fellegtörő ma­gasságokból, ahová nem is tudom hogyan keveredhetett. — ügy, hogy nagyon elvesztet­tem magát Lujza. — önmagát vesztette el Béla és nem engem. A nagy nekilendülés­ben nem vette észre, hogy fogom a karját, tartom a kezét és huzom 1942 január 1. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG magam mellé ide, úgy mint régen, ide a hintaszékbe.- Különös is, hogy maguk mi­lyen jók és milyen okosak tudnak lenni. pl Csak több bennünk az emlék. Mi nem szórjuk szét őket, pusztán csak azért, mert télve a nyalábunk vele, hanem egyszerűen nem sze­dünk már többet belőlük. Azért is tudunk nehezen feledni. Vagy talán nem is tudunk feledni. Nekünk min­den egyszer is kimondott szó hoz- zánktartozóvá lesz. Testvérünk, vé­rünk, sejtünk. Magának a falióra sem ismerőse már, pedig most is itt muzsikálja mellettünk az időt. igaz, nem üti, harangozza nagy éb- resztgető ütésekkel — mint aho­gyan maga mondja — hanem mu­zsikálja megszokottan, ismerősen. Benne van a hangjában minden szép, amit valaha egymásnak mond­tunk. Azóta nekem ezt mindig visz- szamondja. Az idő ezért megy a puha vattás lábain és mi is megyünk vele. Az emlékek zajtalan sinein ott is vagyunk már a múltban. Nem jobb-e itt? — Igaza van Lujza. Egyetlen puszta szárny voltam fészek nélkül, evező voltam kikötő nélkül, szágul­dottam egy viharral és nem volt erőm, hogy megállják és elvonul­hasson az a vihar fölöttem. Leté­pázta a virágjaimat és én kóró let­tem a mi emlékezésünk csokrában. Magának kellett megint megfogni a kezemet, hogy az a vihar elvonul­hasson s ez lehessen az a való élet, ami szebb mint amit úgy álmodtam meg magamnak. És csak itt jó, mert élet ez, a magáé meg az enyém és ring is a hinta úgy mint régen, hinta-palinta. •iSÍ* r,'*s ' Megállapították az olajos magvak jövő évi árait Bánffy Dániel báró földmivelés- ügyi miniszter a minisztertanács hozzájárulásával az 1942. évi ter­mésű olajmagvak átvételi áraira nézve a következőket hozza a gaz­dák tudomására: a napraforgó magja 50 pengő, az olajlené 75, a repcéé 68, a szójáé 60, a ricinusé 100 pengő métermázsánkint, a ter­melő vasútállomásán vasúti kocsiba rakva. Ezek az árak szokványminő- ségü árura vonatkoznak és kizáró­lag az 1942. évi termésre érvénye­sek. Az 1941. évi termésből szár­mazó olajosmagvak árai továbbra is változatlanok maradnak. A földmivelésügyi miniszter két héttel ezelőtt rádióbeszédében fel­hívta a gazdák figyelmét arra, hogy az olajosmagvak nagyobbarányu termelése fontos közérdek. Bejelen­tette, hogy a termés értékesítésével gond nem lesz, mert a megfelelő áron való átvételről gondoskodik. Ennek az Ígéretnek megfelelően az olajosmagvak magasabb árainak megállapítása megtörtént. Azok is, akik az 1942. évi termésre vonat­kozólag esetleg alacsonyabb árak mellett termelési szerződést már kö­töttek, a szerződéses áraktól füg­getlenül a most megállapított ma­gasabb árakat kapják. Ezek az árak nemcsak az olajosmagvak termelé­sének jövedelmezőségét biztosítják, hanem ezenfelül ösztönzést is ad­nak a gazdának, mert az olajos- magvakat ilyen árak mellett min­denkinek érdemes termelnie. A gaz­dák részéről már eddig is örven­detesen nagy érdeklődés nyilvánult meg az olajosmagvak termelése iránt, jóllehet akkor még nem volt tudomásuk a magasabb árakról. Számítani lehet arra, hogy a ma­gyar gazdatársadalom a legnagyobb igyekezettel fogja előmozdítani az említett növények termelését és ez­zel biztosítja az olajosmagvak ter­melési csatájának teljes eredményét. Mélyen tisztelt vendégeimnek és jóbardtaimnak B. u. é. k. Ifj. Strényer Ferenc a „Kispipa“ szálló és vendéglő tulajdonosa. OROSZ FALUCSKA Piszkos, kicsiny, orosz falucska, nevét ki sem t’om mondani. Egyetlen-egy poros kis utca s olyan minden ház, mintha rögvest össze akarna omlani. .. Tört ablakok, üszkös gerendák, korom és füstszag mindenütt... Pöttömikis ember kenyeret rág, miközben anyja a hajából szedi a bolhát és telüt. Siralmas látni... s fáj az ember szive, ha látja, mily nyomor pusztítja szennyes, szöiny-kezekkel e fáradt, szegény orosz-népet, mely nem rossz, csupán csak botor. Odaadta lelkét, drága kincsét egy piszkos fajta söpredék kutyáinak, kik tiszta ingét szélszaggatták és hazug szókkal akarták befogni szemét. Szegény orosz nép ... Régen hivő istenes lelked nem kíván templomba jönni s jóra intő oltárra nézni... ? s áhítattal öprengeni egy ős imán ... ? Nein létező .tüzifőkkol kereskedett Halász Gábor bogyiszlói lakos, 32 éves napszámos nem régen szabadult ki a szekszárdi kir. tör­vényszéki fogházból, ahol külön- j böző csalások miatt volt elítélve 4 hónapi fogházra. Alighogy kiszaba­dult, a csalások egész sorozatát j követte el. Steinbach Ferenc tolnai ! kereskedőtől 50 pengőt csalt ki ak­ként, hogy a Steinbach öccsének j I Mélyen tisztelt hölgyvendégeim­nek boldog uj évet kívánok Máté hölgyfodrász Nagyrabecsiilt kedves vevőimnek boldog uj évet kívánok. Buday József cipészmester Igen tisztelt vevőimnek boldog uj évet kívánok. Titte Juliska Landauerné Mélyen tisztelt megrendelőinek boldog uj évet kíván BORGULA fényképész Mélyen tisztelt vendégeimnek boldog uj évet kívánok. Pozsonyi Sándor női fodrász TITTE KALMáN rádió- és villamossági szak­____________________________________Üzletében Széchenyi u. 6. sz. beszerezhető minden tipusu rádiókészülék jótállással. Továbbá villanycsillárok, ámpolnák, éjjeli-szekrény lámpák, Íróasztali lámpák nagy választékban. 6i6 Villany- és vízvezeték szerelések. Meséltek néked mocskos szájjal édenró!, kéjről, mámoros világszabadságról... s hazáddal ó ki törődött... í És a lelked lehetett szennyes és poros ... Csak szedték hasz éven keresztül a vámot tőled... És a föld hiába volt búza kereszttől terhes, mert minden drága szem esik övék lett, ő zsebükbe dőlt... S most harci zajban omlik össze húsz évnek minden perce és meglásd, hogy eltűnik örökre a föld színéről ez az átok, a gyötrelem, és a rettegés... Egy uj világ nyargal mögöttünk s nem lesz előttünk semmi gáti Uj eszmékkel s kenyérrel jöttünk s leveszünk minden görnyedt hátról rabszolga-jármot és igát... I Piszkos, kics'ny, orosz falucska, egy ablakból néz egy leány ... Magyar daltól hangos az utca s a győzelem szent indulója zúg döngő lépteink nyomán ... Valahol Orosz földön. Kósa Márton nevében egy levelet hamisított, — amelyben Sleinbachot arra kéri az öccse, hogy a levél átadójának ad­jon 50 pengőt, mert elfelejtett úti­költségre pénzt hozni. — Bereczki László tolnai főpincért pedig akként csalta meg, hogy a Dunaszállóban étkezett s mikor fizetésre került a sor, megszökött, özv. Perler József né tolnai lakosnak 308 P-ért adott el 28 köbméter fát és Illés István bo­gyiszlói lakosnak adva ki magát, Tamás Lajos érseki erdőőr nevének hamisításával igazolta, hogy neki fája van. Szekszárdon Nagy Ferenc pinceszövetkezeti tisztviselőnek adott el 84 pengőért fát, amelyre 30 P előleget kapott és ugyancsak egy erdőőr nevében hamisított igazol­ványt. Ugyanilyen hamis igazolvány alapján Dora Lajosnénak is eladott 324 P értékű fát, amelyre 50 pengő előleget adott. — Hasonló módon csapta be Ágoston István szekszárdi pékmestert, akinek 100 P előleg ellenében adott el nem létező fát. Erdős Nándor szekszárdi pékmester is vett meg tőle 140 P értékben nem létező tűzifát s erre 50 pengő előleget adott. A szekszárdi rendőr- kapitányság letartóztatta a szenve­délyes tüzifakereskedőt és átadta a tolnai csendőrőrsnek, — ahonnan azután beszállították a kir. ügyész­séghez. Bünlajstromának összeállí­tása most van folyamatban és hisz- szük, hogy a hűvösre került tüzelő- árusnak elmegy a kedve attól, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom